Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Joe Biden a múlt héten erősítette meg, hogy a demokrácia erősítését egyik fő céljának tekinti, ám Orbán Viktor ebből a szempontból igencsak feladja neki a leckét – írja Edward Wong, a lap külpolitikai szerkesztője. Merthogy a magyar vezető bontja le a jogállamot, ezzel párhuzamosan pedig az etnikai és vallási nacionalizmust nyomatja. Sok tengerentúli konzervatív szemében már példaképnek számít. Pár hete hősnek kijáró fogadtatásban részesült Dallasban, a jobboldali ernyőszervezet, a CPAC tanácskozásán.
A gond ott van washingtoni szemszögből, hogy közben az ukrán háború miatt szorosan együtt kell működni a magyar és a török kormánnyal.
Mindkettő továbbra is tagja a NATO-nak, ám a két rendszer gyakorlatilag egyet jelent a demokrácia felmorzsolásával. Ukrajna lerohanása azonban csak még sürgetőbbé tette az Egyesült Államok számára, hogy odahaza és világszerte is megtámogassa a demokratikus normákat. Miközben Moszkva hadban áll, Kína kiterjeszti befolyását, Donald Trump pedig a demokratikus játékszabályokat és a tisztességes választásokat támadja.
