Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Idén júliusban 401 800 forint volt a bruttó átlagkereset, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Fontos hozzátenni, hogy a KSH az átlagkeresetet a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók béréből számolja ki, vagyis akit a járvány alatt részmunkaidőre küldtek, az kiesik a statisztikából.
Ráadásul mivel az adatok a legalább 5 embert foglalkoztató cégek, valamint a költségvetési intézmények és a legfontosabb nonprofit szervezetek teljes munkaidős dolgozóinak béréből állnak össze, a legkisebb vállalatok alkalmazottainak fizetéséről ez a szám nem mond el semmit. Márpedig jellemzően ott a legalacsonyabbak a fizetések.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 267 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 900 forintot ért el, ez 10,8, illetve 11 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (719 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (249 900 forint), pedig ez utóbbiban egyébként is sokan vesztették el az állásukat idén.
A nemek közötti szakadék alig csökken: bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 430 000, a nők esetében 363 200 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,2, a nőknél 11,2 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
Mivel az infláció idén eddig 3,5 százalékos, a reálkereset 6,3 százalékkal nőtt az idei első hét hónapban.
