Schmidt Máriának 12 milliárd sem elég a rendszerváltás ünneplésére, kért még 1,5 milliárd forintot
A támogatási kérelemből az is kiderül, hogy maga Schmidt Mária kérte a rendszerváltás 2019-es emlékévének meghosszabbítását 2022-ig.
#rendszerváltás
Meghalt Dornbach Alajos
A rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék ügyvédje, a parlament egykori alelnöke 85 évet élt.
A ‘90-es évek ikonikus politikusa, Palotás János is indul az ellenzéki előválasztáson
1994 után újból képviselő lenne a Vállalkozók Országos Szövetségének egykori elnöke.
Lehúzott több gyárat és átverte Demján Sándort is – Magyar svindlerek, 6. rész
Gazdag külföldi üzletembernek adta ki magát a rendszerváltáskor, Demján Sándor és Boros Imre bankárok ajánlását mutogatta a behízelgő modorú szélhámos, majd gyárvásárlásokkal hitegette partnereit. Sokaktól csalt ki hatalmas összegeket, de amikor őrizetbe vették, nemcsak igazi nevét, hanem még az állampolgárságát sem tudták a rendőrök. Végül abban maradtak, hogy feltehetően egy amerikaival, Joseph Madollal van dolguk. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.
Három esztendő egy emlékév: Schmidt Mária még tovább emlékeztethet a rendszerváltásra
Schmidt Mária történészt újra kinevezték a „30 éve szabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztossá. A meghosszabbított megbízatás 2021. március 15-től 2022. május 31-ig tart.
Három évtized a hullámvasúton – így omlott össze az albán szocializmus
Az 1991. március 7-ét követő néhány napban több tízezer albán menekült érkezett hajón a dél-olaszországi kikötőkbe, s ezzel végleg átszakadt egy gát: az utolsó közép-európai szocialista államban is végleg eldőlt, hogy fenntarthatatlan a szovjet-féle szocializmus. A demokráciába való, harminc éve tartó átmenet azonban – részben az Albániát évtizedeken át zsarnoki módszerekkel kormányzó Enver Hodzsa hagyatéka miatt – meglehetősen ellentmondásosra sikerült.
Révész Sándor: Béke Nyugatunkra
A NER-világ nem népszerű a fiatalok körében, de együtt tudnak élni vele, ám előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy nincs nyugati élet nyugati közélet nélkül, írja szerzőnk.
A rendszerváltás eufóriája nélkül nem lett volna Tilos az Á – interjú az alapító Németh Vladimirrel
Mindössze hat évet élt, de máig legendás híre van a Tilos az Á-nak. A 90-es évek első felének legfontosabb helye volt, ahol együtt bulizott az akkori belügyminiszter a Fidesz tagjaival, ahol rendszeresen fellépett a még ismeretlen Quimby vagy Kispál és Borz, ahonnan a Tilos Rádió indult. A hely alapításában nagy szerepe volt holland házfoglalóknak, egy lakásnyeremény-betétnek, a jószerencsének és mindenekelőtt a rendszerváltás utáni bizakodó légkörnek. Az egykori alapító szerint nem jó ötlet ugyanezzel a névvel most újranyitni, Interjú Németh Vladimirrel, vagy ahogy mindenki ismeri, Vovával.
Új intézet kutatja tovább a rendszerváltás történetét, százmilliókból
A RETÖRKI néven is ismert intézetet 2013-ban hozta létre a kormány azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt.
Újraírt történeteink: társadalom, emlékezet, politika – Drótvágó sorozat 6. rész
A rendszerváltással hirtelen új megvilágításba került a 20. századi magyar történelem. Az 1956-os forradalom tabuja megdőlt, Horthy, Kádár történelmi szerepe átértékelődött. A történészek mellett a politikusok is nekiláttak, hogy narratívává formálják a közelmúlt történelmét – egy idő után magának a rendszerváltásnak a történetét is.
Keleti zászló, nyugati szél – Drótvágó sorozat, 4. rész.
Ami 1989-ben Magyarországgal és a régióval történt, az leírható úgy is, mint szuperhatalmak küzdelmének végórája: a Szovjetunió elveszítette a hidegháborút, így Kelet-Közép-Európában át kellett adnia a helyét a Nyugatnak. A történet hazai alakítói ugyanakkor nem úgy látták, hogy a Nyugat túlzottan igyekezett volna Magyarországot és szomszédait a keblére ölelni. Eközben Magyarországon is voltak, akik a semlegességet az atlantista opciónál vonzóbbnak tartották. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának negyedik részében a világpolitikai események kerülnek fókuszba.
Vidám barakkok: tiltólistán a szegénység, hajtóvadászat a legnyomorultabbak ellen
Az autokrata rendszerekben nincs szegénység és munkanélküliség. Ami nincs, azon nem kell segíteni. Szegénynek és munkanélkülinek lenni ott, ahol nem lehet, bűn, és ezért bűnhődni kell.
Minden harmadik fideszes Kádárt választaná Orbán helyett
Erős a Kádár-nosztalgia az Orbán-támogatók körében. A Fidesz-szavazók többsége úgy gondolja, a rendszerváltás előtt az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, és ugyanannyian vannak azok, akik szerint Kádár alatt jobb volt, mint azok, akik szerint most. Öregedik Orbán tábora, ez látszik az eredményekből.
Antall József fia elárulta, apja mit mondott a halálos ágyán Orbán Viktornak
Nem örökösének tette meg, csak két tanácsot adott a haldokló miniszterelnök a fiatal ellenzéki vezetőnek.
Rendszerváltók30 – Hankiss Elemér: Ha nem lennék tévéelnök, ott szomorkodhatnék Kaliforniában
Hankiss Elemér társadalomkutatóként lett a rendszerváltás után a Magyar Televízió elnöke – miután többször is visszautasította a felkérést. Optimizmussal fogott a munkához. A HVG éppen a hírhedt médiaháború kitörése előtt pár héttel, 1990 októberében készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Németh Róbert: Én és én a Stefánia flaszterén
Néha szembejövünk magunkkal. Például egy régi képen. Teljesen váratlanul.
30 éve járt Budapesten Károllyal Diana hercegnő (fotók)
A hercegi pár 1990 májusában tett látogatást hazánkban.
Rendszerváltók30 - Jeszenszky Géza: Nem nekem való a szónoklás
Amikor ez az interjú készült, még "csak" az MDF első számú külügyi szakértője volt, nem sokkal később a rendszerváltás utáni első magyar kormány külügyminisztere lett a történész, MDF-alapító Jeszenszky Géza. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Elvtársak, vége! – a jegybank nem a világhírű plakáttal emlékezik a rendszerváltásra
Az MDF egyik választási plakátja került a rendszerváltási emlékérme egyik oldalára, de nem a világhírű „Tovarisi konyec”.
A Jurta Színház és a "betyár-együttműködés" eddig nem ismert története
Miért szorult jó időre a közemlékezet peremére a Jurta Színház és vezetője, Romhányi László? - erre a kérdésre ad választ a Jelenkutató Alapítvány Intézet történész igazgatója és munkatársa.