Újabban sokkal több gáz érkezik Magyarországra Szerbia felől, mint azt akár a 2021-ben kötött, hosszú távú orosz–magyar ellátási szerződés, akár az időjárás, akár a 2022-es energiasokk miatt amúgy is csökkenő hazai gázfogyasztás indokolná. Főleg, hogy már ellátásbiztonsági kockázatok se nagyon vannak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a jelenséget nemrég már azzal magyarázta a Telexnek, hogy azért vásárolnak pluszmennyiségeket, mert az lenyomja az elérhető gáz átlagárát. Ebben az adatok szerint van igazság, ám a G7 pénteki cikke szerint olyan trükk is állhat a háttérben, amely a benne résztvevő gázkereskedőknek, köztük az állami MVM-nek is óriási profitot hozhat.

A hosszú távú szerződésben évi 4,5 milliárd köbméter gáz vásárlását rögzítette a magyar és az orosz kormány, amelyből 3,5 milliárd köbmétert a hozzánk déli irányból, a szerb határon belépő Török/Balkáni Áramlat csővezetéken küldenek az oroszok. Miután Oroszország 2022-ben lerohanta Ukrajnát, megállapodás született arról is, hogy Magyarország ezen felül pluszmennyiségeket is vásárolhat. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök és nyomában Orbán Viktor miniszterelnök is azt állította, hogy az orosz gáz olcsó lesz, de ez hazugság volt, mert az árazás két hónappal elcsúsztatva lekövette az Európában irányadó holland gáztőzsdei árakat, viszont az eladó arra még felárat is pakolt, sokszor elég vastagon. Vagyis olcsó gáz helyett drágát sikerült venni.

Szerbia felől azonban a tavalyi nyár vége óta jóval több gáz érkezik, mint azt a hosszú távú szerződés indokolná. A G7 szerint szinte folyamatosan le van kötve a déli vezeték teljes kapacitása. Azaz van olyan piaci szereplő, aki aukción megvásárolja az import lehetőségét, ha pedig megvette, ki is használja: az időszak nagy részében a tényleges forgalom is közel volt az elméleti maximumhoz. A lap szerint idén ezért durván 4 milliárd köbméterrel több földgáz jön be délről, mint amit a hosszú távú szerződés önmagában indokolna.

Szijjártó Péter külügyminiszter Szentpéterváron, 2024. október 10-én

Facebook/ Szijjártó Péter

A G7 szerint itt már nemcsak az állami MVM vesz gázt, hanem sok más szereplő is, a többletgáz ára pedig a lap forrásai szerint már valóban jóval alacsonyabb a tőzsdei áraknál. A pletykák több mint tízszázalékos kedvezményről szólnak – a külkereskedelmi adatok szerint ennyire azért nem jók az árak, de valóban látványosan közelebb kerültek már a holland tőzsdei árakhoz – októberben például már csak fél százalékkal volt drágább a nekünk szállított orosz gáz.

A külkereskedelmi adatokból az is látszik, hogy a többletgáz nem orosz, hanem szerb áru, viszont, mivel Szerbiának gázkészlete nincs, ez minden bizonnyal csak átcímkézett orosz gáz: a szerbek megveszik a Gazpromtól, és sajátként adják tovább. Az így behozott gáznál pedig már jóval nagyobb árelőny látszik a holland tőzsdei árhoz képest is. A behozatal pedig pont azokban a hónapokban pörgött fel igazán, amikor az importár kifejezetten alacsony volt.

A G7 számításai szerint az idén május és szeptember között behozott, papíron szerb gáz 2,5 milliárd forinttal volt olcsóbb, mintha a holland tőzsdén vették volna. Valószínűleg azonban nem a nyugat-európai, hanem a régiós jegyzésekhez érdemes viszonyítani, hiszen az importőrök is itt értékesítenek.

Az osztrák és szlovák piaci árakhoz képest pedig már inkább 8-10 milliárd forint volt az árelőny.

Ráadásul ez csak az azonnali továbbértékesítésen elérhető profit. A május és szeptember között behozott gáz nagy részét azonban minden bizonnyal eltárolták Magyarországon, és csak az elmúlt két-három hónapban értékesítették. Márpedig az árak most sokkal magasabbak, mint nyáron voltak, így ezen az árkülönbségen is lehetett nyerni. A gyakorlat szeptember után is folytatódott, hiszen a déli vezeték azóta is szinte teljes kapacitáson működik, csak erre az időszakra a külkereskedelmi adatokat még nem hozták nyilvánosságra. A G7 szerint így bizton állítható, hogy

tényleg tízmilliárdos bizniszről van szó, amelynek egy része Szerbiában, nagyobb hányada azonban biztosan Magyarországon csapódik le.

A lap forrásai szerint az oroszoktól azért lehet most kedvező áron vásárolni, mert elvesztették európai vevőik nagy többségét, és nem tudják hova tenni a gázukat. A G7 úgy ítéli, az érintett gázkereskedők, köztük az MVM is így már háborús nyerészkedést folytat. Már csak azért is, mert magyar vevő híján az oroszok valószínűleg nem tudnák kinek eladni ezt a gázmennyiséget, legfeljebb odahaza, sokkal olcsóbban. Az így szerzett bevétel pedig segít finanszírozni az Ukrajnát napról napra pusztító orosz hadigépezetet.

A G7 szerint nem tudni pontosan, mely kereskedőcégek profitálnak így, az MVM-et leszámítva, akik biztosan köztük vannak. A legutóbbi bejelentések alapján az MVM már annyi gázt vásárol, ami a szerb–magyar határkeresztező teljes kapacitását kitölti. Így nem kizárt, hogy jelenleg csak az állami csoport hoz be orosz gázt az országba.

Felmerül viszont, hogy más kereskedők továbbra is profitálnak mindebből.

A G7 forrásai szerint az MVM a 2012-es trükköt szedhette elő, némileg módosított formában.

Akkor a magyar–osztrák gázvezeték volt a középpontban (a Török/Balkáni Áramlat még nem is épült meg). Ezt a vezetéket akkor egy jogszabállyal részben az MVM számára kötötték le az akkor az orosznál jóval olcsóbb nyugati gáz vásárlására. Az MVM azonban a cső kapacitásának egy részét átengedte az akkor részben kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő MET-nek. A gyakorlat több évig működött, de igazán sokat az első évben, 2012-ben hozott: akkor a csoport magyar leányvállalata, a MET Zrt. 274 milliárd forintos árbevétel mellett közel 49 milliárd forintnyi adózott nyereséget termelt.

A G7 forrásai azt gyanítják, hogy az MVM most nem egy, hanem több kereskedőcégnek engedte át a csőkapacitás egy részét. De a lap forrásai magát a MET-et is említették, mint egy lehetséges ilyen importőrt. A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban, ha engedett is át kapacitást másnak az MVM, akkor az most nem pontosan úgy történt, mint bő tíz éve. Egyrészt ezt a jogszabályi környezet sem tette lehetővé, másrészt egy ilyen üzletnél az állami cég valószínűleg a kapacitás továbbadásán is próbált keresni.

(Nyitóképünkön a Török Áramlat gázvezeték építése látható.)