Tetszett a cikk?

A Magyar Nemzeti Bank bemutatta, milyennek képzeli az euróövezet jövőjét, és hol tart a magyar gazdaság

Nem voltunk ott Maastrichtban, de szeretnénk beleszólni az euróövezet jövőjéről folyó dialógusba – mondta a mai, Lámfalussy Sándor tiszteletére rendezett konferencián Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyúttal bemutatta legújabb kötetüket, amelynek címe: Fenntartható felzárkózás euróval, és amelynek utolsó fejezeteiben a szerzők részben Magyarország euróövezeti tagságának feltételrendszerét ismertetik, részben pedig azt fejtegetik, milyennek képzelik Maastricht 2.0 szabálykönyvét.

©

„Az eredeti kritériumrendszer felülvizsgálatra szorul” – szögezi le a tíz jegybanki szerző által jegyzett összegzés, amely a régi szabályok egy részét megtartaná, másokat módosítana, illetve új kritériumokat határozna meg. Utóbbiak kiterjednének a csatlakozni óhajtó ország főbb fejlettségi mutatóira is. Ezekben olyan értelemben nincs sok újdonság, hogy régebben a pontok egy részét a jegybanki szerzők Magyarország euróövezeti csatlakozása feltételének tekintették. Most azonban ezeket kiterjesztenék, és beépítenék Maastricht 2.0 kritériumrendszerébe.

Az új kritériumok a következők:

  • Az egy főre jutó hazai össztermék és a bérszínvonal érje el az euróövezet átlagának legalább a 90 százalékát.
  • Az üzleti és pénzügyi ciklusoknak szinkronban kell lenniük.
  • A kis- és középvállalatok termelékenysége haladja meg a nagyvállalati termelékenység 50 százalékát.
  • A gazdaság legyen a teljes foglalkoztatáshoz közeli állapotban.
  • A pénzügyi szektor legyen stabil és kiegyensúlyozott, olyan, amelynek szereplői nem küzdenek egyensúlytalansággal, és versenyképesek az európai mezőnyben.
  • Az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamokban legyen működőképes válságmegelőzési rendszer, szanálási eszköztár.

A régi kritériumok közül a költségvetési és az államadósságra vonatkozó szabályokat a következőképpen módosítaná a jegybank:

  • Az államháztartás kívánatos egyenlege a nulla–mínusz két százalékos sávban legyen, attól függően, hogy az adott ország mennyire adósodott el. Ha az államadósság a GDP 90 százaléka fölött van, kiegyensúlyozott költségvetést kell folytatnia, az 50-90 százalékos sávban legfeljebb 1 százalék, 50 százalékos államadósság alatt 2 százalék lehet a költségvetési hiány.
  • Az államadósságot a hazai össztermék 60 százaléka helyett 50 százalékra kell levinni.

A kötet nem spórolja meg a gyorsmérleget sem, eszerint a magyar gazdaság több fontos kritériumot nem teljesít:

  • Az árstabilitási kritériumot. Ennek lényege, hogy a három legalacsonyabb, ám (ez is új elem) pozitív inflációs mutatójú (azaz nem árcsökkenést elszenvedő) EU-tagállam átlagát 1,5 százalékponttal meghaladó infláció a feltétel. Megjegyzendő, hogy momentán a magyarországi infláció a legnagyobb az egész Európai Unióban, ami nem válik a jegybank dicsőségére.
  • Az árfolyamstabilitási kritériumot. A mai szabály szerint a csatlakozó országnak két évet kell eltöltenie az ERM II. árfolyamrendszerben, úgy, hogy a nemzeti valuta árfolyama viszonylag stabil maradjon, az ingadozás ne lépje túl a plusz/mínusz 15 százalékot. A magyar jegybank az időszakot három-öt évre nyújtaná meg, és a kiadvány is elismeri, hogy ezt a stabilitási kritériumot a forint még nem teljesíti. A hvg.hu megjegyzése: a forint trendszerű leértékelődést mutat.
  • Az államadósság és a fenntartható költségvetés kritériumait. A kormányzati és a jegybanki prognózis szerint az államadósság 2022-re csökkenhet a hazai össztermék 60 százaléka alá. Hvg.hu kommentár: ez merész elvárás.
  • A jegybank által szorgalmazott reálgazdasági kritériumoktól messze van a magyar gazdaság, amelynek bérszínvonala az Európai Unióban a legalacsonyabbak között van, és kkv-szektora is felettébb gyenge.

