Az eredeti tervek szerint december 2-án ért volna véget a parlament őszi ülésszaka, a jövő évi költségvetés miatt négy plusz ülésnapot is beiktattak, így december 16-án, 17-én, 18-án és 20-án is rendkívüli ülésnapokat tartanak. Van ugyanis néhány olyan változtatás, melyeket még év vége előtt át akar tolni a kormány a parlamenten, például a „békeköltségvetést”, a Polt Péter utódlását célzó Alaptörvény-módosítást és a választási körzethatár-átrajzolásokat.

Hétfőn a szavazásig még nem jutnak el a képviselők, a napirend előtti felszólalások és a vita mellett hivatalossá vált, hogy Fekete-Győr András helyét Cseh Katalin veszi át, délután pedig azonnali kérdések órája is lesz.

Elsőként Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője kapott szót, a szociális ágazatról beszélt. Az év eleji botrány után a kormány kijelentette, meg kell erősíteni a gyermekvédelmet és a szociális rendszert, azt nézte meg, mennyire jártak sikerrel. A fizetésekkel kezdett, a KSH statisztikáira hivatkozva azt mondta, a szociális dolgozók az átlagbér 50-70 százalékát keresik meg, ez közel 100 ezer embert jelent. Mint mondta, érdemi béremelésre a jövő évi költségvetést elnézve 2025-ben sem lehet számítani.

Hogyan lehetséges, hogy az életpályamodellbe beemelni a szociális, gyermekvédelmi dolgozókat még csak nem is téma, miért maradnak közalkalmazotti státuszban? – kérdezte Kanász-Nagy. Felhozta a kórházakban hagyott csecsemők egyre nagyobb számát is, igaz, pontos statisztikát nem tudott mondani, állítása szerint közérdekű adatigénylése ellenére sem kapta meg.

Az ápolási díj nem éri el az 50 ezer forintot, pedig „az otthonápolás munka” és mindenkinek, aki munkát végez, legalább a minimálbért biztosítani kéne, erre se lát garanciát a költségvetésben.

Válaszában Rétvári Bence államtitkár kétszínűnek nevezte az ellenzéket, kormányzása alatt a Fidesz ugyanis 15 milliárdról 101 milliárdra emelte az ápolási díjra fordított összeget. Azt, hogy az elmúlt 14 évben milyen mértékű volt az infláció, nem számolta bele a felsorolt számadatokba, de felhánytorgatta, hogy az LMP nem szavazta meg 2018-ban a Fidesz javaslatát a gyermekeket otthon gondozóknak járó juttatás emeléséről.

137 ezer volt a szociális szférában dolgozók átlagos bére 2010-ben, ez jelenleg 473 ezer – sorolta tovább a számokat Rétvári. Megjegyzi, a GDP-emelkedés üteme ettől elmaradt, ahogy az infláció is.

Az államtitkár szerint a nevelőszülők díjazása is nőtt 14 év alatt, mégpedig hat és félszeresére, vagyis ők nagyobb mértékben segítik azokat, akik jobban rászorulnak erre. Szintén nem támogatta az LMP az örökbefogadás gyorsítására irányuló törvényjavaslatot – ez volt Rétvári reakciója a magukra hagyott csecsemőkre.

A Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra a bevándorlásról beszélt, szerinte a kereszténység háttérbe szorul Nyugat-Európában, erre példának azt mondja, hogy az Egyesült Királyságban a Muhammad lett a leggyakoribb férfinév az újszülötteknél. De Dúró Olaszországot is félti, talált ugyanis 1-2 olyan oktatási intézmény, ahol visszafogták a karácsonyi ünnepségeket annak érdekében, hogy ne sértsék a más vallású gyerekeket. Úgy terelte át a szót Magyarországra, hogy a szabadon engedett embercsempészekről, valamint a vendégmunkásokról, például futárokról beszélt.

Egyre több az olyan vendéglátóhely a belvárosban, ahol ki sem szolgálják magyarul az embert”

– mondta Dúró, de filippínó tehénfejőkről is beszélt.

Soha nem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2023-ban, csökken a termékenységi arányszám és a házasságkötések száma is, a kormány politikája szerinte nem elegendő a nemzeti és keresztény identitás megőrzéséhez.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára adott választ, szerinte, ha van olyan uniós tagállam, ami elég erősen lép fel a migrációval szemben, az Magyarország. Hozzátette, Magyarországon a keresztények mellett a zsidók is biztonságban élhetnek és félelem nélkül gyakorolhatják vallásukat.

