Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem veszi figyelembe a teljes munkaerőpiaci adatbázist, ezért a bérstatisztika nem ad teljes képet a valós fizetésekről és akár 60 ezer forinttal is kevesebb lehet az átlagkereset annál, mint amit a hivatal közöl – írta a 24.hu.
Az öt fő alatti foglalkoztatókat kihagyják a számításokból, holott tavaly óta elérhető lenne számukra a NAV szélesebb kereseti adatbázisa. Ezenkívül a részmunkaidőben foglalkoztatottakat sem számolják bele a bérstatisztikába.
A cikk arra figyelmeztet, hogy a vállalkozások által foglalkoztatottak negyede, több százezer ember keresete nem szerepelhet így a hivatalos statisztikákban.
Így a lap – a GKI adataira is támaszkodva – arra az eredményre jutott, hogy a valóságban júliusban nem is 401 800 forint volt az átlagkereset, hanem 341 530 forint.
