Az ukránok szerint Ficót és az ország parlamentjének egy részét „megmérgezte az orosz propaganda”, és most már „a szomszédos baráti demokráciák vezetőit tekintik ellenségnek”.
Emellett bízik abban, hogy Donald Trump segít rendezni az orosz–ukrán konfliktust.
Az orosz közlés szerint a csővezeték dél-oroszországi szakasza volt a célpont.
Az amerikai pénzügyminisztérium a Gazpromnyeftyet és a Szurgutnyeftyegazt is szankciókkal sújtotta.
Nemzetbiztonsági okokat emleget a romániai energiaügyi miniszter az MVM felvásárlási szándékával kapcsolatban, aminek célja a második legnagyobb romániai gázcég.
A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.
Sem az árak nem lőttek ki, sem az országok nem kerültek energiahiányos helyzetbe.
Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022–2024-es időszakban, mint a miénk, illetve a mi gazdaságunk sokkal jobban lassult a háború kitörése óta, mint az övék.
Mi lesz az orosz gázszállítással? Hogy került Elon Musk a Die Weltbe? Hogyan értékelik Putyin félig-meddig bocsánatkérését? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Az indokoltnál sokkal több gáz áramlik az országba Szerbia felől. Ez a pluszmennyiség, úgy tűnik, újabban már lenyomja az orosz energiahordozó árát. Az MVM pedig a lap forrásai szerint olyan módszerhez nyúlhatott, amely nagyon hasonlít a 2012-es, MET-es bizniszre, ami több tízmilliárdos profitot hozott az akkor részben kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő cégnek.
A tizedik hónap felára már csak nagyjából félszázalékos volt. Ez már egész jó ahhoz képest, hogy Putyin a hosszú távú gázszerződésünk megkötésekor azt hazudta: a piaci árhoz képest sokkal olcsóbban fogja ellátni Magyarországot, aztán végül rendre drágábban sikerült.
Magyarország mentességet kért az orosz banknak, döntés még nem született.
A brüsszeli delegáció még a COP29-es környezetvédelmi konferencia idején is tárgyalt arról Bakuban, hogy az orosz földgázt azerivel helyettesítse. Oroszország sem bánkódik különösebben, hiszen az exportált földgázról igencsak nehéz megállapítani, hogy azeri-e vagy orosz – írja a brüsszeli Politico.
A hivatal vezetője, Alfons Haber ezt az ausztriai gáztározók 90 százalék fölötti töltöttségi szintjével, illetve egy újabb LNG-beszerzési lehetőséggel magyarázta.
A kontinens élbolyába tartoznak a magyar céges áram- és gázárak. Az orosz gázról időközben levált államok mintegy kilenctizede mára olcsóbban tudja ellátni a vállalatait, mint Magyarország.
A hosszú távú szerződésünk már drágának számít, és a Válasz Online szerint amikor ezt a magyar fél felvetette az oroszoknak, az nem újratárgyalást javasolt, hanem azt, hogy a magyarok vegyenek még több gázt, azt már az olcsóbb régiós piaci árhoz közelebb. Ami a pláne: az MVM ezt idén már többször is megtette az új megállapodás bejelentése előtt.
A horvátországi, Krk szigeti LNG-terminállal is többletkapacitások lekötéséről tárgyalnak – mondta Mátrai Károly, az MVM-csoport vezérigazgatója egy interjúban.
Az orosz Gazprom megállapodott a China National Petroleummal, hogy év végéig, már az eredetileg tervezett időpont előtt a maximálisra növeli a földgázáramlást a Power of Siberia vezetéken – írja a Bloomberg.
Az orosz gázt már most is Szerbián át kapjuk, Románia felől volna szükség még többre, és az sem lenne baj, ha a horvátok a saját küldő kapacitásukat tudnák növelni.
A felhasznált tárolókapacitás mellett több nagyobb vállalattal is szerződést kötöttek, illetve vannak olyan megállapodások, aminek az előkészítésén éppen dolgoznak.
