szerző:
Csatlós Hanna

Egy zeneiskola idős karmestere zaklatja a 14 éves csellista lányt. Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szép csendben az első olyan magyar film, amely megkapta a Me Too mozgalom láthatatlan hitelesítő pecsétjét, hiszen a produkció már a poszt-Weinstein- és a poszt-Marton László-érában született. Mivel témája megint nagyon aktuális, a filmre nagy figyelem irányul, de a kritikai fogadtatás elég vegyes. Például azért, mert bármennyire is indokolná a téma, és számítana rá a néző: az alkotásban nem látunk illetlen helyekre eltévelyedett ujjakat, nincs erőszakos bugyiráncigálás, nincsenek obszcén szavak. Hogy miért nem, arról Nagy Zoltán rendezővel beszélgettünk.

hvg.hu: Az első magyar Me Too-filmként emlegetik a Szép csendbent, holott a film ötlete már azelőtt megszületett, hogy a szexuális erőszak és zaklatások elleni mozgalom begyűrűzött volna Magyarországra.

Nagy Zoltán: Ez így van, 2016-ban kaptuk meg a forgatókönyv-fejlesztésre a támogatást, és ez még jóval a Weinstein-botrány kirobbanása előtt volt. Tehát nem arról van szó, hogy én itt a Me Too-mozgalom farvizén próbálok bármilyen sikereket is elérni, hanem ez egy olyan sztori, amelybe egyszer csak ez az egész botrányáradat villámként belecsapott, és valamilyen szinten hatással is volt aztán arra, hogy miként alakult a film.

hvg.hu: Mit változtatott az eredeti filmterven a mozgalom hatására?

N. Z.: Fel kellett tennem magamnak azt a kérdést, hogy 2019-ben mit tudok én még ehhez az egész ügyhöz hozzátenni, van-e még mit mondani erről. Végül egy kritikát próbáltam megfogalmazni azzal kapcsolatban, ahogyan ezt az egész témát a médiában mi, a közönség, az olvasók, a nézők megkaptuk.

A Me Too kapcsán attól zengett, és zeng a mai napig is a média, hogy kit, miért, hogyan zaklattak, erőszakoltak meg, az elkövető hányszor és hova nyúlt be. Igazából a szaftos részletekre és a durva sztorikra voltunk és vagyunk kihegyezve, miközben nem ez a lényeg, és baromi romboló tud lenni, ha csak ezzel foglalkozunk.

A film pont ezt kezdi ki azzal, hogy megkérdezi a nézőt: miért vagy egyáltalán kíváncsi a szaftos részletekre? A Szép csendben máshova helyezi a hangsúlyt, arról szól, hogy mindenki - osztálytárs, szülő, tanár - megtalálja a saját felelősségét egy ilyen ügyben, és ne elégedjünk meg sosem annyival, hogy ez csak egy kétszereplős történet, ahol van egy gonosz fél, akit elintézünk a sárdobálással, majd mindenki hátra dől.

hvg.hu: Így viszont nincsenek konkrétumok a filmben, amelyekbe kapaszkodhatnánk. A kritikák többek között azt emelik ki, hogy a szereplők csak beszélnek róla, hogy történt valami, de pontosan nem tudjuk, hogy mi, óvatoskodó módon nincsenek nevén nevezve a dolgok, és nem is látunk semmit az állítólagos zaklatásból.

N. Z.: Számítottam erre a fogadtatásra. Kétféle kritikát láttam a filmről, az egyik pont azt emlegeti hátrányaként, amit a másik a legnagyobb érdemének tart. Én, mint szemtanú, találkoztam ilyen molesztálásos esettel még fiatal koromban, és úgy gondolom, hogy a legtöbben, akik be vagyunk vonva egy ilyen ügybe, ugyancsak nem ismerjük a durva részleteket, mert ezek mindig zárt ajtók mögött történnek. A valóságban csak apró jeleket észlelünk, amelyekről nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy mire utalnak. Nincs bizonyosság, csak a dilemma van, de ezzel a dilemmával kezdenünk kell valamit, nem tolhatjuk el magunktól a dolgot.

©

hvg.hu: Ezek szerint egy önnel megtörtént eset a film alapja?

