Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja.
A NASA szerint nagyon fontos nyomon követni a Nap tevékenységét, mert időnként kiszámíthatatlanul viselkedik. Így történt ez a minap is.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.
Hogy mindez megtörtént, csak most derült ki: az adatok néhány hónap alatt érkeztek be, és további hónapok teltek el az esemény megerősítéséig.
Egy 111 fényévre található napszerű csillag produkált komoly kitörést. A tudósok szerint az ilyen eseményeket vizsgálva kiderülhet, hogy azok milyen hatással lehettek a korai Földre, amikor az élet megszületett.
Az ausztrál Curtin Egyetem tudósai úgy vélik, a napszél vizet hozhatott létre a különböző porszemcsék felületén, amelyek végül a Földön landoltak.
A NASA napszondája, a Parker Solar Probe a hétvégén érte el az eddigi legnagyobb sebességét, de a java még csak ezután jön.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
Az amerikai kutatók szerint viszonylag magas annak a valószínűsége, hogy olyan erős napkitörés indul a Napból, amely leállítaná a globális internetet.
Fotikus tüsszentési reflex: így nevezik azt a jelenséget, amikor valaki hirtelen és erős fényhatásra tüsszögni kezd. A jelenség a társadalom akár 30 százalékát is érintheti, már Arisztotelész is foglalkozott vele, és könnyen lehet, hogy a migrénnel és a stresszel is összefüggésben van.
A NASA műholdja július 3-án detektált egy X-osztályú napkitörést, ami azt mutatja, ébredezik a csillagunk.
Ahogy a földi tudósok is képesek észlelni egy-egy exobolygó csillag előtti áthaladását, úgy kutatók szerint más rendszerekből is ráláthatnak a Nap előtt „mozgó” Földre. A szakemberek találtak is néhány helyet, ahonnan remek kilátás nyílik a bolygónkra. Csak azt nem tudni, figyel-e valaki.
Új aerodinamikai csomagot és sportkipufogót kapott a legújabb középmotoros változat.
Az égi jelenséget nagyjából másfél órán keresztül lehetett látni Budapestről.
A Solar Orbiter űrszonda úgynevezett koronakidobódásokat rögzített. A jelenséget még februárban vették fel, de a videó csak most érkezett meg.
Egy magyar–olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
A NASA Parker Solar Probe nevű napszondája még 2020 júliusában repült el a Vénusz mellett, amikor furcsa adatokat rögzített az eszköz egyik műszere.
Szokták mondani, hogy az arany örök. Egyszerű marketingfogásnak hangzik ez a mondat, de valójában igaz. Elég hozzá megismerni az arany történelmét. Mi épp ezt tesszük 4 részes cikksorozatunkban, kicsit belepillantva a jövőbe is, ami minden bizonnyal egy újabb kiemelkedően fontos gazdasági korszakot rejt a nemesfém számára.
A fénykép annyira jól sikerült, hogy még a pilóta is kért belőle.
Bár a Solar Orbitert nem a Vénusz tanulmányozására tervezték, az egység a Naprendszerünk második bolygójánál is végzett néhány mérést.
