A válságban Brüsszel is engedékenyebb, amit Orbán is kihasznál a haverok javára

Ha egy kormányzat bármit megtehet, borítékolhatóan élni fog a lehetőséggel; ha például két kézzel szórhatja a pénzt, meg is teszi. Erre kínál szinte példátlan esélyt a koronavírus-járvány. Mert a nyomában járó recesszió, a gazdaság leállítása okozta károk mérséklése végett az uniós kormányokat mentesítették a közös költségvetési és államadósság-szabályok alól. Sőt az Európai Bizottság idén márciusban azt javasolta, hogy a mentesítés 2023-ig maradjon fenn, egészen addig, amíg a gazdaság fő mennyiségi mutatói nem érik el a 2019. végi szintet. A végső szót a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa mondja ki.

„Inkább nyújtsunk túl sok támogatást, mint túl keveset”

– jelentette ki a minap Paolo Gentiloni. A gazdaságpolitikáért felelős biztos úgy véli, hogy a 2009-es válság után túl gyorsan próbáltak visszatérni a normál ügymenetre, a tagállamok korán álltak le a költségvetési ösztönzés különböző módozataival, ami szerinte hibának bizonyult. Ezzel együtt az euróövezet adóssága a pénzügyi krízis előtti, 2008-as szintről, a hazai össztermék 70 százalékáról 2014-re 93 százalékra emelkedett, és csak utána kezdett mérséklődni. A koronavírus-járvány kezdete óta azonban ismét meglódult, és az előzetes kalkulációk szerint 84 százalékról a tavalyi esztendő végére 100 százalék fölé ugrott.