A pszichoanalízis megteremtője, Sigmund Freud osztrák neurológus szerint három nagy trauma érte az emberiséget a történelem folyamán. Az első Kopernikusz elmélete arról, hogy nem a Föld a világegyetem középpontja. A második Charles Darwin alapvetése, amely szerint az ember a többi élőlényhez hasonló. A harmadik pedig saját, pszichoanalitikus teóriája, hogy az ember nem feltétlenül racionális, és részben tudattalan erőknek, valamint szexuális, agresszív ösztönöknek van kiszolgáltatva.

A három nagy megrázkódtatásban közös elem, hogy az általuk kritizált korábbi valóságokra bizonyosságként gondolt az emberiség. Szükség volt néhány másként gondolkodóra, akik e valóságok mögé kívántak nézni.

Egyéni valóságunk

Rendelje meg online!

HVG Extra Pszichológia

Mindhárom trauma közül mégis talán a legutóbbi a legmegrázóbb, hiszen az 1939-ben elhunyt Freud szerint nemcsak a valóságunknak, de saját magunknak sem vagyunk teljesen urai. Elmélete szerint az emberi elme–lélek, hogy pszichés egyensúlyát fenntartsa, vagy az érzelmi kínt elkerülje, kisebb-nagyobb mértékben, de a valóság torzítására törekszik.

Freud elhárító mechanizmusoknak nevezte azokat a lélektani folyamatokat, amelyekkel a lélek védekezik a szenvedés ellen. Később lánya, Anna Freud gyűjtötte és rendszerezte ezeket. Ilyen elhárítás például az elfojtás jelensége (például gyász esetén, amikor elhalasztjuk, hogy egy érzelmileg megterhelő élménnyel foglalkozzunk). Talán ismerős az áttolás jelensége is, amikor például valamely negatív érzésünket, amelyet a főnökünk iránt érzünk, később a kutyán „verjük” le.

Az egészséges személyiség is ferdíti némiképp a valóságot, szélsőséges esetben azonban a torzítás pszichózisig vezethet, amikor a környezetben az eligazodási pontjaink is oly mértékig változnak meg, hogy bizarr és ijesztő világot tükröznek vissza, amely az egyént mindent átható félelemmel tölti el. Freud szerint a pszichoanalízis lenne az a módszer, amellyel megismerhetjük egyedi valóságunkat és torzító mechanizmusainkat, hogy azokon változtatva a másokhoz kapcsolódás kielégítőbb formáihoz jussunk el.

A modern úgynevezett kognitív pszichológia később számos gondolkodási torzítással egészítette ki a valóság megmásításának lehetőségeit, és közel 185 kognitív torzítást azonosított. Amos Tversky és Daniel Kahneman izraeli pszichológusok kezdték el kutatni a területet az 1970-es években – a döntési mechanizmusok kapcsán. Ilyen torzítás például a megerősítési torzítás, amikor olyan információkat és adatokat keresünk és fogadunk el, amelyek megerősítik korábbi elképzeléseinket. Vagy az ezzel párhuzamos struccpolitika, amikor kerüljük a negatív információkat: úgy teszünk, mintha nem léteznének. És ilyen a status quo hatás is, amikor az eredetileg kialakított döntésünkhöz ragaszkodunk, mert nehezen ismerjük be, hogy tévedtünk.

Olvassa tovább Szemán Dénes pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben a valósággal, realitással, történeteinkkel foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.