szerző:
Csatlós Hanna

Digitálisan elérhetővé tették azt a 264 darabból álló irathagyatékot, amelynek nagy része a száműzetése idején Rákosi Mátyás által írt, illetve a neki és a feleségének címzett leveleket tartalmazza. Ezek olyan titkokat rejthetnek, amelyekről eddig a történészek sem tudtak. Kirajzolódik belőlük egy 20. századi diktátor gondolkodásmódja, Rákosi intellektusa, jó nyelvérzéke és a kényszerített emigrációjának kapcsolati hálója.

Teljes egészében elérhetővé tette Budapest Főváros Levéltára Rákosi Mátyás iratainak digitalizált másolatgyűjteményét, amelynek legkorábbi dokumentuma egy 1941-es meghatalmazás, legutolsó darabja pedig egy 1970. november 15-én keletkezett fogalmazvány – jelentette be a levéltár egy keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Az egykori pártfőtitkár az utókor szerencséjére nemcsak rengeteget levelezett, de a dokumentumokról mindig készített másolatokat, vázlatokat is, így, ha az eredeti levelek el is vesztek, a kopírozott szövegek fennmaradtak. A digitalizált gyűjtemény többségében a Rákosi által írt vagy neki címzett levelekből áll, de az iratok között találjuk a diktátor néhány hivatalos papírját, és olyan, elsőre kevésbé érdekes dokumentumokat is, mint a tértivevények, borítékok.

Rákosi meghatalmazása arról, hogy felesége használhatja a lakását és a benne lévő ingóságokat.
©

A Rákosi-levelek tekintélyes részét alkotják azok a szövegek, amelyeket a Szovjetunióba élete végéig „gyógykezelésre” száműzött hírhedt politikus a hazatérését kieszközlendő írt a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Kommunista Párt vezető politikusainak, a többi között Nyikita Hruscsovnak, Leonyid Brezsnyevnek, Kádár Jánosnak vagy Fock Jenőnek. A levelek egy másik részét – magánügyben – Rákosi Mátyás a rokonoknak, ismerősöknek címezte, és kapott írásokat a régi harcostársaktól, Gerő Ernőtől, Piros Lászlótól és új ismerősöktől is.

Fontos megemlíteni, hogy a levéltár csak az irathagyaték másolatát tudta digitalizálni (itt böngészhet a 264 tétel között), mert az eredeti levelek az archiváláskor Ungváry Krisztián történész birtokába voltak, és azóta Ungváry is megvált a dokumentumoktól.  

A kutató nemcsak történészként és borászként tevékenykedik, hanem gyűjtő is, és bár alapvetően rendjeleket és kitüntetéseket gyűjt, érdeklik a papírdokumentumok is. Így került a közelébe a Rákosi-leveleknek. Tavaly óta ismert történet, hogy bár eredetileg Rákosi Mátyás nem szerepelt Ungváry kutatási tervében, a történész néhány évvel ezelőtt fülest kapott arról, hogy egy régi táskában ott lapul a diktátor 1956-os forradalom utáni életének közel teljes lenyomata.

„Egy angol újságíró ismerősöm keresett meg azzal, hogy neki van egy barátja, akinek van egy nagyobb mennyiségű olyan történelmi irata, amivel nem igazán tud mit kezdeni, és arra gondolt, hogy ettől megválik. Kiderült, hogy ezek Rákosi Mátyáshoz köthető iratok, és azt is megtudtam, hogy ezeknek a részét képezi Rákosi diplomataútlevele is. A Trombitás sörözőben beszéltem meg ezzel az emberrel a találkozót, kopott műbőr táskában volt az iratanyag, és én ezt ott megvásároltam” – idézte fel az esetet a történész a Rákosi-levelek sajtótájékoztatóján.

Egy rejtélyes ciprusi szál

Ungváry Krisztián szerint nyilvánvaló volt, hogy nem hamisítványok kerültek a birtokába, mert ahhoz túlságosan is nagy méretű volt a kézhez kapott kollekció, két Rákosi-igazolvány is hitelesítette a gyűjteményt, ráadásul ezek a levelek a magyar közgyűjteményekben megtalálható számos irathoz egyértelműen kapcsolódnak. Ugyanakkor a helyzetet mégiscsak kémregénybe illően furcsává tette, hogy a meg nem nevezett ember, akitől a kutató a leveleket megvette, a táskát Cipruson egy szállodai szoba ruhásszekrényében találta meg. Legalábbis az illető ezt állította, Ungváry hozzá is tette: nem lehet tudni, hogy mennyi az igazság ebben a történetben.

