A szocialista félvilág a Teremtőjét istenítette a százötven évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin (1901-ig Uljanov) személyében. Ennek megfelelő mértékben dicsőítették őt mindenféle módon és műfajban. Mindenki vele érvelt mindenki ellen.
Budapest szovjet megszállása után több százezer magyar civilt küldtek kényszermunkatáborokba, málenkij robotra. A mai diákok közül sokan semmit sem tudnak az internáltakról, pedig a nagy- és dédszüleik is köztük lehettek. A kommunizmus áldozatainak emléknapján megnéztük, hogyan lehet(ne) a baloldali diktatúra rémségeit tanítani.
Az apjának fontosabb volt a Párt, mint a saját gyerekei.
„Az az értelmiségi és politikai elit, amelyik most a nyugati országok 21. századi liberalizmusát jelenti, valójában marxista”, és valójában mindig is megengedők voltak a kommunizmussal szemben, állítja a történész.
Éppen száz éve született Csao Ce-jang, aki kínai pártfőtitkárként nem lövetett volna a Tienanmen téren, amikor pedig ez megtörtént, az ő nyakába varrták. Az ország tényleges vezetője, Teng Hsziao-ping leváltotta, és élete hátralévő részét házi őrizetben kellett töltenie.
A színész azt mondja, szerinte az igazság és a nyilvánosság védelmet ad.
Hatalmas próbatétel és hatalmas erőforrás a demokraták számára a minap elhunyt, Budapesten született amerikai történész szellemi hagyatéka.
Harminc évvel ezelőtt az ellenzék számára hamar egyértelművé vált, hogy az állampárt hatalmát ellensúlyozó, egymást segítő koordináció elengedhetetlen. Megszületett az Ellenzéki Kerekasztal, ami egy idő után szögletessé változott. Az állampárt kénytelen volt egyenlő tárgyalófélként elfogadni az ellenzéket.
Digitálisan elérhetővé tették azt a 264 darabból álló irathagyatékot, amelynek nagy része a száműzetése idején Rákosi Mátyás által írt, illetve a neki és a feleségének címzett leveleket tartalmazza. Ezek olyan titkokat rejthetnek, amelyekről eddig a történészek sem tudtak. Kirajzolódik belőlük egy 20. századi diktátor gondolkodásmódja, Rákosi intellektusa, jó nyelvérzéke és a kényszerített emigrációjának kapcsolati hálója.
Szüleinek kalandos története ihlette az Oscar-díjas Paweł Pawlikowskit, hogy elkészítse legújabb filmjét két zenészről, akiket az ötvenes években elválaszt a Kelet és Nyugat közötti határ. A Hidegháború meglepően rövid film ahhoz képest, milyen pontos tablóban tárja fel a szerelem természetét.
"Homlokomon hordtam annak bélyegét, hogy ott voltam a tűz-táncosok között, akik kollektíve bűnösök, támogatták a Kádár-rendszert, helyeselték a diktatúrát" – Nyerges András a HVG-nek adott interjújában egy sokat bírált versantológiáról, az ezt tisztázó memoárjáról és új regényéről mesélt.
Most bosszút áll. Most neki lett mindenben igaza. A tévéből, a rádióból, az újságból az ő igazsága harsog, az ő félelmeinek ad igazat a politika, és akik eddig nevettek rajta, most gúny és megvetés tárgyai lettek.
Oswaldo korán kelt, már reggel hétkor sorban állt egy havannai pékség előtt, hogy friss kenyeret vegyen. Mire a pultig jutott, elfogyott a készlet. A pék azt javasolta, jöjjön vissza 11 óra után. Megtette, de akkor is az orra előtt vitték el az utolsó veknit. „Gyere fél háromra” – hangzott a következő javaslat.
Lezárult a kommunista korszak ellenkultúráját vizsgáló, hároméves kutatóprogram, a COURAGE. A kutatást vezető MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja tizenöt ország kutatóit koordinálta, hogy létrejöjjön egy online adatbázis, amely a volt szocialista tömb alternatív kultúrájának mindeddig ismeretlen magán- és közgyűjteményeit teszi elérhetővé.
