Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Átlépte a forint euróval szembeni árfolyama a 365-ös szintet október 15-én délelőtt 10 után. A forint árfolyama október 12-e óta gyengül, a 356-os szintről indult, majd jött a 357, egy nagyobb ugrással a 361 október 14-én, aztán a 363. Az árfolyam utoljára szeptember végén járt 365 fölött. A régiós devizák mind gyengültek az elmúlt napokban, elsősorban a dollár erősödése miatt, de ahogy korábban, a forint ismét alulteljesít a térségben.
A forint árfolyamának elmúlt napokban tapasztalt gyengülésében szerepet játszott a nemzetközi hangulat, a szaporodó kockázatok. Amerikában (egyelőre) véget ért a gazdaság pénzzel való kitömése, Európában a Brexit bizonytalan kimenetelű folyamata (újabb) meghatározó ponthoz ért, és elérkeztünk egy az EU-s költségvetés szempontjából (ismét) meghatározó uniós csúcshoz. Ebben a környezetben a feltörekvő devizák gyengültek, azonban fontos megjegyezni, hogy
a forint teljesített a világon a legrosszabbul, egy hét alatt az euróval szembeni árfolyama 2 százalékot esett
– mondta a hvg.hu-nak Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Vagyis a forintárfolyam gyengülésének specifikusan hazai magyarázata is kell, hogy legyen.
Az infláció a vártnál jobban alakult, kinézett egy lazítás
A KSH október 8-án közölte a szeptemberre vonatkozó inflációs adatokat – az infláció a várakozásokkal szemben lassult, 3,4 százalékra mérséklődött. Vagyis a jegybank mozgástere nőtt, mivel úgy tűnik, az infláció 2020-ban a jegybanki célsávban fog alakulni, sőt lehetséges, hogy a 3 százalékos cél alatt. Ennek tükrében a piacon olyan várakozás alakulhatott ki, hogy a jegybank a szeptember végén 0,6-ról 0,75 százalékra emelt egyhetes betéti kamatot október 15-én visszacsökkentheti 0,6-ra. A forint árfolyamának jelentős gyengülését ez magyarázta Virovácz Péter szerint. A jegybank igazgatóságának ebben a helyzetben – hogy megállítsa a forint további gyengülését – lehetősége volt tovább emelni az egyhetes betéti tender kamatát, sőt, mivel a piac kamatcsökkentésre számított, akár változatlanul hagyását is választhatta.
Fazekas István
Az MNB igazgatósága így is döntött, az egyhetes kamat maradt 0,75 százalék. A forint árfolyama gyorsan 364 közelébe erősödött, majd 364,5 körül látszott stabilizálódni. Az, hogy nem volt jelentős elsődleges reakció, arra utal, hogy a piac nem annyira ezen a döntésen tartotta a szemét, sokkal inkább a Monetáris Tanács következő, keddi kamatdöntő ülésére figyel. Itt Virovácz Péter szerint kamatemelés nem várható, de
nagy kérdés, hogyan kommunikál majd a jegybank, marad-e a szigorúbb, infláció fókuszú hangnem, és a piac elhiszi-e, hogy tényleg nem akarnak lazítani, nem lesz kamatcsökkentés.
Ha nem hiszi el, és a forint árfolyama a kamatdöntő ülés után is alulteljesítő marad, akkor csütörtökön az igazgatóság az egyhetes betéti kamat felemelésével próbálhat reagálni – ahogy történt ez szeptember végén.
Két dolgot akarnak csinálni egyszerre
Az egyhetes betét kamatának szeptember végi felemelése egyébként meglepő volt, minthogy ezzel elszakadt az alapkamat 0,6 százalékos mértékétől. Mivel az egyhetes jegybanki betét a bankközi kamatokra is hatással van (hiszen miért tartanák a bankok ennél alacsonyabb kamattal egymásnál a pénzüket), így mértéke meghatározó. Különösen furcsa volt, hogy a jegybank vezetői, beleértve Matolcsy György elnököt egy szót sem ejtettek a burkolt kamatemelésről, pedig éppen előadásokat tartottak a Közgazdász-vándorgyűlésen. Igaz, a jegybank konkrét monetáris politikájáról általában véve kevés szó esett.
Holott a lépések magyarázatára és a kiszámíthatóságra nagy szükség lenne, azok nélkül ugyanis kívülről csak találgatni lehet, mit miért tesz a jegybank. A lépések pedig néha legalábbis kicsit kapkodónak tűnnek.
A jegybank áprilisban, mikor a forint árfolyama a 370-et ostromolta egyebek mellett épp az egyhetes betéti tender feltámasztásával gyakorlatilag kamatemelést hajtott végre. Ám ezt követően a monetáris tanács az ellenkező irányba indult, júniusban és júliusban, két menetben, 0,9 százalékról 0,6 százalékra vitte le az alapkamatot, azóta pedig nem nyúlt hozzá.
Igaz, a jegybank nehéz helyzetben van, illetve nehéz helyzetbe manőverezte magát. Eddig az infláció leszorítása szigorítást (vagyis kamatemelést) követelt volna, és a forint árfolyamának védelme szintén szigorítást igényelne. Ugyanakkor a Matolcsy-féle jegybank (bár a mostani válságban ezzel már nem lóg ki a nemzetközi társintézményeinek sorából) fontos feladatának tekinti a gazdaság pörgetését, amihez viszont lazítás kell.
