A gyógyszeripar és a pénzügyi szektor tudott csak növekedni, a gazdaság minden más ágazatában csak az volt a kérdés, hogy nagyot zuhan vagy kicsit. Az autóipar és a művészet, szórakozás ágazat leállása annál is rosszabb helyzetet okozott, mint korábban gondolhattuk.
Az egészségügyi dolgozók rendkívüli juttatása megdobta az átlagkereseti mutatót, ahogy az is, hogy a részmunkaidőre küldött emberek nem számítanak bele a statisztikába.
Folytatódott júliusban is a 2020-as trend: a születésszám már nem túl látványosan, de emelkedik. Eközben viszont annyival kevesebben haltak meg az egy évvel korábbihoz képest, hogy majdnem a tavaly ilyenkori felére esett a természetes fogyás.
Már az is az elmúlt három hónap legjobb teljesítményét jelenti, hogy csak 12,2 százalékos volt az ipari termelés zuhanása.
Aki megtarthatta a munkáját, az jól keresett áprilisban.
Hiába állt vissza a termelés a hónap második felétől, ez sem tudta kompenzálni a leállásokat.
Orbán Viktor március elején fogalmazott így, és jóslata be is jött a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
A gazdaságunk szinte minden szegmensében jókora lassulást mért a Központi Statisztikai Hivatal, azóta, hogy ideért a koronavírus. Egyedül a lakossági fogyasztás maradt a régi.
A foglalkoztatási, kereseti és inflációs adatokat övező – a járvány kezdete óta megnőtt – bizalmatlansághoz a módszertan változtatása és a költségvetés átláthatatlansága is hozzájárul – figyelmeztet a HVG-nek írt elemzésében Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke.
Kijöttek a friss számok márciusról, Budapestet jobban sújtja a járvány, mint a vidéket.
Márciusban 3,4 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. Az év első három hónapjában állóra fékezett a szektor.
Amióta havi bontásban közzéteszik a számokat, soha nem volt még ekkora visszaesés az iparunkban.
Újabb részleteket közölt a Semmelweis Egyetem arról, hogyan zajlik az átfogó szűrővizsgálat.
Még a járvány előtti adatok összesítésével készültek csak el a statisztikusok: 9,1 százalékkal nőttek a keresetek februárban, igaz, a nagy infláció miatt a reálbérek csak 4,5 százalékkal emelkedtek.
Már februárban is több évtizedes rekordot döntött a magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése, annyian rohantak a boltokba a járványtól tartva.
Közel hétszázzal nőtt a születésszám, és most nem volt januárban olyan durva influenzajárvány, mint tavaly, így majdnem a felére csökkent a természetes fogyás 2019 januárjához képest.
A januári hétéves rekordnál egy kicsivel alacsonyabb inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal februárra, de így is több, mint másfélszer akkora az áremelkedés, mint amit a kormány tervezett.
Ötödével nőtt az átadott új lakások száma 2019-ben, a kiadott építési engedélyeké viszont csökkenni kezdett.
Kevesebben születtek és haltak meg az egy évvel korábbihoz képest, így ennek az évszázadnak csak a negyedik legnagyobb természetes fogyása lett a 2019-es.
A külföldiek miatt nem lett mínuszos évük a magyar hoteleknek.
