Ha kreatív emberekre gondolok, nemcsak kiváló alkotók jutnak eszembe, hanem azok is, akik rendkívüli kreativitásukról tettek tanúbizonyságot, hogy miképp enyhítsék szenvedésüket egy-egy szomorú eset, sőt tragédia után.
Az ősznek és a télnek már-már szinonimája a melankólia, a nyárral viszont általában épp ellenkező a helyzet. Míg egyeseket a szigorú rutin hiánya vagy a strandszezon felhőtlen boldogsággal tölt el, másoknak a földi poklot is jelentheti a vakáció, amit mindenki más olyan nagyon vár.
Mi kell ahhoz, hogy érett felnőttként reménytelenül vágyakozzunk valaki elérhetetlen után? Egy fiatal nő történetéből kiderül, hogy semmi patológiás, szinte logikusan követték egymást a lépések. Mégis sokat elárul rólunk az ilyen helyzet, és az is, hogy miként tudunk kijönni belőle.
Érdemes minél korábban elkezdeni a mesélést gyerekünknek, mert ez segít megtalálni az alaphangot a gyermek és legfőképpen a mesélő számára. Így a mesemondás fokozatosan fejlődik tovább a gyerekkel együtt - javasolják a Hogyan meséljünk gyerekeknek? című könyv szerzői.
Egy-egy regény vagy vers elindít többnyire elindít bennünk valamit, szinte megváltozik tőle az életünk. Egy új művészetterápiás irányzat az irodalmi szövegek ilyen varázserejét aknázza ki.
Sz. kisfiúként csúszott bele a számítógépes játékok világába, majd egyre mélyebbre került. Később, nehéz élethelyzetei miatt drogozott, majd ivott is. Édesanyja mesélte el a fiú és a saját történetét. Egészen mélyre ment, mikor elmondta, milyen a családi mintázat, mi az ő felelőssége abban, hogy ez így alakult, és hogyan küzdöttek mindketten az évek során.
Korábban is mindenhonnan zúdult ránk az elérhetetlennek látszó szépségideál, csakhogy míg a korábbi generációk esetén a filmek rendre véget értek, illetve a divatmagazinokat is becsukhatták, a Z generáció tagjai számára az információ folyamatos, a külsejükre vonatkozó visszacsatolás pedig akár szűretlenül is érkezhet. Részlet A rejtélyes Z generáció című könyvből.
Amikor elmesélünk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás?
Napjaink lányai számtalan inspiráló női szerepmodellből meríthetnek erőt, és érezhetik, milyen csodálatos dolog lánynak lenni. Ennek ellenére sok lány nem szereti önmagát. Részlet az Így neveld a lányodat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című könyvből.
Elképesztő kreativitással igyekszünk megszüntetni azt a feszültséget, amit a tetteink és az attitűdjeink közötti összeférhetetlenség vált ki belőlünk. Márpedig ilyen helyzetet a legváratlanabb pillanatokban is megélhetünk. A pszichológiában ezt nevezik kognitív disszonanciának.
Mély levegő című első regénye 2020 egyik nagy meglepetése volt: szinte kizárólag pozitív véleményeket kapott, a Margó-díjat is elnyerte, és már az ötödik kiadásnál tart. Első fejezetében Vera, a főszereplő épp kilép egy fizikailag is bántalmazó házasságból a két gyerekével együtt, és ideiglenesen a szüleihez költözve próbál szembenézni a traumával. Az írót arról is kérdeztük, milyen volt beleélnie magát a főszereplő életébe.
A flörtölés, egy másik személy figyelmének felkeltése, általában szexuális célból, évezredes eszköz mind a nők, mind a férfiak fegyvertárában. De vajon melyek manapság a legsikeresebb flörtölési technikák? A tudománynak erre is megvan a válasza.
Hiába vagyunk biztosak az objektivitásunkban, a magunk kis műhelyében gyártjuk azt a szemüveget, amit a szemrevételezéshez felveszünk.
Döntéseinket, cselekedeteinket gondolkodási csapdák tucatjai befolyásolják, észrevétlenül, nap mint nap. Ha tisztában vagyunk velük, és megtanuljuk őket felismerni a saját életünkben, nehezebb lesz megvezetni minket. Ehhez adunk most tippeket.
A hatalomittasok dominanciajelzéseket lövellnek szét, fontos, hogy a környezetük tisztában legyen azzal, ki az erősebb. A hierarchia csúcsán lenni azonban nem csupa boldogság.
Időbe telik, míg összecsiszolódnak, íme, néhány hasznos tanács a kapcsolat zökkenőmentes kialakításához.
Szondi Lipót pszichoanalitikus sok tekintetben a saját veszteségét, apjához fűződő viszonyát dolgozta át alkotó módon Fjodor Dosztojevszkij irodalmi munkásságának elemzésén keresztül. Később ennek tapasztalatait formálta általános lélektani elméletté, melynek segítségével mások is megjárhatják ezeket a helyreállító, önteremtő utakat.
Megtalálták a kutatók azt az agyi rendellenességet, ami magyarázatot adhat arra, miért válik valaki pszichopatává.
Magyarországon több millió embert érint a probléma, mégis nagyon kevés szó esik arról, milyen következményei lehetnek, ha valaki szenvedélybeteg szülőkkel nő fel. A legutóbbi HVG Extra Pszichológia Szalonban két szakértő arról beszélt, hogyan lehet magunk mögött hagyni ezt a súlyos örökséget.
Melyek azok a tényezők, amelyek a tehetségen kívül szükségesek a kiemelkedő teljesítményhez?