Mindazonáltal a jegybanki önminősítés szerint a magyar gazdaság ezeket a kritériumokat máris teljesíti:

  • Kamatkonvergencia. A három legalacsonyabb inflációjú gazdaság 10 éves állampapírjainak hozamszintje plusz 2 százalékpont. Megjegyzendő, hogy az Európai Központi Banknak lennének kétségei, hogy a keményen negatív reálkamatok mellett kialakult hozamokat fenntarthatónak tartja-e, illetve, a lakossági és az üzleti környezet kettős kamatszintjét a nemzetközi szervezetek már most is bírálják. Vagyis a hvg.hu szerint, szemben a jegybanki ítélettel, ez aligha teljesült.
  • Üzleti ciklusok harmonizálása.
  • Teljeshez közeli foglalkoztatás. A hvg.hu megjegyzése: ez egyelőre csak úgy teljesül, ha a közmunkások százezer fő körüli csapatát is beszámítjuk.
  • Államadósság. Bár sem a hazai össztermék 60, sem annak 50 százalékában megadott limitet nem érte el a magyar állam, adóssága folyamatosan csökken, és ebben a tekintetben az uniós szabályokat is betartja.
  • Prudenciális politikák. A hvg.hu megjegyzése: a makro- és mikroszintű folyamatok felügyeletének, a válságmegelőzésnek valóban létezik egy 2008 után kialakított új rendszere, ám azt eddig még nem tette próbára a gyakorlat.

Összességében a jegybanki Maastricht 2.0 tükrében valóban érdemes megnézni, hol tart a magyar gazdaság, ám egyelőre ez nem több játszadozásnál. A reálgazdasági feltételekkel kapcsolatban például nem árt megjegyezni, hogy Magyarországon belül a fejlettségi különbségek az uniós csatlakozás óta nem, vagy alig mérséklődtek, annak dacára, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén és Győr-Sopron megye azonos valutát használ. A forintot.

Továbbá, az Európai Bizottságnak a válságkezelés során kialakított eszköztára árnyaltabb, mint a magyar javaslatok. Ezeket azonban a magyar kormány nem szívleli. Például Magyarország – és Románia – azzal került ismételten a szégyenpadra, hogy a költségvetés nem közeledik az úgynevezett középtávú hiánycélhoz (1,5 százalék), hanem letért a kívánatos pályáról. Ezt a véleményt a Pénzügyminisztérium visszautasította.

Ezzel együtt megsüvegelendő, hogy legalább a jegybank előállt a saját ötleteivel. Az euróövezeti csatlakozásról ugyanis évek óta nem folyik érdemi vita. Talán majd most.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Zsadányi István Zsolt Gazdaság

Konvergáljunk! De hova?

Az euró bevezetése és a konvergencia-előírások hatalma ahelyett, hogy megoldott volna problémákat, újakat teremtett – írja a horvátországi euróbevezetésről szóló cikkünkre válaszul Zsadányi István Zsolt közgazdász.

Horn Gábor: Nyerni lehet és nyerni kell, de ehhez mást és máshogy kell tenni

Horn Gábor: Nyerni lehet és nyerni kell, de ehhez mást és máshogy kell tenni

Újabb engedményt kaptak az autósok, ezúttal Budapesten

Újabb engedményt kaptak az autósok, ezúttal Budapesten

Közel 10 milliárd forintért kelt el egy magyar startup

Közel 10 milliárd forintért kelt el egy magyar startup