Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Magyar Nemzeti Bank bemutatta, milyennek képzeli az euróövezet jövőjét, és hol tart a magyar gazdaság
Nem voltunk ott Maastrichtban, de szeretnénk beleszólni az euróövezet jövőjéről folyó dialógusba – mondta a mai, Lámfalussy Sándor tiszteletére rendezett konferencián Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyúttal bemutatta legújabb kötetüket, amelynek címe: Fenntartható felzárkózás euróval, és amelynek utolsó fejezeteiben a szerzők részben Magyarország euróövezeti tagságának feltételrendszerét ismertetik, részben pedig azt fejtegetik, milyennek képzelik Maastricht 2.0 szabálykönyvét.
„Az eredeti kritériumrendszer felülvizsgálatra szorul” – szögezi le a tíz jegybanki szerző által jegyzett összegzés, amely a régi szabályok egy részét megtartaná, másokat módosítana, illetve új kritériumokat határozna meg. Utóbbiak kiterjednének a csatlakozni óhajtó ország főbb fejlettségi mutatóira is. Ezekben olyan értelemben nincs sok újdonság, hogy régebben a pontok egy részét a jegybanki szerzők Magyarország euróövezeti csatlakozása feltételének tekintették. Most azonban ezeket kiterjesztenék, és beépítenék Maastricht 2.0 kritériumrendszerébe.
Az új kritériumok a következők:
A régi kritériumok közül a költségvetési és az államadósságra vonatkozó szabályokat a következőképpen módosítaná a jegybank:
A kötet nem spórolja meg a gyorsmérleget sem, eszerint a magyar gazdaság több fontos kritériumot nem teljesít:
Mindazonáltal a jegybanki önminősítés szerint a magyar gazdaság ezeket a kritériumokat máris teljesíti:
Összességében a jegybanki Maastricht 2.0 tükrében valóban érdemes megnézni, hol tart a magyar gazdaság, ám egyelőre ez nem több játszadozásnál. A reálgazdasági feltételekkel kapcsolatban például nem árt megjegyezni, hogy Magyarországon belül a fejlettségi különbségek az uniós csatlakozás óta nem, vagy alig mérséklődtek, annak dacára, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén és Győr-Sopron megye azonos valutát használ. A forintot.
Továbbá, az Európai Bizottságnak a válságkezelés során kialakított eszköztára árnyaltabb, mint a magyar javaslatok. Ezeket azonban a magyar kormány nem szívleli. Például Magyarország – és Románia – azzal került ismételten a szégyenpadra, hogy a költségvetés nem közeledik az úgynevezett középtávú hiánycélhoz (1,5 százalék), hanem letért a kívánatos pályáról. Ezt a véleményt a Pénzügyminisztérium visszautasította.
Ezzel együtt megsüvegelendő, hogy legalább a jegybank előállt a saját ötleteivel. Az euróövezeti csatlakozásról ugyanis évek óta nem folyik érdemi vita. Talán majd most.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
A szállítás egyelőre zavartalan a szoroson keresztül, de a kereskedők továbbra is beárazzák a háborús kockázatokat.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Tasó Lászlót leszavazta a választókerületi tanács.
A közgazdász-akadémikus szerint a fő hatalmi centrumokat világszerte fokozatosan eluralja az illiberalizmus.