Idén Stalter Judit, a magyar Laokoon Filmgroup producerének közreműködésével készült 306 Hollywood című egész estés dokumentumfilm nyitja meg a Sundence Filmfesztivál NEXT versenyszekcióját.
Január 22-én mutatják be az USA-ban Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban (A Woman Captured) című dokumentumfilmjét. Ez az első egész estés magyar alkotás, amelyet a világ egyik legjelentősebb független filmes fesztiválja, a Sundance Filmfesztivál beválogatott a versenyprogramjába. Idén január 18. és 28. között rendezik meg.
A jövő nyári Dóm téri szuperprodukcióra rohamtempóban fogynak a jegyek, pláne, miután három nevet is nyilvánosságra hoztak: Alföldi Róbert gengsztert, Molnár Piroska zárdafőnöknőt, Feke Pál pedig rendőrtisztet fog alakítani az augusztusi Szegedi Szabadtéri Játékok Apáca Show musicalklasszikusában.
Egy jelmeztervezésről szóló interjú kellett ahhoz, hogy kiderüljön: van helyzet, amikor Náray Tamás kifejezetten szereti, ha irányítják, ha csapattag lehet, nem zavarja, ha kompromisszumokat kell kötnie, és ahol olyan vad, valóságtól elrugaszkodott ruhákat álmodhat színpadra, amilyeneket amúgy soha.
Az írónők a történelem során sokszor találkoztak visszautasítással, lekicsinyléssel, szakmai kirekesztettséggel, és a velük kapcsolatos előítéletek a mai napig nem tűntek el. Mégis egyre több nő foglalkozik azzal, hogy leírja az itt és most társadalmát, és benne a nők helyzetét. Nemcsak profi írók, hanem egyre gyakrabban „civil” megszólalók is megosztják történeteiket, a történetmesélés pedig már önmagában terápia – nemcsak a mesélő, a hallgatóság számára is.
A keresztnevét régóta nem használja, és hazai viszonylatban az egyik legjobb fodrász. Pályájának fordulópontjairól és izgalmas projektjéről, a Random Shooting Dayről is beszélgettünk Koczkával, aki a november 30-i kiállításról is mesélt.
Évek óta járja a világot a szüleivel és a testvérével, blogot ír, az Instagram-oldala tele van lehetetlenül szép képekkel, emellett megjelent egy regénye, sőt a másodikon dolgozik éppen. Kaponay Réka november 25-én a TEDxYouth@Budapest előadója lesz.
Új könyve kapcsán félelmetesen jó hírekről, a #metoo erejéről, a hosszú életről, démonokról és egy nagyon magas szenegáli majomkenyérfáról beszélgettünk Al Ghaoui Hesnával.
Egy harmadik nemet is be kell vezetni a személyiségi jogi szabályozásban – döntött a német alkotmánybíróság. Szerdán megjelent határozata szerint ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a személyi állapotról szóló jogszabály alapján csak nőként vagy férfiként lehet meghatározni egy ember nemét.
Évtizedek teltek el a szexuális forradalom óta. Elterjedt a fogamzásgátlás, elfogadottá vált a házasság előtti nemi élet, elvileg nincs többé elfojtás és prüdéria, már nem tabu a meztelenség – a nők jelentős része mégis szexuális problémákkal küzd. Vajon miért?
Harminc évesen olyan életet választottam magamnak, amelyben a lehető legszabadabb vagyok. Először megszabadultam a tárgyakhoz való kötöttségemtől, majd az otthonomtól, végül pedig saját korlátaimtól. Közel másfél éve lettem digitális nomád. Becsomagoltam az életemet egy hátizsákba, és világgá mentem, egyedül. A jegy csak oda szólt. Ma ott dolgozom, ahol éppen vagyok, nem pedig egy irodában ülve.
Sokadjára indul párbeszéd Magyarországon is a hatalommal való visszaélésről, a kiszolgáltatott helyzetűek megfélemlítéséről, ellehetetlenítéséről. Annyi biztos, hogy a probléma rendszerszintű, és nem merünk (nem tudunk, nem akarunk) beszélni róla. Pedig muszáj.
Ma fotók, filmek, internetes videók milliói hitethetnék el velünk, hogy a XXI. században a ruhátlanság már egyáltalán nem tabu. Az idealizált, photoshoppolt látvány – mint egy hízelgő udvari festmény – valóban elfogadott, kívánatos, ám a valódi, nem-tökéletes pucérság tilosabbnak számít, mint valaha.
Harmincas férfiak, akikre még mindig az anyjuk mos és főz; férfiak, akik 8-10 éve működő párkapcsolatokban sem képesek rábírni magukat a családalapításra; makkegészséges férfiak, akik munka helyett pornót és videójátékokat habzsolva ücsörögnek otthon, a társadalombiztosítási rendszer kontójára – ők a főszereplői annak az egyre többet hangoztatott nézetnek, miszerint a férfiakkal valami NAGY baj van.
A közösségi média és a webkettő felemel és ejt sztárokat, celebeket, rövid idő alatt a teljes ismeretlenségből lehet valaki híres. Samantha Montgomery egyik napról a másikra vált világhírűvé egyetlen dalnak köszönhetően, noha Youtube-csatornája valójában segélykiáltás volt. Presenting Princess Shaw címmel készítettek róla dokumentumfilmet.
Noha a takarításhoz sem több ösztrogénre, sem méhre nincs szükség, a nők a világon mindenhol több láthatatlan – fizetés nélküli – munkát végeznek, mint a férfiak. Így nem csupán kevésbé képesek kipihenni magukat, de az egyenlőtlen helyzet a nemek közötti bérrés elmélyüléséhez is nagyban hozzájárul. Magyarországon különösen elkeserítő a helyzet.
Szexmunkásokkal, szexet vásárló emberekkel, kutatókkal, érdekképviselőkkel is beszélget hamarosan megjelenő új könyvében, amely nem szakkönyv, inkább érdekfeszítő olvasmány, „a hétköznapi olvasónak szóló szociográfia”. Erről és a szexmunkaszemlélet körüli vitákról is kérdeztük Papp Réka Kingát.
Várandóssága utolsó hónapjaiban is turnézik, továbbra is szédületes tempót diktál. Az anyává válás nem gátolja a nagy rock'n roll rohanásban?
Hétköznapok, feladatok, problémák, logisztika, stressz, vagy épp a napi monotónia nem éppen vágykeltő hatásúak. A napi huszonnégy órányi tennivaló észrevétlenül távolít el minket az intimitástól, a minőségi szextől. Nincs rá tér, lehetőség, idő, energia. Valami mindig fontosabb, sürgősebb, egy idő után teljesen megfeledkezünk arról, hogy mire is vágyott volna a testünk-lelkünk. Tudjuk egyáltalán mire vágyunk?
Sehol másutt nem nő olyan gyorsan a dollármilliárdosok száma és vagyona, mint a kommunista párt által vaskézzel vezetett Kínában. A nők sem maradnak ki a nagy gazdagodási hullámból.