Folyamatosan szigorítottuk az idegenrendészeti rezsimet, itt a legszigorúbb Európában – folytatta Panyi és hozzátette, külföldi munkavállalók csak legális keretek között jöhetnek be az országba, kizárólag akkor, ha nincs az adott munkára magyar jelentkező. Megjegyezte, néhány tízezer vendégmunkásról beszélünk, ez EU-s viszonylatban a legalacsonyabb.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője szünetelő kórházi ellátásokat sorolt az elmúlt hónapokból, beleértve a sebészeti beavatkozásokat és sürgősségi ellátást is. Csak a traumatológiai osztályon 30 napból 14-en nem vettek fel beteget, vagy legalábbis nem minden kerületből a János kórházban – összegezte. 837 tartósan betöltetlen, vagyis legalább hat hónapja üres háziorvosi praxis van az országban, ez Tordai szerint jövőre átlépi az ezret, ez a rendelők hatodát jelenti.

“A kínaiaknak tudnak vasutat építeni Belgrádba, olimpiára tudnak pályázni, a miniszterelnök vejétől tudnak venni irodaházat és a repteret is meg tudják venni

– hozott példákat Tordai arra, mire megy pénz az egészségügyi ellátás biztosítása helyett.

Rétvári válaszul Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet idézi, akik az egészségügy magánszférába terelését vagy a vizitdíj bevezetését javasolták megoldásnak évekkel ezelőtt. Felhánytorgatta, hogy az ellenzék kritizál, szerinte csak arra mennek rá, hogy minél több ellátást privatizáljanak.

Az orvosok béremelését mutatta fel az eredmények között, valamint az egészségügyre fordított összeg növelését, mint mondta, évről évre többet fordít erre a kormány. Rétvári szerint egyre több specialista van az országban, vagyis az orvosok száma növekszik. Válasza közben Tordai többször közbekiabált, ezt nehezen lehetett hallani, de ő orvoshiányt emlegetett. Az ülést vezető elnök, Jakab István rá is szólt Tordaira, hogy Rétvári se szólt bele az ő felszólalásába.

A kormány úgy tesz, mintha a saccolása egy egyszerű hiba lenne – ezt már a jobbikos Z. Kárpát Dániel mondta a gazdasági növekedésről. Ezután gyorsan áttért a férfiak alacsony várható élettartamára és a magas nyugdíjkorhatárra. „Ha hölgy társaink számára adott, hogy negyven ledolgozott év után nyugdíjba mehetnek, kérjük ezt a férfiaknak is” – javasolta a képviselő. Megjegyzi, egyetért a Nők 40-nel is, de úgy érzi,

a férfiak számára az állam csak sírig tartó munkát ígér,

gyakorlatilag nincs idejük kiélvezni a nyugdíjas éveket, pihenni, unokázni.

A kormány nem szavaz a költségvetésről, az országgyűlés fog – emelte ki válaszában Tállai András Z. Kárpát Dániel elszólását, melyben hibásan kérdezte, mikor lesz a zárószavazás. Egyébként pénteken. Tállai a Jobbik módosítójavaslataira reagált, szerint ezek alapján Z. Kárpáték sokszorosan költenék el többek között a kormányzati kommunikációra és a rendkívüli kiadásokra fordított összeget, valamint gyakorlatilag lenulláznák a közmédia finanszírozását.

„Önök így 1,1 százalékkal növelnék a költségvetés hiányát úgy, hogy még semmit nem adtak a társadalomnak” – mondta Tállai azok után, hogy az idei hiányszámot sikerként könyvelte el Varga Mihály. A nyugdíjkorhatárról és a várható élettartamról Tállai nem beszélt, de a munkáshitel és minimálbéremelés megemlítésére jutott még elég ideje.

Megint gazdasági recesszió állapotában zárjuk az évet, az elhibázott magyar gazdaságpolitika eredménye, hogy az uniós autóipar visszaesése ekkora hatással volt hazánkra – összegezte az évet Szabó Szabolcs, a Momentum képviselője. Szerinte az emberek egyre jobban érzi a megszorításokat, a megemelt adókat, például azt, hogy a tranzakciós illetéket a bankok átterhelték a lakosságra.

„Újabb osztogatásokra készülnek, pénz viszont nincs, az uniós források kifizetése is akadozik, de Mészárosnak, Tiborcznak és Garancsinak jut megbízás. Ezek az emberek nem üzleti zsenik, hanem állami megrendelésekkel tömik ki őket” – emlegette Szabó a kormányközeli vállalkozókat, akiket csak oligarchának hívott. Mindeközben a kormány olimpiarendezésről álmodozik, csak az nem világos, miből valósulna ez meg.

