Manapság is figyelembe kéne venni, hogy Magyarország szempontjából sorsdöntő események nagyban függnek külföldi hatalmaktól – jelentette ki Charles Gati történész. Az Egyesült Államokban élő professzor erre a tanulságra a rendszerváltás eseményeiből következtet, amelyek szerinte főképp Moszkvának köszönhetően mehettek végbe. Gati erről a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ma délelőtt tartott előadásában beszélt kisszámú, főképp a területen járatos szakmabeliekből álló hallgatósága előtt.

Gati úgy véli, noha a történészszakmából sokan akár 1917-ig is visszavezetik a magyar és más közép-kelet-európai rendszerváltások gyökereit, azok legfontosabb alapja valójában 1985, vagyis az az év, amelyben Mihail Gorbacsovot a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává választották. A gorbacsovi reformok, mint a glasznoszty és a peresztrojka politikája vagy a Brezsnyev-doktrína eltörlése, amely a Moszkvától eltérő külpolitikát követő szatellit-államokat katonai beavatkozással fenyegette, Gati szerint azt mutatták, hogy Gorbacsovék egyértelműen úgy döntöttek, veszni hagyják a birodalom kelet-közép-európai befolyását. A professzor szerint Moszkvát erre a döntésre a fegyverkezési verseny miatt szűkülő szovjet gazdaságpolitikai lehetőségek kényszerítették, ugyanis emiatt egyre feleslegesebbnek tűnt a "keleti blokk" fenntartása, amely a nyolcvanas években veszteséges "üzlet" volt a kelet-európai államoknak olajat, nyersanyagokat szállító Szovjetunió számára.

A professzor kiemelte, a Nyugat és a közép-kelet-európai ellenzéki mozgalmak, például a lengyel Szolidaritás is komoly mértékben hozzájárult a rendszerváltásokhoz, de "a rendszerváltás a Szovjetunióban történt".

Nacionalizmus és rendszerváltás

Gati a hallgatóság kérdéseire reagálva elmondta, hogy a magyar rendszerváltás nem a demokráciáról szólt, hanem elsősorban a nacionalizmus motiválta, vagyis az, hogy a szovjetek "nem hagyták Magyarországnak, hogy Magyarország legyen".

Az amerikai külpolitikában otthonosan mozgó professzor arról is beszélt, hogy a Nyugat szerinte nem válogatott politikai preferenciák alapján a magyar ellenzék tagjai között. Nem arról van szó, hogy a Nyugat jobban kedvelte volna Konrád Györgyöt, mint Csoóri Sándort, csak hát az előzővel tudtak beszélni, mert tudott angolul – mondta Gati. Szerinte egyébként az angolul jól beszélő magyar politikusok néha ma is – amúgy indokolatlan – külön figyelmet élveznek az amerikai diplomatáknál.

Charles Gati az MTA Történettudományi Intézetében előadást tart

Stiller Ákos

Charles Gati – névjegy

A 77 éves Charles Gati az egyesült államokbeli John Hopkins Egyetem külpolitikai intézetének emeritus professzora, szakterülete az egykori keleti blokk, illetve az Európai Unió és a transzatlanti kapcsolatok. Gati 1956-ban emigrált Magyarországról, 1965-ben PhD-zett az Indiana Egyetemen, majd tanított a Columbia Egyetemen. 1989-1994 között az amerikai külügy szakértőjeként is dolgozott. Számos publikáció és könyv szerzője, társszerzője, a Marshall Shulman-díjat a Hungary and the Soviet bloc és a Failed Illusions c. könyvével is elnyerte. Utóbbi magyarul 2006-ban Vesztett illúziók. Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom címen jelent meg. Többször adott hangot a magyar aktuálpolitikiával kapcsolatos meglátásainak, idén májusban például azt írta a Sme szlovák napilaban, hogy az Orbán-kormány egyetlen barátja Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök.