Egy friss kutatás során a tudósok az 1918-19-es spanyolnátha idejéről származó tüdőmintákat elemezték, hogy kiderítsék, hová tűnt az emberiség eddigi legnagyobb járványát okozó vírus.
Hosszú járványra számíthatunk – állította Vargha Dóra tavaly tavasszal. Igaza lett. A járványtörténész a mostani pandémia és a korábbiak közötti hasonlóságokról, valamint arról beszélt, eljöhet-e a Covid-mentes világ.
Hosszú járványra számíthatunk – állította Vargha Dóra járványtörténész tavaly tavasszal. Igaza lett. A HVG-nek adott interjúban most arról is beszélt, hogy eljöhet-e a Covid-mentes világ.
A Covid-19-nek már több amerikai áldozata van, mint az 1918-as spanyolnáthának. A kutatók szerint lehetséges, hogy a koronavírus nem tűnik el teljesen a hétköznapokból.
Századokon át az idegeneket okolták minden betegségért, ezért kapták ezek kölcsönösen más nemzetek nevét. Kezdetben a mostani világjárvány okozó vírust is kínainak mondták, de az Egészségügyi Világszervezet fellépése nyomán ma már a semleges Covid-19 nevet viseli.
A szakmai lektor, Falus András immunológusprofesszor méltatása sokat elmond az angol szerző, