A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A 30 tagállami vezető elfogadott egy 79 pontból álló nyilatkozatot, amely a NATO legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza, illetve rögzíti a katonai szövetség álláspontját az egyes kérdésekről. Amikor Orbán Viktor megérkezett a csúcstalálkozóra, akkor azt mondta, hogy a NATO előtt álló időszak legfontosabb kihívások a járványok kezelése és a tömeges migráció lesz. A pandémia kifejezés előfordul néhányszor a szövegben, de mindig csak a Covid–19-cel összefüggésben. A migrációról egyetlen egyszer esik szó, amikor a nyilatkozat a következő megállapítást teszi:
A határainkon túli instabilitás szintén hozzájárul az illegális migrációhoz és az emberkereskedelemhez.
Annál többször van szó Oroszországról és Kínáról, amelyeket Orbán Viktor nem sorolt a lényegesen fenyegetések közé. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón azt mondta:
Minden vezető egyetértett abban, hogy a globális verseny korában Európának és Észak-Amerikának határozottan egymás mellett kell állnia a NATO-ban. Értékeink és érdekeink védelmében. Különösen akkor, amikor olyan autoriter rezsimek, mint Oroszország és Kína, megtámadják a szabályokon alapuló rendet.
Stoltenberg azt is elmondta, hogy a NATO-orosz kapcsolatok a hidegháború óta nem látott mélységbe süllyedt, mert Moszkva agresszív fellépése veszélyt jelent a biztonságra. Kijelentette, a NATO továbbra is erős lesz a védekezésben, miközben készen áll a párbeszédre.
Kínával kapcsolatban a szövetségesek aggodalmait a következőképpen összegezte a főtitkár:
aggodalmat kelt Kína kényszerítő politikája, amely ellentétben áll a NATO alapszerződésében rögzített értékekkel,
Kína gyorsan bővíti nukleáris arzenálját, több robbanófejjel és nagyobb számú kifinomult szállítórendszerrel,
a távol-keleti nagyhatalom katonai modernizáció átláthatatlan,
katonailag együttműködik Oroszországgal, többek között az euroatlanti térségben folytatott gyakorlatok révén,
ugyancsak aggasztó Kína dezinformációs tevékenysége.
Stoltenberg arra kitért, hogy az új technológiákat, az arcfelismerő rendszereket, a mesterséges intelligenciát különböző fegyverrendszerek elkészítése során is használják a kínaiak, és ez teljesen új módozatot ad a hadviselésnek. Ugyanakkor a NATO-tagállamok szerint a fegyverellenőrzés és az éghajlatváltozás körében lehetőség van az együttműködésre, sőt, a gazdasági kapcsolatokra is szükség van, ha az a kölcsönösség elve alapján működik.
A vezetők megegyeztek arról, hogy a transzatlanti kapcsolatok megújítását, megerősítését célzó, 2030-ig tartó menetrendet készítenek. Ezzel megbízták a szervezet főtitkárát, aki a következő évi, litvániai csúcstalálkozón számol be a munkája eredményéről.
Új elemként a klímavédelem szempontjai is szerepet kaptak a célkitűzések között. Elkötelezték magukat a tagállamok amellett, hogy a katonai károsanyag-kibocsátásukat jelentősen csökkentik, és konkrét célokat is kitűznek majd, amellyel hozzájárulnak a 2050-es nettó nulla kibocsátás eléréséhez.
A kiszivárgott hírek szerint egyébként a csúcstalálkozó jó hangulatú volt, ami sokan betudnak annak, hogy már az új amerikai elnök, Joe Biden vett részt rajta. Biden megerősítette elkötelezettségét a szolidaritás, a közös és összehangolt fellépés mellett, vagyis nyoma sem volt Donald Trump számonkérő hangvételének. Boris Johnson brit miniszterelnök a csúcstalálkozó kezdetén például úgy fogalmazott, hogy olyan ez, mint az első nap az iskolában, amikor mindenki találkozik a régi barátokkal.
