"Egyrészt küzdő, szabadságszerető, érzelmes nép vagyunk, másrészt megalkuvók, irigyek"
Az uniós tagállamok széthúzása, a politikusok leegyszerűsítései és az emberek előítéletei miatt bevándorlási szempontból borúlátóan ítéli meg a kontinens jövőjét a kutató, Glied Viktor, aki nemrégiben könyvet írt az európai migrációról.
Illényi Balázs: A politika a 2010-es évekre „foglyul ejtette” a migráció témakörét – írja. Lehet a menekültkérdésről politikamentesen beszélni?
Glied Viktor: A bevándorlás, ahogy a kivándorlás is, mindig kényes téma volt, a politika pedig a gyorsan megszerezhető hasznot keresi, hiszen abban érdekelt, hogy kiélezze a vitákat, és markáns különbségeket mutasson fel. A migráció kérdésköreit – igazgatási, rendészeti, közigazgatási, jogi és egyéb szempontokból – lehet politikamentesen vizsgálni, de látni kell, hogy azokban az országokban, ahol a helyzetet nem kezelték, vagy nem vettek tudomást a különböző kultúrák, civilizációk együttélésének anomáliáiról, ott olyan társadalmi feszültségek keletkeztek, amelyek mentén radikális megoldásokat sürgető politikai erők jelentek meg, egyre komolyabb választói támogatással a hátuk mögött.
I.B.: Milyen személyes tapasztalatok befolyásolták a kutatói hozzáállását?
G.V.: Rengeteg élmény ért, közülük az egyik legemlékezetesebb beszélgetésem egy vajdasági magyar fiúval volt, sok évvel ezelőtt. Bár ő nem számít bevándorlónak Magyarországon, mégis azt mesélte, hogy sok esetben annak érezte magát, úgy kezelték. Tűpontosan felvázolta az anyaországi magyarok attitűdjét – a Kossuth népe, Kádár népe dilemmát –, ami érdekes ellentmondásokat hív elő bennem.