Ősi sarkvidéki jégtakarók maradványai azok a jégrétegek, amelyek 1,6 kilométerre a felszín alatt terülnek el a Mars északi sarkpontjánál – állapították meg két amerikai egyetem kutatói. A Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek a jégrétegek együttesen a vörös bolygó egyik legnagyobb vízgyűjtőjét alkothatják.
A NASA a napokban indított el egy új programot, amire bárki jelentkezhet, aki szeretné, hogy a nevét elvigyék a Marsra.
Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson, a kutatók szerint a szezonális vízkörforgás jelentősen hozzájárul a vörös bolygó folyamatos vízveszteségéhez. Így tűnhetett el egy korábban létezett óriási óceán is.
A NASA szerint a jövőben érdemes lehet a merev, szilárd robotok helyett puha, az alakjukat könnyen változtatni képes robotokat készíteni, mert azok praktikusabbak lehetnek a Marson és a világűrben is.
Úgy látszik, az Opportunity nevű Mars-járó halála nem volt hiábavaló, a porvihar után ugyanis egy nagyon fontos dolog derült ki.
Újabb történelmi jelentőségű felvételt tett közzé a NASA, amelyen meghallgatható, milyen a szeizmikus tevékenység a Marson.
Szerdán adták át Kínában azt a Mars-bázist, ami a jövőben nemcsak a turistákat, de a tervek szerint a tudósokat is várja majd.
Érdekes fotót készített a NASA a Mars felszínén egy porlavináról. A kép többek szerint a Trónok harcából ismerős Stark-ház jelképére hasonlít.
Felnyitották azt a kis időkapszulát, amelyet 1969-ben az akkori úttörővasutasok a Gyermekvasút végállomásának épületébe falaztak. Voltak merész elképzelések arról, milyen lesz majd az élet 2019-ben.
A Mars sarkvidékeinél és egyenlítőjénél nedves területeket fedezett fel a bolygó felszínének vízjéglerakódásait összegző térkép elkészítésekor az ExoMars TGO (Trace Gas Orbiter) szonda – közölték kutatók az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén. A szonda emellett adatokat szolgáltatott a porviharról is, valamint meglepő módon nem talált metánt a légkörben.
Újabb fontos mérföldkőn van túl a Curiosity, amely most először mintát vett a marsi agyagból.
Néhány tudós azt feltételezi, hogy a Marson egykoron "élet" lehetett, magyar kutatók nemrég pedig újabb, ezt erősítő eredményekkel álltak elő.
Bizonyos egyszerű organizmusok, amelyek a Föld legszélsőségesebb körülményeivel is képesek dacolni, elméletben a Marson is életben maradhatnak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett vizsgálatok szerint – közölte a Német Űrhajózási Központ (DLR) Kölnben.
A NASA szakemberei szerint sikeres volt annak a helikopternek a tesztje, ami a marsi légkörben fog repkedni.
A klímaváltozás miatt egyre kisebb területen lehet csak a csokoládé alapanyagát jelentő kakaóbabot termelni, ami erdőirtáshoz vezet. Van azonban megoldás arra, hogy ez ne történjen meg.
Míg a Holdra egy férfi lépett elsőként, könnyen lehet, hogy a Marsot már egy női asztronauta fogja meghódítani.
Mielőtt végleg megszakadt volna az Opportunity marsjáróval a kapcsolat, még 354 fotót készített és küldött haza a közvetlen környezetéről. A NASA szakemberei mostanra rakták össze ezeket egyetlen panorámafotóvá.
Kína továbbra is úgy érzi, az űrkutatás terén az amerikaiak és az oroszok mögött kullog, ezért újabb küldetésre vállalkoznak.
Az európai és amerikai űrszondák által készített felvételeken lévő kráterek arról tanúskodnak, hogy egykoron felszín alatti tórendszer lehetett a Marson.
Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, ahol vélhetően egy kőbe ütközött – közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).
