Szentirmay László újságíró a kádári Magyarország egyik „legszabadabb” helyén vezette az egyik legfontosabb politikai vitafórumot. Most jelent meg az erről és a félszabad politizálás egykori világáról szóló könyve.
Harminc éve egy ország hitte, hogy mikróban rotyog a jövő. Odaégett.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója a rendszerváltás 30. évfordulójának emlékévét koordinálhatja.
Összeült három rendszerváltó politikus a rendszerváltás után harminc évvel, hogy hátra, majd előre is nézzenek. Magyar Bálint eljutott odáig, hogy ha „szaros a gatya, le kell váltani”, nem kell megvárni, míg kitisztul a fenék.
Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat - mondta Tölgyessy Péter rendszerváltást körüljáró szerdai előadásában, viszont szerinte a helyzet kudarcos ugyan, de nem reménytelen. Az eddigi nagy nekirugaszkodásból semmi sem lett – mondta, ma pedig, a harmadik Fidesz-kétharmad után, harminc évvel a rendszerváltás után a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk.
Harminc évvel ezelőtt az MSZMP egyik vezető politikusa, Pozsgay Imre egy rádióinterjúban népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat. Ezzel kiengedte a szellemet a rendszerváltás palackjából. Azonban az interjút készítő újságíró szerint Pozsgay mások kutatói munkájával villogott. Rendszerváltó cikksorozatunk első része.
Akinek van ilyenje otthon, az beviheti a múzeumba, kiállítást akarnak rendezni belőle.
Harminc éve adott engedélyt az MSZMP, hogy Nagy Imre és mártírtársai méltó sírhelyet kapjanak. Ezzel párhuzamosan a párt történelmi albizottsága átértékelte az 1956-os ősz eseményeit, és "népfelkelésnek" minősítette azt. A döntés bejelentésével Pozsgay Imre beelőzött mindenkit. Egy drámai interjút elevenítünk fel a Fülkében a rádió akkori, a HVG jelenlegi munkatársával, Farkas Zoltánnal.
A rendszerváltozás éve volt, és ahogyan sok más mindent, a szocialista autókínálatot is kisöpörte a következő néhány év. Az akkor új autók pedig mára – jól megőrzött állapotban – milliós ritkaságok lettek.
„30 éve szabadon.” Ilyen néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság húsz tagja között azonban csak hárman vannak, akiknek részük volt az eseményekben. Olyan pedig egy sincs, aki ne a mai Fidesz-táborhoz tartozna.
Kormánya eleve bukásra volt ítélve, de ez várt volna mindenkire, aki a hatalomátadós rendszerváltás után Magyarország vezetésére vállalkozik. Antall József miniszterelnöki tevékenységének megítélése mindazonáltal máig vitatott. Egyesek szerint az ő megfontoltságára volt szüksége az országnak a békés átmenethez, mások viszont úgy vélik, az ezredfordulóhoz közeledve inkább a múlt felé fordult példákért, mintsem egy korszerű Magyarországot építsen. Akárhogy is legyen, kormányzása idején az ország döntő lépéseket tett azért, hogy a nyugati világhoz közeledjen, ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Kormánya bukását már nem élte meg. Súlyos beteg volt, de a gyógyulás helyett ő vállalt feladatát választotta, a gyilkos kór pedig végzett vele. Éppen 25 éve hunyt el. Rá emlékszünk most képgalériánkkal.
Orbánék megünneplik a rendszerváltást, ebben segít Kónya Imre.
Az SZDSZ volt elnöke szerint nem egy nagy hiba, hanem több kisebb lépés okzta pártja bukását.
Ha Kövér szerint még mindig marxista vagy posztmarxista a történelemtanítás, akkor ez igazából a Fidesznek köszönhető - mutatott rá a Történelemtanárok Egylete.
Az MDF egykori országgyűlési képviselője egy budapesti klinikán hunyt el. 72 éves volt.
A szociálpszichológus egy interjúban arról beszélt, hogy a demokráciának Magyarországon nincsenek meg a társadalmi alapjai, és míg a környező országok elindultak a nyugat-európaivá válás útján, addig a magyarok inkább kelet felé mennek.
Wisinger István a legismertebb tévés személyiségek egyike volt a Kádár-korszakban. Volt egy illúziója a BBC szintjére emelt szabad Magyar Televízióról. Képesnek érezte magát arra, hogy ennek felépítésében vezető szerepet vigyen. Az illúziók elvesztek. Amióta 2000-ben "leépítették", tanít, könyveket ír, és elborzadva nézi, mivé lett a Magyar Televízió. Interjú.
A szellemi táplálékra kiéhezett olvasókhoz 1988-ban, a rendszerváltás előévében soha nem látott dömpingben zúdultak az addig tiltott művek. Az újdonságok között felbukkant jó néhány ősrégi, a szóbeszéd szerint bezúzott kiadvány.
Visszanéztünk, milyenek voltak a választásokat megelőző március 15-ék. Sokan voltak. Írásunk második részében a rendszerváltás óta eltelt márciusi ünnepekre tekintünk vissza.
