Maastrichton túl is négy buktató leselkedik a bevezetésig a magyar euróra
A GKI Gazdaságkutató összeszedte, mire kell figyelni az euróbevezetés feltételeinek megteremtésére kijelölt 2030-as célévig.
A GKI Gazdaságkutató összeszedte, mire kell figyelni az euróbevezetés feltételeinek megteremtésére kijelölt 2030-as célévig.
HVG
A Magyarországnál amúgy jóval elmaradottabb, belpolitikailag labilis Bulgária január elsején bevezeti az eurót. A magyarázat: a 90-es évek sokkjai után közös cél volt a pénzpiaci stabilitás, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció elérése. Magyarország nem teljesíti a csatlakozási kritériumokat, sőt konvergencia helyett divergál a céloktól. Pedig az euró elleni politikai érv már rég megdőlt.
Háborúellenes költségvetés – ekként jellemezte a jövő évi büdzsé tervezetét Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a nemzeti színű szalaggal átkötött dokumentumot kedd délután adta át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Amikor az ezt követő sajtótájékoztatón arra emlékeztették, hogy bő fél évvel ezelőtt a 2025-öst békeköltségvetésnek nevezték, azt válaszolta: bíztunk Donald Trump győzelmében és abban, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. Az előbbi bejött, az utóbbira még várni kell.
Hosszas viták után a pénzügyminiszterek elfogadták az új költségvetési és államadóssági rendszert amely sokban hasonlít a régihez, de figyelembe veszi azt, hogy sok tagállamnak igencsak nagy gondot jelent az elvben 3%-os költségvetési hiány és a 60%-os GDP-arányos államadósság teljesítése. Az európai szakszervezetek tüntettek Brüsszelben, mert halasztást javasoltak: függesszék fel még egy évig a rendszert, amelyet a pandémia miatt nem alkalmaztak, mert az pénzügyi szigorításhoz vezethet sok uniós tagállamban.
Lengyel Miklós
A pénzügyminiszter szerint szuverenitási kérdés, hogy a kormányok dönthessenek a költségvetésekről. A tét valójában a 3 százalékos uniós hiánylimit visszatérése, amit Magyarország jó eséllyel még jövőre sem tudna teljesíteni.
Az EU visszatér a költségvetési fegyelem időszakához, a jövőben a tagállamoknak be kell tartaniuk az államháztartási hiányra és az államadósságra vonatkozó szabályokat.
EUrologus
Az elmúlt évek egymást érő válságai során az EU elnéző volt a tagállamok költségvetési és pénzügyi politikájával kapcsolatban. Ennek azonban vége, bár arról csak félig született megállapodás, hogyan is élesszék újra a szigort.
Szigorúbb, de néhol megengedőbb fiskális szabályokra tesz javaslatot az Európai Bizottság, amely minden bizonnyal hosszas vitát fog kiváltani a tagállamok körében. A javaslat szeretné egyaránt meggyőzni az eladósodott déli és a takarékos északi államokat – ez derült ki a testület sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
EUrologus
A mostani helyzetben gyakorlatilag képtelenség lenne visszaállítani az EU legszigorúbb előírásrendszerét, enélkül azonban tovább gyengülhet a bizalom az euróban. Az Európai Bizottság elnöke most átfogó reformot javasolt a maastrichti kritériumoknál, a kérdés az, mekkora vitát generál majd bármilyen javaslat.
Magyarország az euró bevezetésének egyetlen feltételét sem teljesíti, holott néhány éve majdnem mindnek eleget tett, és csak a szándékon múlott, hogy átveszi-e a közös valutát. A politikai döntés a halogatás, az ár a forint rendkívüli sebezhetősége és gyors értékvesztése, legfrissebben az euróval szembeni 400 forintos árfolyamhatár áttörése.
A brüsszeli Politiconak három magas rangú uniós tisztviselő elmondta: hétfőn azzal a javaslattal áll elő az Európai Bizottság, hogy még egy évvel hosszabbítsák meg a maastrichti kritériumok felfüggesztését. Korábban a felfüggesztés oka a Covid világjárvány volt, most pedig a háború Ukrajnában.
Lengyel Miklós
Erre utalt sajtóértekezletén Paolo Gentiloni. Az Európai Unió pénzügyi biztosa szerint elképzelhető, hogy az Ukrajna elleni háború miatt nem vezetik be újra a maastrichti kritériumokat január elsején, mert ezzel nehéz helyzetbe hoznák az egész Európai Uniót.
Lengyel Miklós
A Politico értesülései szerint jövőre ugyan visszaállítják a 3%-os deficit és a 60%-os államadósság kritériumot, de ezt nem kérik komolyan számon, ha látják: az érintett kormány hozzálátott a probléma megoldásához. Vagyis a költségvetési szigort elvárják, de az államadósság csökkentését csak fokozatosan tartják lehetségesnek.
Lengyel Miklós
Emmanuel Macron igyekszik rácáfolni arra, hogy a féléves uniós elnökségek már nem fontosak. A francia államfő számára az uniós siker egyben választási sikert is hozhat – legalábbis elméletben.
"Tovább kell lépni az európai szövetségi állam felé" – fogalmaz a három német kormánypárt nyilatkozata. Varsó és Budapest várhatóan megvétózza ezt a törekvést – írja a brüsszeli Politico.
Lengyel Miklós
Az EU soros elnökeként hozhatja elő Franciaország a költségvetési szabályok felülvizsgálatát. A válságok és az ezeket követő állami támogatások dogmatikussá tették a Maastrichtban felvázolt Európát, a Covid-válság pedig még inkább egyértelművé tette a szabályzat és a valóság közti eltérését – írja a Le Monde.
MTI
Egy-két évig még felfüggesztve maradnak az uniós költségvetési szabályok, nem tabu az állami támogatás sem. A magyar kormány ezt a szabadságot is klientúrája gazdasági hatalmának megerősítésére használja, ügyet sem vet a túlzott eladósodásra.
Egyre kevésbé teljesíti a magyar gazdaság az euróövezeti tagság feltételeit, holott mélyen integrálódott a valutaövezetbe. A csúcsvezetők nem is törik magukat, hogy belépjenek, de a lemaradás nem válik dicsőségükre.
Saját nézőpontját erőltetné rá az euróövezeti csatlakozás feltételrendszerére a Magyar Nemzeti Bank, amely ugyanakkor nem sietné el a közös valuta átvételét.
A Magyar Nemzeti Bank bemutatta, milyennek képzeli az euróövezet jövőjét, és hol tart a magyar gazdaság