Gazdag külföldi üzletembernek adta ki magát a rendszerváltáskor, Demján Sándor és Boros Imre bankárok ajánlását mutogatta a behízelgő modorú szélhámos, majd gyárvásárlásokkal hitegette partnereit. Sokaktól csalt ki hatalmas összegeket, de amikor őrizetbe vették, nemcsak igazi nevét, hanem még az állampolgárságát sem tudták a rendőrök. Végül abban maradtak, hogy feltehetően egy amerikaival, Joseph Madollal van dolguk. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.
Magas, ősz hajú, szemüveges. Mindössze erre emlékeznek azok, akiket közvetlenül a rendszerváltás után összesodort az élet egy rejtélyes üzletemberrel, aki Joseph LaPointe-ként mutatkozott be.
Negyvenes éveiben járt, és egyike volt azoknak a szélhámosoknak, akik akkoriban bolondították a magyarországi gazdasági szereplőket, köztük azokat a cégvezetőket, akik nem értették a rájuk szabaduló kapitalizmust, és mindig felcsillant a szemük, ha találkoztak egy nyugati üzletemberrel, aki érdeklődést mutatott a vállalatuk iránt.
LaPointe 1990 elején bukkant fel Szentendrén, és magát gazdag svájci igazgatónak kiadva a Márka Üdítő Kft. vegyesvállalattá alakításába szállt be. A Márka üdítőt is gyártó és forgalmazó szentendrei kft fejlesztésére ötmillió német márkát ígért.
Egy retró Márka-reklám:
A szélhámos különböző szerződéseket kötött a cég nevében: egy befektetési társaságnak 80 ezer dolláros megbízást adott, egy ügyvédi munkaközösségnek pedig 20 ezrest.
Svindlerek, szélhámosok, balhék. A hvg360 új sorozatában Dezső András a múlt század és a jelenkor magyar alvilágában merül el. Meghökkentő és tanulságos mesék az élet sötét oldaláról.
A kft-nél azonban gyanús lett, hogy a beígért törzstőkeemelés ötszöri felszólítás ellenére sem történt meg, ezért leállították a cégbíróságon a vegyesvállalat bejegyzését. Igen ám, de addigra LaPointe – közjegyzői igazolással a kezében – már úgy lépett fel külföldi cégeknél, mint a vegyesvállalat ügyvezető igazgatója: egyebek mellett megrendeléseket írt alá, egy német banknál 25 millió márkás kölcsönt igényelt, egymillió márkáért luxusautót rendelt meg egy német cégtől, 60 millió forintos reklámmegbízást adott egy magyar részvénytársaságnak és a sort még hosszan lehetne folytatni.
A szerződések megkötésénél a vegyesvállalat bélyegzőjét használta jogtalanul, az utazgatásaihoz, üzletkötéseihez összesen 600 ezer forintot költött el a Márka Kft. vagyonából (1990-ben a havi bruttó átlagkereset 13 ezer forint volt). Ekkor jelentette fel egyik üzleti partnere, a Promontorvin igazgatója.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni 3 százalékos kamaton.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
A NER fői nagyvállalkozója csak a kockázatosnak ítélhető közbeszerzések keretében akár 2,2 ezer milliárd forint járadékot zsebelt be bő tíz év alatt.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
Milyen autó képes erre egyáltalán?
