szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jegybank nem készül a forint árfolyamának szándékos rontására, az árfolyam csak annyiban érdekli, amennyiben hatással van az inflációra. A moratórium lejárta után lesznek, akik nem tudnak törleszteni, erre a kormánynak fel kell készülnie.

Bár akkor meglepően hangzott, de nem volt alaptalan az a várakozás, hogy gyors lehet a gazdaság kilábalása – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfoilio.hu-nak adott interjújában arról, hogy a jegybank még nyáron is az elemzői konszenzusnál sokkal pozitívabb (a gazdasági növekedést illetően szó szerint pozitív) előrejelzést tartott fenn. „A tavaszi előrejelzésünkben arra számítottunk, hogy gyors V-alakú kilábaláson mehet keresztül a világ és azon belül Magyarország is a koronavírus-járvány első hulláma után. Ehhez képest a járvány második hullámának megjelenése, illetve az a tény, hogy ez a hullám sokkal komolyabb egészségügyi-gazdasági hatásokkal jár, új helyzetet teremtett” – magyarázza Virág Barnabás.

„Ugyanakkor tény, hogy a történelem első olyan válságát éljük, ami alapvetően a szolgáltató szektort érinti nagyon súlyosan. Egyes ágazatok teljesen leálltak. Ez okozta a mi prognózisaink lefelé módosítását is” – mondta arról, miért módosította végül mégis lefelé a jegybank az előrejelzéseit.

Nem akarnak devizaháborút

A forint árfolyamának szándékos rontására utaló kérdésre a jegybank alelnöke azt válaszolta:

Devizaháborúban nem kívánunk részt venni.

Virág Barnabás újfent hangoztatta a jegybanki mantrát, miszerint a cél változatlan: az árstabilitás fenntartása, a jegybank elsődleges horgonya az infláció, illetve az inflációs cél elérése, tartása.

Virág Barnabás szerint óvatosságra lesz szükség, ugyanis nagyon változékony hónapok előtt állunk, év elején egyszeri hatások miatt magasabb infláció várható, és sok lesz a bizonytalanság.

Mindenesetre utalt rá, hogy alapesetben ne számítson senki arra, hogy a jegybank változtat a kamatkondíciókon, különösen az alapkamat mértékén.

Gyors lehet a felpattanás, de a kormánynak ebben dolga lesz

A gazdaság helyreállása a lakosság vírus elleni szükséges átoltásának függvénye, a jegybank ezzel együtt optimista, arra számítanak, hogy az első félévben még nem zökken vissza a normális kerékvágásba az élet, aztán a második félévben jöhet egy gyors felpattanás. A magyar gazdaságnak jó esélye van egy gyors helyreállásra – véli Virág Barnabás.

Az alelnök szerint a helyreállásnak lesz egy automatikus része, a készleteket újból fel kell tölteni, az ipari export már most is megfelelően működik. Emellett lesz egy olyan rész, amiért a gazdaságpolitikának és a gazdasági szereplőknek közösen kell majd keményen megdolgozniuk. Ilyen például a beruházások élénkítése, illetve a célzott kereslet támogató lépések elindítása. Gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján a válságból való kilábalás többnyire úgy néz ki, hogy először nőnek a készletek, aztán az export, majd csak utána következik a fogyasztás és a beruházás.

Ezen a sorrenden most változtatni kell, de ehhez aktív gazdaságpolitikai lépések kellenek

– utalt arra az alelnök, hogy a kormánynak lesz tennivalója bőven.

El lehet adósodni, amíg muszáj, de nem tovább

A tennivalókkal kapcsolatban megemlítette, hogy a koronavírus-válság megmutatta, hogy azok az országok tudtak kisebb reálgazdasági áldozatokkal átlendülni a nehézségeken, ahol a digitális gazdaság szerepe korábban is jelentős volt, például a balti vagy a skandináv országok.

A válság hatásainak mérséklése érdekében az országok világszerte nekiláttak (még jobban) eladósodni, ezzel azonban csínján kell bánni – figyelmeztet Virág Barnabás:  az adósságot mindig vissza kell fizetni, ami a következő generációk terhe lesz, ezért nagyon megfontoltan kell az ezzel kapcsolatos döntéseket meghozni.

A magyar kormány végül szintén elengedte az államadósságot, közben azonban a gazdasági visszaesés mélyebb lett, mint a legtöbb versenytárs országnál. Matolcsy György jegybankelnök emiatt elég erősen kritizálta is a kormányt, amit Virág Barnabás most annyival finomított, hogy a magyar kormány intézkedései későn érkeztek, így hatásaik inkább 2021-ben lesznek érezhetők.

A növekedés újraindítása után minél előbb vissza kell állni egy csökkenő adósságpályára – tette hozzá. A külső eladósodás a jövőben is komoly kockázatot jelent, ezt el kell kerülnünk, és ugyanez igaz a devizaadósságra is.

A jegybank addig járatja a pénzpumpát, amíg kell

Virág Barnabás szerint 2020 nagy tanulsága, hogy az aktív mérlegbővítő jegybanki politika, amelyet az elmúlt évtizedben a fejlett országok jegybankjai folytattak, általánosan elfogadottá vált. Ezzel arra utalt, hogy a jegybankok (beleértve az MNB-t) elkezdték nyíltan finanszírozni az állami költségvetéseket (állampapír-vásárlásokkal) és a vállalati szektort is. (Az új eszközök vásárlása a jegybank oldaláról mérlegének bővülését jelenti, hiszen korábban állampapírokat például nem tartottak.)

A mérlegbővülés folytatódhat, ami a gazdaság helyreállását fogja támogatni.

Az elmúlt években elindult jegybanki programok folytatódnak, amelyekkel képesek leszünk eljuttatni a megfelelő forrásokat a gazdaságba

– ígérte Virág Barnabás. Kimondottan az állampapír-vásárlásokkal kapcsolatban arra utalt, hogy az MNB vörös vonalnak tekinti, hogy sorozatonként 50 százalék fölé nőjön a részesedése, ezt el akarják kerülni.

A válság elmúltával fel kell készülni az egyensúly helyreállítására és az adósságráták jövőbeli csökkentésére. Ezzel párhuzamosan pedig a jegybanki mérlegbővítésnél is számba kell venni a majdani exitstratégiákat – mondta az alelnök arra utalva, hogy a most felvásárolt eszközöktől (vagy legalábbis egy részüktől) a jegybanknak egyszer majd meg kell szabadulnia.

Lesz, aki nem tud törleszteni

A kilátások kapcsán Virág azt mondta, hogy ahogy a koronavírusnak, úgy a gazdasági válságnak is lehetnek hosszabb távú szövődményei, tipikusan ilyen lehet a munkaerőpiac és a nem teljesítővé váló hitelek hatása.

Az alelnök szerint a gazdaságpolitikának támogatnia kell a munkaerőpiac helyreállását, és fel kell készülni arra, hogy a hiteltörlesztési moratórium kifutása után nem mindenki fogja majd tudni újra törleszteni a tartozásait. El kell kerülni, hogy emiatt rendszerszintű probléma alakuljon ki. Itt

az eszközkezelők újragondolása és egy új eszközkezelő elindítása segíthet majd a válság után

– tanácsolja Virág.

Biztosan lesznek olyan szektorai a gazdaságnak, ahol nem fog gyorsan helyreállni a kereslet, például a turizmus, ott célzott keresletélénkítő intézkedésekkel lehet segíteni a gazdaságpolitika oldaláról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!