A jövőhöz képest az idei év még nem is volt olyan rossz, ehhez sok szeretettel gratulálok

– zárta felszólalását Szabó Szabolcs.

Fónagy János azzal próbált nyugtatni, hogy ez az év a világon mindenhol máshol is rossz volt, mert korábban volt Covid, a háború pedig három éve tart. Szerinte, ha a „politikai lózungokat lerántjuk”, akkor kiderül, egyetértenek Szabó Szabolccsal abban, hogy új európai politika és gazdasági rend kell, nem a háborúval kell foglalkozni, hanem a béke megőrzésével.

Úgy érzi, a nemzetközi hitelminősítők megbízhatónak tartják Magyarországot, a Fitch ugyanis javított a kilátásokon. Igaz, a Moody’s mindeközben bár helybenhagyta a besorolást, de a kilátást stabilról negatívra változtatta, ez nem rettentette el Fónagyot, aki állítása szerint még sokáig tudta volna sorolni a kormány gazdasági eredményeit.

Az ellenzéki lájkversenyben az nyer, aki a leghangosabban utálja a Fideszt és az veszít, akinek részletes listája van a problémákról a szocialista Komjáthi Imre szerint. Úgy látja, a kormánypárti közvéleményben pedig az a legsikeresebb, aki hangosabban és ordenárébb módon lép fel, de szerinte szégyen, hogy Menczer Tamás politikus. Az MSZP elnöke beszólt a Momentumosoknak, akik elmondása szerint időközben kivonultak az ülésről, majd minden ellenzéki pártnak elmondta, mit kéne csinálniuk. Beszélt arról is, a keresztény értékek közösek és pártfüggetlenek, úgyhogy mindenkinek áldott, békés karácsonyt kívánt.

Hidvéghi Balázs meg is jegyezte, hogy ez egy szokatlan felszólalás volt, megköszönte a jókívánságokat és ő is boldog karácsonyt kívánt. „Nehéz megragadni, mi is volt a fő mondandó” – folytatta Komjáthinak adott válaszát a képviselő. Ezzel nehéz vitatkozni.

Maradt a bevált receptnél, világmegfejtésbe kezdett, szerinte Európában ma a globalisták és a szuverenisták, nemzeti érzelműek szemben állnak egymással. A Fidesz természetesen a nemzeti oldalon van, az ellenzék pedig a globalizmus pártján, Hidvéghi szerint elárulják a magyarok érdekét Brüsszelben. Úgy gondolja, ezért fogyatkozott a választók száma a baloldalon, most egy

új, kinézett brüsszeli emberbe helyezi az ellenzéki nyilvánosság a reményt”.

Bár nyilvánvaló, hogy Magyar Péterről beszél, nem mondja ki a nevét, de biztos benne, hogy „ez a lufi ugyanúgy ki fog pukkadni”, mint a korábbi ellenzék. Végezetül megemlítette a nemzeti konzultációt is, elmondása szerint már több mint egymillióan küldték azt vissza.

„Lívia néni 30 éve ment nyugdíjba, most 85 éves, nyugdíja nem éri el a 150 ezer forintot” – hozott egy példát Gy. Németh Erzsébet, a DK politikusa. Szerinte Lívia néni egyre nehezebben él, de nála vannak sokkal rosszabb helyzetben élők, 500 ezer idős ember él ugyanis 140 ezer alatti nyugdíjból, 200 ezren pedig 100 ezernél is kevesebbet kapnak havonta.

Gy. Németh szerint helyes a méltányossági nyugdíj emelése a kormány részéről, de ez egyben beismerése is annak, hogy nem lehet megélni a jelenlegi nyugdíjakból, azonnali korrekcióra van szükség. Nehezményezte azt is, hogy a 13. havi nyugdíjat csak háromszor osztotta ki a Fidesz 14 év alatt.

A élelmiszerek kontrollálhatatlan inflációja még nehezebb helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, ráadásul az átlagkeresethez képest egyre jobban elmarad a nyugdíjak szintje – folytatta a DK politikusa. Megjegyezte, 2025-ben sem várható, hogy ez az olló zárulni fog, pedig forrás lenne rá, de azt inkább a „haveroknak” szervezi ki a kormány.

