Ilham Kadri a Solvay vegyipari konszern elnök-vezérigazgatója január elsejétől. A cégnek több mint 3000 dolgozója van, és még mindig az alapító Solvay család a legfontosabb tulajdonos.
Hogy lehet, hogy ma Magyarországon a szerhasználó, szerfüggőséggel küzdő nőkről a rendszer szinte tudomást sem vesz? Miért csak maroknyian foglalkoznak azzal, hogy kifejezetten az ő igényeikre és problémáikra szabott segítséget nyújtsanak? A rehabilitációs intézetek kapui jellemzően zárva vannak a nők előtt, és ha az ellátórendszer feléjük is fordul, elsősorban az anyát látja, és a gyermek védelme felől közelít. Az idős vagy egészen fiatal szerhasználók végképp láthatatlanok. De miért tabu ma nőként szenvedélybetegnek lenni?
A terapeuta esetei sorozat friss kötete az alkoholproblémával foglalkozik. Dr. Kapitány-Fövény Máté szerint ideje lenne az alkoholkérdést kulturálisan is újraépíteni, és bár az ellátásban a jelenleginél jóval több szakemberre lenne szükség az alkoholizmus hazai méreteit tekintve, vallja: a tüneti kezelés hosszú távon nem megoldás.
A Népszavában tárcarovatot visz (Hosszú oldal), szerdánként a Klubrádióban műsort vezet (Popfilter), emellett a Komlósi Oktatási Stúdióban tanít, valamint a WMN-re és a Recorder magazinba ír. Különös ismertetőjegye a foci (és a futballfotózás), az opera és a bulldogok iránti rajongása, első könyve pedig május elején jelent meg Belemenés címmel. Hogy, hogy nem, egy focikönyvvel van dolgunk – persze ez nem ilyen egyszerű.
Ingmar Bergman filmrendező szerint a kor előrehaladása olyan, mint a hegymászás. Minél magasabbra hág az ember, annál fáradtabb, annál nehezebben kap levegőt – viszont annál jobban átlátja a dolgokat.
A szlovákiai születésű Kerekes Vica az elmúlt pár évben főleg Csehországban dolgozott, de most újra forgatott két filmet Magyarországon is. A 37 éves színésznővel az elengedhetetlen szabadságról, az utált brandépítésről és az egyedüllét fontosságáról is beszélgettünk.
Kerekes Vicával a címlapján jelent meg a friss HVG Extra A Nő. A magazinban sok szó esik arról, hogyan keretezzük át, amit gyereknevelésről, munkahelyről, étkezésről, pénzköltésről eddig gondoltunk. Hogy milyen új készségek lesznek a segítségünkre, hogy eligazodjunk ebben az átláthatatlan információáradatban. Vagy hogy a végre felszínre került és sokáig kibeszéletlen nőügyek hogyan tarthatók ébren a ma Magyarországán.
Schmied Andi egy három hónapos művészeti rezidenciaprogramon vett részt New Yorkban, és mint a legtöbb turista, ő is felment az Empire State Building tetetjére. A látvány egyfelől lenyűgözte, másfelől azon kezdett el gondolkodni, hogyan juthatna be azokba a felhőkarcolókba, amelyekről látszódik a Central Park is. Erre azonban csupán egyetlen mód adódott.
Katinka Faragó 17 évesen dolgozott először Ingmar Bergmannal – rajta kívül senki nem vállalta, hogy Bergman asszisztense legyen, annyira rettegtek az akkor még kezdőnek számító, lobbanékony rendezőtől. Több, mint 30 évig dolgoztak együtt, sokszor nevezték Bergman jobbkezének.
Szaúd-Arábiában kétszer is meg kell gondolni, kivel ül egy asztalhoz az ember.
Hogy kerül egy roma származású kisgyerekes anya Észak-Nigériában egy többezres muzulmán felvonulásra? Mi a teendő Srí Lankán, amikor a tárgyalópartnerünk fejszével és félmeztelenül érkezik? Dr. Izsák-Ndiaye Rita inspiráló útja a szekszárdi általános iskolából világ körüli kitérőkkel az ENSZ-palotába.
Hogyan pihen az, aki évek óta nem pihen? Mit jelent a szabadidő, ha jövő ilyenkorig tele a naptár? És hogyan alszik az ember, amikor másfél napig csak fut? Olyanokat próbáltunk megállítani egy szóra, akik folyton rohannak, és akiket a semmittevés kimerít, az aktivitás viszont feltölt.
Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Tudjuk már, mi a rasszizmus, és a szexizmus fogalma sem ismeretlen, a harmadik nagy kategória, az életkor alapján történő besorolás, ítéletalkotás és diszkrimináció jelensége azonban még kevéssé tematizált. Noha a jelenség már 1969-ben nevet kapott – ageizmus –, és a nyolcvanas évektől kezdődően teret nyert az öregedő Amerika víziójának köszönhetően.
Nem csak politikai értelemben, a képviselők szociográfiai összetételét tekintve is tömbösödött, egyszínűbbé vált a parlament – derült ki a HVG kutatásából.
Frida Kahlo születésnapján, július 6-án jelent meg a HVG Extra A Nő magazin friss lapszáma, amelyben részletesen foglalkozunk a mexikói festő- és popikon életével, hatásával, művészetével és természetesen a novemberig tartó hazai kiállítással is (címlapunkon a Robotlányként ismert Lukoviczki Réka tetőtől talpig Kahlóban).
Egy a European Sociological Review-ban megjelent magyar kutatás járt utána, hogy az abszolút jövedelem határozza-e meg az elégedettségünket, vagy a másokhoz, illetve a saját korábbi jövedelmünkhöz viszonyított helyzet.
A képek érkezése előtti napokban interjúzunk. Nagy az izgalom, és sok a feladat. Annak, hogy egy budapesti Frida Kahlo-kiállítás apropóján üljünk le beszélgetni, még egy éve sem lett volna túl nagy a valószínűsége. Hogy eredetiket nézhetünk négy hónapig a fővárosban, rengeteg tényező szerencsés együttállásának és a hazai fogadó intézmény elkötelezett munkatársainak köszönhető. Például Lantos Adriána kurátornak.
Folyamatos rettegésben élni kitalált vagy a média által felfújt veszélyforrások miatt nemcsak idő- és energiapocsékolás, de esetenként káros is lehet. Cikkünkben néhány példán keresztül bemutatjuk, miért jobb tájékozódni, mint szolgaian követni a „jobb félni, mint megijedni” stratégiát.
A vásárló boszorkánysághoz akarta felhasználni az emberi szervet.
