7,7 százalékkal volt kisebb júliusban az ipari termelés az egy évvel korábbinál, az év első hét hónapjában pedig összesítve 12,1 százalékos volt a visszaesés 2019 január-júliusához képest – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egy hete kiadott első becslést. Most azonban részletezték is a statisztikusok, hogyan állt össze ez a mutató.

A járműgyártás 13,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Ezen belül a közúti gépjárművek gyártása 16,9, a járműalkatrészeké 10,8 százalékkal esett vissza.

A számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásánál már növekedést mértek, 2,3 százalékost. Az emelkedést az okozta, hogy a legnagyobb alágazat, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 52 százalékkal nőtt. A híradástechnikai berendezések gyártása azonban 68 százalékkal visszaesett.

Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása 0,3 százalékkal csökkent, nagyrészt azért, mert a belföldi eladásra szánt termékek mennyisége alacsonyabb lett. A húsfeldolgozásnál, hústartósításnál, húskészítmények gyártásánál 8,7, az italgyártásnál pedig 7,7 százalékos esett vissza.

Az ipari termelés a régiók közül csak az Észak-Alföldön nőtt (5,2 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben, 12,9 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon csökkent a termelés, valószínűleg az autóipari visszaesés miatt.

Összességében a júliusi adat a korábbi hónapokhoz képest már növekedést jelent, ez a legkevésbé rossz a havi adatok közül február óta, az 1-3 hónappal korábbiakhoz viszonyítva pedig az látszik, hogy a legdurvább mélyponton túl van az ipar. Az éves adatok értékelésénél azt sem szabad elfelejteni, hogy már a járvány előtt is gyenge adatok érkeztek – igaz, most már egy olyan kis növekedésnek is nagyon lehetne örülni, mint ami január-februárban még gyengélkedést jelentett. Az ipar teljesítménye júliusra tért vissza nagyjából oda, ahol március végén, a járvány első hetei után járt.