szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Emellett bízik abban, hogy Donald Trump segít rendezni az orosz–ukrán konfliktust.

A lengyel elnök szerint akkor sem szabad majd az orosz gázszállításra támaszkodni, ha Oroszország és Ukrajna békeszerződést köt, és a BBC-nek nyilatkozva azt is hozzátette, hogy az Északi Áramlat vezetékeit, amelyeket 2022 óta nem használnak, le kell bontani.

„Ez a vezeték nagyon nagy veszélyt jelent Ukrajnára, Lengyelországra, Szlovákiára, de más közép-európai országokra is” – jelentette ki, és hozzátette, nemcsak energetikai és katonai szempontból, hanem gazdaságilag is komoly fenyegetést jelent, hiszen gazdasági értelemben Oroszország uralmát jelenti Európa felett. „Csak remélni tudom, hogy az európai vezetők levonják a tanulságokat Oroszország Ukrajna elleni agressziójából, és keresztülviszik azt a döntést, hogy soha többé ne állítsák vissza a gázszállítást ezeken a vezetéken keresztül” – fűzte hozzá.

A davosi Világgazdasági Fórumon felszólaló lengyel elnök ragaszkodott ahhoz, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók működnek, és az európai országoknak ellen kell állniuk a vállalatok azon nyomásának, miszerint helyre kell állítani az üzleti kapcsolatokat.

Az Északi Áramlat gázvezetéket a Gazprom építette ki Oroszország és Észak-Németország között. Az Északi Áramlat 1 2022-ben leállt, az Északi Áramlat 2 pedig az ukrajnai inváziót követően soha nem került használatba. A leállás után a gázárak Európában megugrottak, és az elmúlt hónapokban a szélsőjobboldali AfD politikusai azt javasolták, hogy indítsák újra a gázszállítást az Északi Áramlat vezetékein.

Spiegel: Valóban ukránok robbantották fel az Északi Áramlatot

A hetilap kétévi nyomozás után egyértelműen állítja, hogy egy volt ukrán titkosszolgálati ügynök irányításával javarészt amatőr búvárok követték el a szabotázst két évvel ezelőtt, úgy, hogy az akkori vezérkari főnök tudott a készülő akcióról, Volodimir Zelenszkij azonban nem.

Az Ukrajna és Oroszország közötti megállapodás kilátásaival kapcsolatban, most, hogy Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépett, Duda ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna részvétele nélkül nem kerülhet sor béketárgyalásokra. „Ezt a Lengyel Köztársaság elnökeként, Ukrajna szomszédjaként és egy olyan ország elnökeként is mondom, amely maga is nagyon nehéz történelmi tapasztalatokon van túl” – mondta, és kifejtette, „a nemzetközi jog megsértése” lenne, ha Oroszország megtarthatná az általa megszállt területeket.

Trump korábban azt mondta, hogy 24 óra alatt megoldja az orosz–ukrán konfliktust, azóta azonban elismerte, hogy ez eltarthat egy ideig. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy kész tárgyalni a háború befejezéséről, de vannak feltételei, például nem engedné Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz.

„Donald Trump elnök – mint a NATO legerősebb országának vezetője, mint a legerősebb gazdaság vezetője – kulcsfontosságú lesz. Várom az első lépéseit” – nyilatkozta Duda.

Trump szankciókkal és az ukránoknak feltétel nélkül adott fegyverekkel kényszerítené tárgyalóasztalhoz Putyint

Az új amerikai vezetés az ukrajnai katonai segélyek kérdését vizsgálja, a Repubblica szerint Putyinnak konkrét tervet mutatnak be területcserével.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!