A 30 tagállami vezető elfogadott egy 79 pontból álló nyilatkozatot, amely a NATO legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza, illetve rögzíti a katonai szövetség álláspontját az egyes kérdésekről. Amikor Orbán Viktor megérkezett a csúcstalálkozóra, akkor azt mondta, hogy a NATO előtt álló időszak legfontosabb kihívások a járványok kezelése és a tömeges migráció lesz. A pandémia kifejezés előfordul néhányszor a szövegben, de mindig csak a Covid–19-cel összefüggésben. A migrációról egyetlen egyszer esik szó, amikor a nyilatkozat a következő megállapítást teszi:

A határainkon túli instabilitás szintén hozzájárul az illegális migrációhoz és az emberkereskedelemhez.

Annál többször van szó Oroszországról és Kínáról, amelyeket Orbán Viktor nem sorolt a lényegesen fenyegetések közé. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón azt mondta:

Minden vezető egyetértett abban, hogy a globális verseny korában Európának és Észak-Amerikának határozottan egymás mellett kell állnia a NATO-ban. Értékeink és érdekeink védelmében. Különösen akkor, amikor olyan autoriter rezsimek, mint Oroszország és Kína, megtámadják a szabályokon alapuló rendet.

Stoltenberg azt is elmondta, hogy a NATO-orosz kapcsolatok a hidegháború óta nem látott mélységbe süllyedt, mert Moszkva agresszív fellépése veszélyt jelent a biztonságra. Kijelentette, a NATO továbbra is erős lesz a védekezésben, miközben készen áll a párbeszédre.

Kínával kapcsolatban a szövetségesek aggodalmait a következőképpen összegezte a főtitkár:

• aggodalmat kelt Kína kényszerítő politikája, amely ellentétben áll a NATO alapszerződésében rögzített értékekkel,

• Kína gyorsan bővíti nukleáris arzenálját, több robbanófejjel és nagyobb számú kifinomult szállítórendszerrel,

• a távol-keleti nagyhatalom katonai modernizáció átláthatatlan,

• katonailag együttműködik Oroszországgal, többek között az euroatlanti térségben folytatott gyakorlatok révén,

• ugyancsak aggasztó Kína dezinformációs tevékenysége.

Stoltenberg arra kitért, hogy az új technológiákat, az arcfelismerő rendszereket, a mesterséges intelligenciát különböző fegyverrendszerek elkészítése során is használják a kínaiak, és ez teljesen új módozatot ad a hadviselésnek. Ugyanakkor a NATO-tagállamok szerint a fegyverellenőrzés és az éghajlatváltozás körében lehetőség van az együttműködésre, sőt, a gazdasági kapcsolatokra is szükség van, ha az a kölcsönösség elve alapján működik.

A vezetők megegyeztek arról, hogy a transzatlanti kapcsolatok megújítását, megerősítését célzó, 2030-ig tartó menetrendet készítenek. Ezzel megbízták a szervezet főtitkárát, aki a következő évi, litvániai csúcstalálkozón számol be a munkája eredményéről.

Új elemként a klímavédelem szempontjai is szerepet kaptak a célkitűzések között. Elkötelezték magukat a tagállamok amellett, hogy a katonai károsanyag-kibocsátásukat jelentősen csökkentik, és konkrét célokat is kitűznek majd, amellyel hozzájárulnak a 2050-es nettó nulla kibocsátás eléréséhez.

A kiszivárgott hírek szerint egyébként a csúcstalálkozó jó hangulatú volt, ami sokan betudnak annak, hogy már az új amerikai elnök, Joe Biden vett részt rajta. Biden megerősítette elkötelezettségét a szolidaritás, a közös és összehangolt fellépés mellett, vagyis nyoma sem volt Donald Trump számonkérő hangvételének. Boris Johnson brit miniszterelnök a csúcstalálkozó kezdetén például úgy fogalmazott, hogy olyan ez, mint az első nap az iskolában, amikor mindenki találkozik a régi barátokkal.