A Mars sarkvidékeinél és egyenlítőjénél nedves területeket fedezett fel a bolygó felszínének vízjéglerakódásait összegző térkép elkészítésekor az ExoMars TGO (Trace Gas Orbiter) szonda – közölték kutatók az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén. A szonda emellett adatokat szolgáltatott a porviharról is, valamint meglepő módon nem talált metánt a légkörben.
Újabb fontos mérföldkőn van túl a Curiosity, amely most először mintát vett a marsi agyagból.
Néhány tudós azt feltételezi, hogy a Marson egykoron "élet" lehetett, magyar kutatók nemrég pedig újabb, ezt erősítő eredményekkel álltak elő.
Bizonyos egyszerű organizmusok, amelyek a Föld legszélsőségesebb körülményeivel is képesek dacolni, elméletben a Marson is életben maradhatnak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett vizsgálatok szerint – közölte a Német Űrhajózási Központ (DLR) Kölnben.
A NASA szakemberei szerint sikeres volt annak a helikopternek a tesztje, ami a marsi légkörben fog repkedni.
A klímaváltozás miatt egyre kisebb területen lehet csak a csokoládé alapanyagát jelentő kakaóbabot termelni, ami erdőirtáshoz vezet. Van azonban megoldás arra, hogy ez ne történjen meg.
Míg a Holdra egy férfi lépett elsőként, könnyen lehet, hogy a Marsot már egy női asztronauta fogja meghódítani.
Mielőtt végleg megszakadt volna az Opportunity marsjáróval a kapcsolat, még 354 fotót készített és küldött haza a közvetlen környezetéről. A NASA szakemberei mostanra rakták össze ezeket egyetlen panorámafotóvá.
Kína továbbra is úgy érzi, az űrkutatás terén az amerikaiak és az oroszok mögött kullog, ezért újabb küldetésre vállalkoznak.
Az európai és amerikai űrszondák által készített felvételeken lévő kráterek arról tanúskodnak, hogy egykoron felszín alatti tórendszer lehetett a Marson.
Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, ahol vélhetően egy kőbe ütközött – közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).
Még ezután derül ki, kuruttyolt-e a partján valami E.T.-féle béka.
A NASA InSight nevű űrszonda leszállóegysége tavaly óta dolgozik a Mars felszínén, és a fúrás mellett a bolygó fontosabb időjárási paramétereit is rögzíti.
A NASA marsjárója, az Opportunity 2018. június 10-én készített utoljára felvételt a vörös bolygó felszínén. Még aznap elérte őt a gigantikus porvihar.
Újabb mérőműszerét helyezte a Mars felszínére az InSight amerikai űrszonda: a hővezetést mérő műszert a NASA kutatószondája kedd este helyezte karjával a vörös bolygó talajára – közölte szerdán a Német Űrközpont (DLR).
Tizenöt év után befejezte a működését az Opportunity.
A széltől és a nagy hőmérsékletingadozástól védő pajzsot kapott az InSight amerikai robotgeológus űrszonda szeizmométere, ami a kutatók szerint biztosítani fogja, hogy a marsi talajon elhelyezett mérőműszer a lehető legpontosabb adatokkal szolgáljon.
Stresszes napjai vannak Elon Musknak, hiszen két igen nehéz és fontos projektet is sikerrel kell teljesítenie. Hogy mekkora nyomás nehezedik rá, azt egy befektetőkkel zajló “beszélgetés” is jól jellemzi.
Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél – közölte a NASA Curiosity nevű marjárójának adatait elemző Arizonai Állami Egyetem.
A 2006 óta szolgálatban lévő, a Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda 2018 októberében vett észre egy krátert a vörös bolygó felszínén, ami korábban nem volt ott.