N. Z.: Igen, egy hasonló hatalmi helyzetből fakadó visszaélésnek voltam a szemtanúja tizenéves koromban. Egy tanár zaklatott egy diákot, amit mi akkor még szerelmi viszonynak hittünk. Aztán az utánajárásom során megtudtam, a helyzet azért annál sokkal bonyolultabb, mint hogy egyszerűen ráfoghassuk: szerelem. Ahogy a filmben Dávidhoz (Major Erik), hozzám is odajött az áldozat, és megosztotta velem a titkát, amit elsőre én sem hittem el. Aztán mégiscsak úgy gondoltam, hogy ezzel valamit kezdeni kell, de lehet, hogy csak a nyomozási vágy izgalma hajtott. Végül bizonyítékot szereztem arra, hogy pontosan mi is történt. A filmben Dávid ad egy telefont Nórinak (Bognár Lulu), hogy felvegyék az intim helyzetben a hangokat, és ez az ötlet erősen a valóságból inspirálódott.

hvg.hu: Milyen kutatómunka előzte meg a filmet? Beszélt hozzá szakértőkkel?

N. Z.: Pszichológussal, kriminológussal, nyomozási bíróval többször konzultáltam. Ők segítettek verbalizálni azt, amit előzőleg én is tapasztaltam, például, hogy milyen nagy a szülői felelősség egy ilyen helyzetben. Hogy a szülőnek nemcsak akkor van felelőssége, amikor már megtörtént a baj, hanem egészen a gyerek születésétől kezdődően olyan bizalmi kapcsolatot kell kialakítania, amelyben bármit meg tud a gyerekkel beszélni.

A szülő felelőssége, hogy a gyerek korán megtanulja, van neki neme, van szexualitása, mi az, hogy jó és rossz titok, ki hova nyúlhat, ki hova nem, mi történhet egy iskolában, és ha bármi rossz történik, akkor azt minél hamarabb felismerje. Én azt látom, hogy ezek a kényes kérdések nem kerülnek napirendre a családban, és pont ezért a gyerek nem tudja megfogalmazni magának, mi is az, amit ő rossznak érez, sőt, lehet, hogy például azt hiszi, ez a szerelem.

A filmben is Nóri anyukája (Szamosi Zsófia) először hárítja a problémát, mert nagyon nehéz szembenéznie a saját felelősségével vagy egyáltalán azzal, hogy a tizenéves gyerekének már van szexualitása.

hvg.hu: Felvette a kapcsolatot áldozatokkal is?

N.Z.: Igen. Főként ismerősökkel beszéltem, de az interneten is találtam néhány érintettet. Sajnos nem volt annyira nehéz ilyen embereket felkeresni: az egyik pszichológus, aki segített nekünk a témában napirenden lenni, azt mondta, hogy a statisztika szerint minden ötödik nővel történt valami hasonló hatalmi visszaélés, érzelmi határátlépés.

hvg.hu: Látva a filmet, számomra nem világos, hogy a Máté Gábor alakította karmester, Frici bá egyáltalán tudatában van-e annak, hogy azzal, amit csinál, bűnt követ el.

N.Z.: Mindenki kialakít egy érvrendszert arra, hogy megindokolja magának azt, amit éppen tesz. Ha ő ezt bűnként élné meg, akkor valószínűleg nem csinálná. A zaklató úgy tekint az ilyen kapcsolatra – mert kapcsolatnak nevezi Frici bá is –, hogy az annyira tiszta és az ideákban, valahol fent az égben létezik, és annyira csak a kettejüké, hogy azt senki más nem értené meg, és ezért kell titkolnunk. A zaklatók az érzelmi kapcsolódásról beszélnek, miközben ez nem egy plátói dolog, mert az érzelmi határátlépést szinte mindig követi egy testi határátlépés is.

hvg.hu: A filmben látunk ugyan egyfajta megoldást arra, ahogy Nóri ügyét kezelik az iskolában, de korántsem ez a legjobb megoldás. A szakértők mit mondtak önnek, hogy kellene egy iskolában a kitudódott zaklatásos eseteket kezelni?

