Dél-Korea havi 500 dollárt fizet a magányos fiataloknak, hogy "visszatérjenek a társadalomba"
A fiatalok a programra egy helyi közigazgatási jóléti központban jelentkezhetnek, de a gyámjuk, tanácsadójuk vagy tanáruk is pályázhat a nevükben.
A fiatalok a programra egy helyi közigazgatási jóléti központban jelentkezhetnek, de a gyámjuk, tanácsadójuk vagy tanáruk is pályázhat a nevükben.
A kutatásban résztvevők energiaszintje csökkent, és egyre növekvő fáradtságérzésről számoltak be a magány miatt.
Az úgynevezett biológiai korunk sokszor nem azonos a naptárival. Például abban az esetben is több lehet ez utóbbinál, ha gyakran vagyunk boldogtalanok, magányosak.
Kamaszlányként, a nyolcvanas évek közepén azonnal átsiettem a lakás másik végébe, ha meghallottam, hogy édesanyám Máté Péter sorait dúdolja: „Most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár…” Aztán teltek-múltak az évek (azok, amikor az ember még adottnak látja a kapcsolatait), és ha Máté Pétert teljes mélységében nem is, de anyámat lassan elkezdtem megérteni.
A traumáktól való megszabadulásról, a szüleinkkel való kapcsolat fontosságáról is mesél Hidas Judit Nem vagy többé az apám című új regénye. A szerző szerint az alá-fölérendeltség, a merev szerepelvárások a családban és a munkahelyen egyre magányosabbá teszik az embereket. Mégis van remény, hogy ezen változtatni tudjunk.
Sokszor azért létesítünk kompromisszumkapcsolatokat, mert rettegünk az egyedülléttől. Ha azonban meg tudnánk szeretni ezt az állapotot, vagyis önmagunk megismerése által önmagunkat, többé nem a félelem hajszolna a választásainkba. És akkor egyedül nyugodtabbá, békésebbé, józanabbá válnánk, mint a következő párkapcsolatban.
A magány és a boldogtalanság tipikusan olyan dolgok, amik megviselhetik az embert, sőt az egyén környezetét is. Egy új kutatási anyag azonban arról árulkodik, hogy ez az állapot a teljes szervezetre hatással lehet.
Érkezik a járvány újabb hulláma, miközben az előzőekből sem tanult a világ. A hazai társadalom sem lett összetartóbb – sőt!
Az okok között a járvány miatti karantén mellett a tudósok a mobiltechnológiát és a gyerekkortól sulykolt folyamatos versengést sejtik.
Magyarország magányos ország. 1 millió ember van ma egyedül hazánkban, közülük rengetegen, több mint 600 ezren 65 év felettiek. Videós stábunkkal egy idősek klubjába látogattunk el, és beszélgettünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársával arról, hogy hogyan segítenek ők azoknak, akik egyedül vannak, a klubtagokkal pedig arról, hogy hogyan küzdenek meg azzal, hogy a legtöbb időt egymagukban töltik. Fontos, hogy az elmúlt években különösképpen sok fiatal is találkozott az elszigeteltség. Nekik is ki kellett találniuk, hogy hogyan lássanak ki mindebből, ezért megkerestünk egy végzős gimnazistát, hogy ossza meg velünk tapasztalatait arról, hogyan érintette a karanténidőszak magányossága, illetve mit tett azért, hogy enyhítsen ezen az érzésen.
Sokszor hajlamosak vagyunk morogni a túlzott nyomás, a számtalan tennivaló és a rohanás miatt. Pedig sokan vannak, akik inkább elviselnék ezeket, minthogy újra egyedül, magányosan töltsék mindennapjaikat.
Végérvényesen betolakodott a digitális világ az otthonainkba, és egyre nehezebb kezelni a családi életre gyakorolt hatásait – szülők és gyerekek egyformán lógnak a kütyükön. Miként mutassunk jó példát az ifjabb generációknak?
„A beszélgetés jót tesz” néven magányos embereknek indítottak segélyvonalat Bécsben. A több szervezet együttműködésében megvalósuló kezdeményezésben először harminc operátor dolgozik, a szolgáltatás török nyelven is elérhető. Tervben van a bosnyák, szerb és horvát verzió is.
Míg az izoláció hatásait már széles körben tanulmányozták más emlősöknél is, arról nem lehetett tudni, hogyan reagálnak a rovarok hasonló helyzetben.
Nemcsak az alkotáshoz, a nagy dolgok véghezviteléhez, de magához az élethez is kell, hogy önmagunkba zárva lehessünk, hogy ott szabadságra lelhessünk. De vajon nem csapjuk-e be önmagunkat önmagunkkal odabent?
Még a nyugdíjkorhatár emelkedése sem tartja vissza a magyar nagyszülőket unokáik intenzív gondozásától. Különösen az iskolázott, jobb módú családokban támaszkodnak rájuk – így a járvány is tőlük vette el a legtöbbet.
Hosszú távon káros hatással lesz a gyermekekre a koronavírus miatti elszigeteltség, állítják gyermekvédelmi szervezetek. Mind a társas fejlődésük, mind a tanulmányaik terén visszavetheti a kicsiket a magányosan töltött időszak. A jelenség a legérzékenyebben azokat érintheti, akik szegény családban nőnek fel, és rossz esetben nemcsak az online tanulás feltételei nem adottak számukra, de meleg étel sem kerül az asztalukra most, hogy nem járnak iskolába. A Deutsche Welle riportja.
Egyre nagyobb az igény Japánban az olyan robotok iránt, amelyek enyhíthetik az emberi kapcsolatok hiányát és az elszigetelődés érzését a koronavírus-járvány idején.
Máshogy gondolunk már a robotokra, mint a járvány előtt.
A Kaspersky Magyarországon végzett kutatása szerint az emberek több mint negyede (28,6%) érzi azt, hogy online sokkal társaságkedvelőbb és magabiztosabb, mint személyes találkozások során.