A rejtély, hogy miként jutottak Rákosi Mátyás iratai a halála utána sok évvel Ciprusra, máig megoldatlan. Egyes feltételezések szerint az orosz titkosszolgálat machinálta úgy a háttérből az eseményeket, hogy a levélcsomag eljusson a megfelelő emberhez, de Ungváry egy korábbi interjúban is elmondta már, nem valószínűsíti, hogy az FSZB-t pont Rákosi fél évszázados iratainak a sorsa izgatná.

Rákosi Mátyás és jakut származású felesége, Fenya Fjodorovna Kornyilova
©

Létezik azonban egy másik hipotézis is, amely választ adhatna a levelek felbukkanására: lehet, hogy az iratok Rákosi Mátyás nevelt lányának, Marinának a tulajdonában voltak. A Rákosi feleségének, Fenya Fjodorovna Kornyilovának első házasságból származó gyerek ugyanis – mint azt Ungváry áttételesen, egy harmadik forrásból megtudta – felnőttként „különböző üzletelésekkel foglalkozott, és ennek kapcsán állítólag rendszeresen járt Ciprusra".

Rákosi az unokájának már az Egyesült Államokat reklámozta

Az irathagyatékot Ungváry Krisztián – mivel nem tud jól oroszul, és a levelek egy jelentős része orosz nyelven íródott – megmutatta Meruk József igazságügyi szakértőnek, akivel aztán együtt dolgozták fel az ölükbe hullott értékes papírokat. Ebből a munkából született meg tavaly a Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyv, ám a szerzők szerint bőven van még mit kutatni a hagyatékban.

©

Meruk József szerint a szóban forgó gyűjteménynek legalább a „85-90 százaléka hatalmas titkokat tárhat fel”, de már az a parányi részlet is árnyalhatja a Rákosi-korszakról és az MSZMP-ről kialakult képet, hogy a kéziratokban az akkor emigrált miniszterek, a pártbizottság Szovjetunióba menekült tagjai borzasztó helyesírással fogalmazták meg szövegeiket Rákosi elvtársnak címezve. A szarvashibák láttán joggal merül fel a kérdés, hogy „milyen szintű képzettséggel rendelkezhettek azok a vezetőink, akiknek a kezében az ország volt 1956-ig” – fogalmazott a szakértő a sajtóeseményen. Meruk szerint információértékkel bírhat a későbbiekben az is, hogy Rákosi Mátyás valamilyen oknál fogva nem írta alá a hivatalos iratait: a tartózkodási engedélyén és a diplomataútlevelén is üresen hagyta a kipontozott részt.

Horváth J. András főlevéltáros hangsúlyozza, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentumgyűjtemény egy olyan ember irathagyatéka, amely „feltétlenül egy pszichológiai megközelítésért kiált”. Az iratok összességének legfontosabb vonása, hogy kibontakozik egy 20. századi politikai személyiség portréja, és a dokumentumokban felsejlenek azok a mozzanatok, amelyek általában is jellemzik az előző században diktatúrákat működtető jellemek alapvető vonásait – mondja.

A levelek alapján kirajzolódik a pártkáderekre alapból is jellemző gondolkodásbéli zártság, amely Rákosi Mátyás valóságérzékelését is bizonyos mértékig eltorzította. Amikor Rákosit az 1956-os forradalom után száműzték a Szovjetunióba, előbb Moszkvában, majd Krasznodarban, később pedig a kezdeti fogadtatáshoz képest egyre barátságtalanabb körülmények között a kirgizisztáni Tokmakban és végül Gorkijban (Nyizsnyij Novgorodban) élt.

Csak utolsó napjaiban adta fel a törekvését, hogy hazatérjen Magyarországra, addig levelekkel kitartóan bombázta a szovjet és a magyar pártvezetést, önsajnáló írásaiban érvelt amellett, hogy miért nem érdemli meg a kitaszítottságát és a rá mért sanyarú sorsot.

Számos húron játszott annak érdekében, hogy hazakerülhessen – fogalmaz Horváth J. András. A digitalizált levelekből jól kivehető, hogy Rákosi általában ügyesen, racionálisan, praktikusan és józanul érvelt a hazaengedése mellett, cáfolta például, hogy frakciózna Kádár ellen, rágalomnak nevezte, hogy az MSZMP-vel szemben politizálna. Egyik érve volt az is, hogy ha személyét mindenképpen vád illeti, akkor logikus lenne, ha a saját hazájában hoznák meg az ítéletét. Máskor viszont inkább az érzelmekre próbált hatni, öregségére, megromlott egészségére hivatkozva könyörgött a száműzetése megszüntetéséért.