N.Z.: Azt tanultam meg a konzultációk során, hogy semmi esetre sem szabad hagyni, hogy a gyerekek azt higgyék: az ő felelősségük felderíteni egy ilyen ügyet. Kell találniuk egy felnőttet, akiben megbíznak. A felnőttnek pedig ítélkezés nélkül kell találnia egy szakértőt, a szülőket is bevonva, majd végig kell vinni az ügyet a gyerek beleegyezésével.

©

Ugyanakkor az is érthető, hogy a szülő miért nem akarja, hogy a dologból bírósági ügy legyen (még ha ezt is javasolják a szakemberek), hisz a gyereke tovább sérülhet egy ilyen több éves procedúrában. Sokszor az igazi trauma akkor következik be, amikor az áldozat szembesül azzal, hogy mi a véleménye a társadalomnak erről az egészről, hogy az áldozatot hibáztatják. Akikkel beszéltem eddig, azt tapasztaltam, hogy majdnem minden esetben bűntudata van az illetőnek azért, mert azt érzi, hogy a perrel vagy a nyilvánosságra hozatallal tönkre tette a zaklatója életét, elárulta őt.

hvg.hu: Mi alapján rakta össze a karmester, Frici bá karakterét?

N. Z.: Felidéztem az életemből azokat az embereket, akikre nagyon felnéztem, majd az ő személyiségjegyeiket próbáltam a Máté Gáborra rárakni. Vele amúgy is gyakran találkozom a Színművészetin, és látom, milyen tekintély övezi őt.

A zaklatásos sztorikban mindig van egy mítosz az elkövető körül, az illető egy, a valóságtól kicsit elrugaszkodott világot teremt maga köré. Így jött az ötlet, hogy Frici bá úgy lazítja el Dávidot, hogy megmasszíroztatja a többiekkel.

Kellett valamit találnunk, ami kicsit fura Frici bában, ami valamennyire testiségen alapul, és a gyerekeket is bevonja ebbe. A másik ilyen furaság a rágózás, de ez abszolút Gábor találmánya volt, ő mondta, hogy az odáig oké, hogy megvan a szigor, a tekintély, a karizma, de valami kéne, ami picit fellazítja a merevséget, úgyhogy Frici bá a filmben folyton rágózik.

hvg.hu: A Szép Csendben főszereplője nem az áldozat, Nóri, hanem a segítségére siető Dávid, akit Major Erik alakít. Egy másik interjúban hatalmas rajongással beszélt Erikről. Mi fogta meg benne?

N. Z.: Mindig bejárok a színészévfolyamok vizsgáira, mert tanítok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. És már az elején kinéztem az Eriket, Lengyel Benjámint (aki Dávid barátját alakítja a filmben – a szerk.) és Antóci Dorottyát (Dávid barátnője a filmben). A fiúk osztálytársak Pelsőczy Réka és Rába Roland osztályában, Antóci Dorottya eggyel felettük jár. Ők nagyon ösztönösen játszottak a közelikben, azaz nemcsak arra figyeltek, hogy kifelé mit mutatnak, hanem arra is, hogy mi zajlik bennük.

hvg.hu: Ha már ilyen mélyen önéletrajzi ihletettségű a film, akkor gondolom, a zeneiskola mint közeg megválasztása sem véletlen. Tanult ön is hegedülni?

N. Z.: Zenészcsaládból származom és zenesuliba is jártam. Anyukám hegedűtanár, apukám trombitatanár, ezért a bátyámnak trombitán, nekem pedig hegedűn kellett megtanulnunk játszani. Az volt a megegyezés a szüleimmel, hogy ha jól megy a hegedű, akkor egy idő után elkezdhetek dobolni. Végül így is lett, nagyon szeretem mindkét hangszert.

©

A filmben a történet talán még tragikusabb azáltal, hogy egy zenei közegben játszódik. Ezeknek a fiataloknak a zene, így a karmester személye is nagyon sokat jelent. Ettől válik annyira bonyolulttá és kiélezetté a helyzet, mert nem egy gonosz idegent, hanem a szeretett karmestert kell „elárulniuk”. A két gyerek pedig nemcsak a bizalmat veszíti el egy illusztris személy iránt, hanem magát az egész zenei világot, a zene szeretetét mérgezi meg ez a helyzet.

hvg.hu: Major Erik életében először fogott vonót a szerep kedvéért vagy részben azért is választotta őt, mert tud hegedülni?

