Szó szerint menekülnek a fák Brazíliában a globális felmelegedés elől
Brit kutatók vizsgálata alapján a brazil Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum fái a hegyek magasabb részeire próbálnak meg felhúzódni, hogy könnyebben át tudják vészelni a globális felmelegedés jelentette hőemelkedést.
HVG
A globális felmelegedés egyik hatása, hogy az állatok északabbra vándorolnak a hőség elől. A Birminghami Egyetem kutatói most úgy találták, hasonló stratégiát alkalmaznak a túlélés érdekében a növények is – legalábbis Brazíliában biztosan.
A Journal of Vegetation Science című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a tudósok 627 fafajtát vizsgáltak meg a brazil Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum 96 pontján, hogy megértsék az egész erdő éghajlati mintáit. A régióban trópusi és szubtrópusi nedves erdők, trópusi szárazerdők, trópusi szavannák és mangroveerdők terjeszkednek el.
A szakemberek arra jutottak, hogy a területen a hőérzékeny fafajok magasabbra vándorolnak, hogy elkerüljék a klímaváltozás erősödő hatásait. Ez a jelenség az emelkedő hőmérsékletre adott adaptív reakciót jelzi, és bonyolítja annak megértését is, hogy az éghajlat milyen hatást gyakorolhat a regionális ökoszisztémákra – írja az Interesting Engineering.
A szakemberek szerint a mostani viselkedés a korábbi éghajlati változások során feljegyzett viselkedési mintákat tükrözi. Ezek szerint a különböző fafajok a hűvösebb, magasabban fekvő terület felé haladnak, hogy optimális feltételeket keressenek a növekedéshez és a túléléshez.
Brit kutatók szerint az El Niño okozta szárazság és hőség több fát pusztít el, mint amennyi új képes növekedni.
Rodrigo Bergamin, a Biminghami Egyetem kutatója szerint a különböző fafajok különböző irányokba mozognak. Az alsóbb területeken található erdős részek fái például inkább lefelé terjeszkednek, mintsem felfelé, ám a hegyekben a magasabban fekvő területen található fák inkább felfelé próbálnak terjeszkedni a túlélés érdekében.
A szakemberek szerint az eredmények alapján komoly változás jöhet az erdőgazdálkodási és a -védelmi stratégiákban, mivel a fák áttelepülésével az erdők összetétele megváltozik. Ez nemcsak a bolygó élővilágának sokféleségére, de az erdők egészségére is hatással lehet.
A kutatók szerint a múltbéli hasonló vándorlásokhoz képest a mostani folyamat felgyorsult a globális felmelegedés miatt, ami azért probléma, mert az ökoszisztéma nem tud ilyen gyorsan adaptálódni.
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.