Az 1970-ben, nem sokkal a halála előtt, Kádár Jánosnak írt leveléből kiderül az is, hogy Rákosi bármennyire is Sztálin lekötelezettje volt, és több százezer magyar ember életét tette tönkre, értelmezésében ő saját magát hazafinak gondolta. Úgy érezte, hogy neki magyarként otthon kell meghalnia, sorsának Magyarországon kell beteljesednie. Miután hazatérése csak akkor lett volna lehetséges, ha Rákosi beleegyezik a háziőrizetbe, és egyáltalán nem politizál, az idős ember végül Gorkijban maradt.

A levelekből kiderülnek egészségügyi gondjai, gyomorproblémái, az orvosa által előírt diéta betartásának nehézségei is, és izgalmas történelmi csemegének számítanak az ismerősök által neki címzett magánlevelek is, amelyek az otthoni állapotokról tájékoztatták a kényszerből visszavonult politikust – mondja Horváth J. András. Ezek a szövegek általában részletesen, messzemenően lojálisan, de mégis sokrétűen próbálták meg értelmezni a társadalmi viszonyokat. A főlevéltáros szerint az, hogy

ezek az ismerősök Rákosihoz hasonlóan egy rendkívül korlátolt gondolatrendszer alapján értelmezték a világot, nem jelentette egyúttal azt is, hogy időnként nem közvetítettek mindezzel homlokegyenest szembemenő politikai tartalmakat.

Ironikus módon, a levelekben rendszerellenes politikai vicceket olvashatunk, olyanokat, amelyeket a levelek írói is viccesnek tartottak, noha tartalmilag a poénokkal nem érthettek egyet. Például egy 1962-es, Rákosinak címzett levélben – amikor javában zajlott a téeszesítés – az alábbi viccet jegyezték le:

- Mi a különbség Gagarin és a TSZ-paraszt között?

- Semmi, mindkettő kerüli a földet.

A levelek alapján mindenképpen magyarázatra szorul a későbbiekben, hogy mégis miként lehetett bátorsága Rákosi egy volt asszisztensének ahhoz, hogy a következőt írja a pártvezérnek: „A személyi kultusz káros kinövéseit most már sikerült megszüntetni”.

Ahogy érdemes lenne a továbbiakban Rákosi Mátyás az angolszász kultúrához fűződő viszonyával is alaposabban foglalkozni – mutat rá a levéltáros. A kommunista vezető ugyan csak két félévet végzett el a magyar felsőoktatásban, de ösztöndíjjal járt Nyugat-Európában, élt Hamburgban és Londonban is.

A digitalizált levelek egyik legérdekesebbike a nevelt lánya gyerekének, tehát a mostoha unokájának tökéletes angolsággal megírt szövege, amelyben Rákosi arra biztatja a tinédzsert, hogy foglalkozzon az Egyesült Államokkal. Rákosi szerint a lány angoltudása nem lehetett tökéletes az államok alapos ismerete nélkül, ezért amerikai filmek nézését javasolta neki.

Mindez bizonyára árnyalja Rákosi Mátyás figuráját Horváth szerint; az említett levelekből az derül ki, hogy tisztában volt vele, hogy a saját meggyőződése, zárt eszmerendszere mellett létezik egy való világ is, amelynek az ismerete elengedhetetlen.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Meghalt Dick Dale gitáros, a Ponyvaregényből ismert dal szerzője

Meghalt Dick Dale gitáros, a Ponyvaregényből ismert dal szerzője

Egy 200 éves fát is kivágtak a Nemzeti Múzeum kertjének felújításakor

Egy 200 éves fát is kivágtak a Nemzeti Múzeum kertjének felújításakor

Felfüggesztették a választási csalással gyanúsított jobbikos mentelmi jogát

Felfüggesztették a választási csalással gyanúsított jobbikos mentelmi jogát

Beolvad az Echo Tv a Hír  Tv-be, az Echo megszűnik

Beolvad az Echo Tv a Hír Tv-be, az Echo megszűnik

New York Times: Erős a gyanú, hogy Orbán Putyin trójai falova az EU-ban

New York Times: Erős a gyanú, hogy Orbán Putyin trójai falova az EU-ban

Udvaros Dorottya: Nem tartok igényt külső segítségre

Udvaros Dorottya: Nem tartok igényt külső segítségre