N.Z.: A Zeneakadémián most már mesterszakos hegedűművészt, Pinkert Edinát kértem meg, hogy tanítsa meg hegedülni Eriket. Mondtam neki, hogy „figyelj, itt van ez a srác, négy hónap alatt fel kellene készítened arra, hogy el tudjon játszani egy Accolay-hegedűszólót, aztán egy impromptut”. Belement.

Erik valójában nem a zenét tanulta meg – nem tudja konkrétan lejátszani a művet –, csak az ujjrendet, a vonásokat, meg, hogy hol van a keze, azt jegyezte meg. A mozdulatokat összehangolta, és izomemlékezetből játszott zenére. Tehát amit látunk a vásznon, az helyileg helyes, csak a valóságban nem úgy szólna.

A filmben mögötte pedig a Bartók konzi zenekara játszik, és a forgatáson Eriket nagyon zavarta az elején, hogy hiába ment a mozdulatai alatt a playback, a konzisok hallották, amit ő játszott. Ez frusztrálta, úgyhogy végül bevetettük azt a sprayt, amellyel a fahrt sínt szokták lefújni, hogy az jól csússzon. A megoldás az lett, hogy a sprayvel lefújtuk Erik vonóját is, és onnantól kezdve nem volt hangja a hangszerének.

hvg.hu: Hogyan tovább, milyen filmekben gondolkodik még?

N. Z.: Három filmtervem van, az egyik bent van már a Filmalapnál a műfaji filmes fejlesztésében. Ez egy tini sci-fi vígjáték lenne, a gyerekkori kedvenc filmjeimből inspirálódom hozzá. A munkacíme: Marslakó a matektanárom, és azt hiszem, hogy ezzel a szinopszist el is mondtam. Van egy párkapcsolati drámám is, amely meg egy stand up-os nőről szól, akinek döntenie kell karrier és gyerek között. Az érdekel benne, hogy 2019-ben milyen nemi elvárások bénítják meg a nőket és a férfiakat egyaránt.

A filmkészítés mellett tanítok is.Tanársegéd vagyok Gothár Péter filmrendező osztályában (ahol korábban én is végeztem), Máté Gábor harmadéves prózai színész osztályában tartok egy filmszínész mesterség kurzust, valamint elsős vágókat és gyártásvezetőket is tanítok.

Az interjú Nagy Zoltánnal azelőtt készült, hogy Gothár Péter a nyilvánosság előtt elismerte volna: ő az a rendező, akit a Katona József Színház zaklatás miatt elbocsátott. Nagy Zoltánt így utólag szerettük volna megkérdezni arról, hogy mi a véleménye a Gothár-ügyről. Filmjének témája, szereposztása (Máté Gábor a Katona József Színház igazgatója), és az is indokolta volna a nyilatkozatát, hogy egykoron őt is Gothár Péter tanította. A Szép csendben rendezője azonban nem kívánt az ügyben megszólalni. Mint fogalmazott: „a film képviseli azt, amit én erről gondolok, és ezen a jelenlegi helyzet sem változtat”.

 

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Letartóztatták az iskolásokat, akiket a budai rablásokkal gyanúsítanak

Letartóztatták az iskolásokat, akiket a budai rablásokkal gyanúsítanak

Michelisz nyerte az első WTCR-futamot, nőtt az előnye

Michelisz nyerte az első WTCR-futamot, nőtt az előnye

Sűrű napjai vannak a magyar barlangi mentősöknek

Sűrű napjai vannak a magyar barlangi mentősöknek

A vasúti menetrend változása miatt tüntettek Szegeden

A vasúti menetrend változása miatt tüntettek Szegeden

Így igazán gyorsan elérheti kedvenc weboldalait

Így igazán gyorsan elérheti kedvenc weboldalait

A remény szikrája: a kihalás széléről sikerült visszahozni tíz állatfajt

A remény szikrája: a kihalás széléről sikerült visszahozni tíz állatfajt