Száz éven belül elérhető az önellátás szintje az élelmiszerekből a Marson – állítják amerikai kutatók egy provokatív új tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, milyen technológiai stratégiák és források szükségesek, hogy egy egymillió fős populáció a vörös bolygón minimálisan el tudja látni magát élelemmel.
Ismét kipróbálta a NASA azt a locsolórendszert, mellyel a valaha épített legerősebb rakétahajtómű erejét igyekeznek majd kompenzálni felbocsátás közben.
Fontos mérföldkőn van túl az Európai Űrügynökség és az orosz Roszkoszmosz együttműködésében készülő Mars-járó. Az ExoMarsot most újabb kísérletnek vetik alá, ha ott jól teljesít, összejöhet a 2020-as rajt.
A kőzetdarabról még 2018. november 26-án készítettek felvételt.
De a felmelegítéséről nem tett le, van új ötlete.
Amerikának pedig ezúttal természetesen nem a Szovjetunió, hanem Kína az ellenfele.
Az eddigi tesztekkel elégedettek voltak a szakemberek, ezért úgy vélik, 2022-ben már célba is vehetik vele a Marsot.
A Marsra jutás technikai korlátai mellett egyelőre az is kérdéses, hogyan tartanák életben a bolygó meghódítására induló űrhajósokat. Egy amerikai–brit csapatnak most támadt egy ötlete.
Az emberi Mars-misszió kapcsán a legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet majd ellátni egy krízishelyzetben a sérült űrhajósokat az űrben. Most erre találtak egy megoldást az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói.
A Curiosity néhány napja magas metánszintet mért a Mars légkörében, ám a gáz mostanra eltűnt. A tudósok most azt nem értik, hova lett.
Az amerikaiak inkább az aszteroidakutatást támogatják, mint a Hold- vagy a Mars-utazást – állapította meg egy közvélemény-kutatás, amelyről az AP hírügynökség számolt be.
Nagy bejelentést tehet a NASA hétfőn: könnyen lehet, hogy a marsi élet nyomaira bukkantak a bolygó légkörét vizsgálva.
Újabb Mars-fotó tartja lázban a világot, miután a vörös bolygón hosszú ideje állomásozó Curiosity észrevett valamit a távolban.
A NASA mellett a japánok is "elutaznának" a Marshoz, ám ők nem a vörös bolygót kutatnák.
Új tervet dolgoznak ki a Marson fúrás közben megrekedt robotvakond újraindítására. Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forintos) költségvetésű misszió azért rekedt meg, mert a gépi geológus nem tud tovább fúrni.
Ősi sarkvidéki jégtakarók maradványai azok a jégrétegek, amelyek 1,6 kilométerre a felszín alatt terülnek el a Mars északi sarkpontjánál – állapították meg két amerikai egyetem kutatói. A Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek a jégrétegek együttesen a vörös bolygó egyik legnagyobb vízgyűjtőjét alkothatják.
A NASA a napokban indított el egy új programot, amire bárki jelentkezhet, aki szeretné, hogy a nevét elvigyék a Marsra.
Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson, a kutatók szerint a szezonális vízkörforgás jelentősen hozzájárul a vörös bolygó folyamatos vízveszteségéhez. Így tűnhetett el egy korábban létezett óriási óceán is.
A NASA szerint a jövőben érdemes lehet a merev, szilárd robotok helyett puha, az alakjukat könnyen változtatni képes robotokat készíteni, mert azok praktikusabbak lehetnek a Marson és a világűrben is.
