Erzsébet királynőt mindenki tisztelte, akárhol fordultam meg a hosszú évek alatt, sehol egy rossz szót nem hallottam vele kapcsolatban, se konzervatív, se radikális körökben, se hívőktől, se kommunistáktól. Szerették utánozni, parodizálni, karikírozni – vagyis szerették. Így emlékszik II. Erzsébetre a részben Angliában élő nyelvész, író, költő, műfordító szerzőnk.
A nyelvészprofesszor, költő az elmúlt harminc évben kéttucatnyi klasszikus színművet és Dante Isteni színjátékát fordította magyarra. Mindeközben számos buktatóval kellett szembenéznie.
Egy polgár jobban hisz a nagyanyjának, mint a miniszterelnöknek – véli a nyelvész, költő.
Szubjektív, képes történelmi séta Nádasdy Ádámmal, figurális művészeti kiállítás és elhallgatott múltbeli bűnök a Hvg ajánlójában.
Meleg férfiak kapcsolatairól szól Nádasdy Ádám szelíd humorral és finom iróniával megírt műve, a Szakállas Neptun, melyből megtudhatunk egyet s mást a nyunyóka szóról is.
A jelenleg hatalmon lévő politikusok stílusát nem helyes közbeszédnek nevezni - véli Nádasdy Ádám, aki a HVG-nek adott portréinterjújában elmondja azt is, szerinte meddig maradhat fenn a NER. A költőként és műfordítóként is elismert nyelvész emellett mesél a családjáról, párkapcsolatáról és arról is, hogyan élte át a bezártságot a járvány alatt.
Egy héten keresztül futott a hvg360-on a Karanténversek-sorozat hét kiváló költő műveivel. Garaczi László, Kiss Judit Ágnes, Nádasdy Ádám, Pajor Tamás, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián és Závada Péter strófáival még különzárva is kicsit együtt élhettük meg ezt a különleges helyzetet. Aki lemaradt róla, most pótolhatja, ebből a szemelvénygyűjteményből utat talál a művekhez.
A járvány okozta rendkívüli helyzet a lelkünkön is otthagyja a lenyomatát. A hvg360 felkért hét költőt, hogy verselje meg, mi járt a fejében az elmúlt hetekben, hogy éli meg a karantént, milyen változásokat lát magán és másokon, miként remél és fél, s úgy általában, mi a viszonya e különleges időben a világhoz. A sorozat verseit jegyző szerzők: Garaczi László, Kiss Judit Ágnes, Nádasdy Ádám, Pajor Tamás, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián, Závada Péter.
A Jól láthatóan lógok itt című verseskötetét díjazták idén.
Nádasdy Ádám Milyen nyelv a magyar? című, közérthető nyelvészeti könyve szórakoztató szellemi élmény.
Remek magyar írók ajánlják nagyszerű hazai kortársaikat, akiknek az olvasásával talán gyorsabban telik el ez a mostani szürreális időszak nekünk is. Az idei Aegon Művészeti Díj shortlisteseit kérdeztük kedvenceikről.
Ha ráérez a diák, akkor az olvasás olyan lesz neki, mint valami legális drog. Ha pedig olyan könyvet adunk a gimnazisták kezébe, amely erősíti az igazságérzetüket, akkor nagyot nem tévedhetünk. A hosszú műelemzéseket viszont el kéne felejteni, mert hát operát sem íratunk énekórán a gyerekkel. Olvastassunk viszont Nick Hornbyt, Krusovszkyt vagy Tar Sándort! Az idei Aegon-díj jelöltjei a kérésünkre összeállították alternatív olvasókönyvüket középiskolások számára.
Hogyan tekint a Brexitre Nádasdy Ádám költő, aki élete nagyobb részét már Londonban tölti? Shakespeare fordítójával beszélgettünk angol érzékenységről, brit hülyeségről és állandóan pattogó európaiakról.
A nyelvész, költő, műfordító Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről, illetve arról, hogy az illiberalizmus azt jelenti, hogy keresztény szabadság, azt mondta, „ez síkhülyeség”.
Az orvosok még nincsenek megelégedve, de szerencsésnek mondja magát, mert időben felfedezték a betegségét.
Az író azt mondta, kimegy a Pride-ra. „Végül is egy nagy mulatság az egész, jólesik ott együtt lenni annyi meleggel. És még mindig csak egy ilyen nap van az évben, hogy zavartalanul lehet csókolózni az utcán.” Kiderült, Londonba költözik majd.
Nádasdy Ádám fogta Katona József kétszáz évvel ezelőtt írt drámáját, a Bánk bánt, és fogyaszthatóvá tette. Magyarról magyarra fordítani azonban semmivel sem könnyebb, mint egy Shakespeare-darabot új fazonba rázni. Katona nagy kihívások elé állította Nádasdyt, de a végeredmény magáért beszél: olyan művet kaptunk, amelyhez talán a tanárok, diákok és a színházi rendezők is nagyobb kedvvel fognak hozzányúlni.
A diákok már most is feliratosan nézik a filmeket és a sorozatokat online, ami látszik is a nyelvtudásukon. Az idősebbek pedig motiváció híján nem biztos, hogy érdekeltek a nyelvtanulásban. Ezen az sem segít, ha az állam kinyírja a szinkront.
Nincs igazán tudományos alapja, sokkal inkább mítosz, hogy a külföldiek nehezen birkóznak meg a magyarral.
