A rendszerváltozás éve volt, és ahogyan sok más mindent, a szocialista autókínálatot is kisöpörte a következő néhány év. Az akkor új autók pedig mára – jól megőrzött állapotban – milliós ritkaságok lettek.
„30 éve szabadon.” Ilyen néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság húsz tagja között azonban csak hárman vannak, akiknek részük volt az eseményekben. Olyan pedig egy sincs, aki ne a mai Fidesz-táborhoz tartozna.
Kormánya eleve bukásra volt ítélve, de ez várt volna mindenkire, aki a hatalomátadós rendszerváltás után Magyarország vezetésére vállalkozik. Antall József miniszterelnöki tevékenységének megítélése mindazonáltal máig vitatott. Egyesek szerint az ő megfontoltságára volt szüksége az országnak a békés átmenethez, mások viszont úgy vélik, az ezredfordulóhoz közeledve inkább a múlt felé fordult példákért, mintsem egy korszerű Magyarországot építsen. Akárhogy is legyen, kormányzása idején az ország döntő lépéseket tett azért, hogy a nyugati világhoz közeledjen, ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Kormánya bukását már nem élte meg. Súlyos beteg volt, de a gyógyulás helyett ő vállalt feladatát választotta, a gyilkos kór pedig végzett vele. Éppen 25 éve hunyt el. Rá emlékszünk most képgalériánkkal.
Ha Kövér szerint még mindig marxista vagy posztmarxista a történelemtanítás, akkor ez igazából a Fidesznek köszönhető - mutatott rá a Történelemtanárok Egylete.
A szociálpszichológus egy interjúban arról beszélt, hogy a demokráciának Magyarországon nincsenek meg a társadalmi alapjai, és míg a környező országok elindultak a nyugat-európaivá válás útján, addig a magyarok inkább kelet felé mennek.
Wisinger István a legismertebb tévés személyiségek egyike volt a Kádár-korszakban. Volt egy illúziója a BBC szintjére emelt szabad Magyar Televízióról. Képesnek érezte magát arra, hogy ennek felépítésében vezető szerepet vigyen. Az illúziók elvesztek. Amióta 2000-ben "leépítették", tanít, könyveket ír, és elborzadva nézi, mivé lett a Magyar Televízió. Interjú.
A szellemi táplálékra kiéhezett olvasókhoz 1988-ban, a rendszerváltás előévében soha nem látott dömpingben zúdultak az addig tiltott művek. Az újdonságok között felbukkant jó néhány ősrégi, a szóbeszéd szerint bezúzott kiadvány.
Visszanéztünk, milyenek voltak a választásokat megelőző március 15-ék. Sokan voltak. Írásunk második részében a rendszerváltás óta eltelt márciusi ünnepekre tekintünk vissza.
Több helyen erősen megcsipkedte a Fideszt a rendszerváltásról szóló előadásában Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke. Kiderült, Orbán a Cinege utcai háza udvarán, a diófa alatt közölte vele, a Fidesz őt akarja köztársasági elnöknek. Beszélt a rendszerváltás előtti kulisszatitkokról is.
A rendszerváltó országokban az önkényuralmi kultúra sokkal erősebb, mint Nyugat-Európában, és ez megfelelő terep a populista politikusok fellépéséhez – mondja Gérard Roland, a Berkeley Egyetem professzora.
A magyar politikai elit a 2000-es évektől kezdve fokozatosan belecsúszott a túlélés politikai logikájába, és ezzel feladta a nyugati világhoz való csatlakozás esélyét. Vélemény.
A demokráciát szerető emberek cselekedjenek elveik szerint, akkor is, ha világszerte válságba került a demokrácia. Két legendás egykori demokratikus ellenzéki gondolkodó, Adam Michnik és Kis János Budapesten beszélgetett a 90 éves Kornai János tiszteletére rendezett eseménysorozat alkalmából.
Tarr Béla nem unja, de sokallja a fesztiválokat, a díszdoktorságot, az életműdíjakat. A rendezőnek az életműdíjak is a terhére vannak, ennek oka, hogy nem tudja már hová tenni őket, és az értékük is devalválódott. A mai film pedig már nem az ő nyelve.
Az állami pénzekkel rendre kitömött Lakiteleki Főiskola páros lábbal ugrál 1989 emlékén – a legproblémásabb országok diplomatái értékelik majd tudományosan a magyar rendszerváltást.
"Ilyen körülmények között, bár szabad választások lesznek, erősen kétséges, hogy megvalósul-e az esélyegyenlőség" – mondta Orbán Viktor, csaknem 30 éve.