„Akkor 55 éves korában ment nyugdíjba?” – találta meg a ziccert Tállai államtitkár a Lívia néniről szóló felszólalásban, szerinte így nagyon rövid volt a szolgálati ideje. Majd elkezdte sorolni a korábbi MSZP-kormány hibáit, felemlegette, hogy csökkentettek a nyugdíjakon és eltörölték a 13. havi nyugdíjat. Utóbbit mellesleg nem a Gyurcsány-kormány, hanem az egy évig hatalmon lévő Bajnai-kormány függesztette fel a 2009-es válság idején, de erről a kormánypárt hajlamos megfeledkezni.

Tállai szerint 55 százalékkal csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya, jövőre a nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjat, ezt szeretnék állandósítani, hogy ne kelljen minden évben külön szavazni róla. Majd végül elismételte, az ő nyugdíjpolitikájuk jobb szerinte, mint az MSZP-é volt 2010 előtt.

Simicskó István, a KDNP képviselője „nagyon komoly demokratikus vívmánynak” nevezte a nemzeti konzultációt, amelyben jellemzően nincs a kormányéval ellentétes válaszlehetőség.

Szerinte a konzultáció hungarikum és nagyon támogatja a műfajt, nagyon nem ért egyet azzal, hogy egyesek elégetik.

A technológia, mesterséges intelligencia háttérbe szorítja az embert, de a kormánypártok gazdaságpolitikája ember- és családközpontú, hiszen ők patrióták – mondta Simicskó, aki a jelek szerint különösebb nehézség nélkül talált összefüggést az AI és a babaváró program között. Felsorolta, hányan igényeltek különböző családtámogatási programokat, de az Erzsébet-táborokat is bevonta ide.

2011 és 2025 között összesen 4400 milliárd forint marad a magyar családoknál – összegezett a politikus, majd a kormánynak további jó politikát kívánt, valamint boldog ünnepeket.

„Azt szeretnénk, hogy a gyermekvállalás ne jelentse a szegénység vállalását,

azt szeretnénk, hogy akik gyermeket vállalnak, azok járjanak jobban, mint akik nem vállalnak”

– mondta válaszában Zsigó Róbert államtitkár. Ő is a nemzeti konzultációra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy megduplázzák a családi adókedvezmény összegét.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kapott szót következőként, ő a szír repülőgépről szóló álhírről beszélt és propagandnalapnak nevezte az erről cikkező Magyar Hangot. Gyakorlatilag elismételte, amit korábban Szijjártó Péter mondott az ügyről, szerintük nemzetbiztonsági kockázatot jelentett az ügy Magyarországnak, a sajtó mellett az ezt meglovagló Magyar Pétert hibáztatta. „Miért hallgatnak ebben az ügyben?” – szólt az ellenzék parlamenti pártjaihoz.

Kialakult egy jogvita, de a társadalmi és morális álláspont egyértelmű – mondta Kocsis a Till Tamást meggyilkoló férfi ügyében kialakult helyzetről. Kérte a képviselőket, szavazzák meg az elévülésről szóló törvény módosítását. „Ha esetleg járna taps a felszólalásomért, azt a női kézilabda-válogatottnak ajánlom” – zárta Kocsis, végül nagy tapsot is kapott.

Nem újságírói felelősségről van szó, itt egy politikus felelősségéről van szó – árnyalta a Kocsis által vázolt képet Hidvéghi Balázs a szír repülőgép ügyében. Szerinte Magyar azok érdekét szolgálja ezzel, akiknek szálka a szemében a magyar szuverenitás, minden ilyen eset ugyanis gyengébbnek tünteti fel a kormányt. Aszad ellenfelei részben terroristák, részben bent is vannak már az Európai Unióban, Magyarországon is lecsaphatnak, ha úgy látják, az ország segíti az általuk elűzött elnököt – tette hozzá Hidvéghi.

A napirend előtti felszólalások után következett a Momentumos helycsere. Összeférhetetlenségének megállapítása után Fekete-Győr András Cseh Katalint nevezte meg mandátuma örökösének, a mentelmi bizottság megvizsgálta a dokumentumokat és javasolta a mandátum átadását – mondta Hargitai János bizottsági elnök.

Az országgyűlés

150 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta Cseh Katalin mandátumát,

aki ezután esküt tett. Miután aláírta az okmányokat, több képviselő is gratulált neki, köztük Kocsis Máté és Simicskó István is, párttársa, Bedő Dávid és az MSZP-s Gurmai Zita pedig még egy ölelést is adott a kézfogás mellé.

Arról, hogy mi várható még a héten a parlamentben, itt írtunk bővebben: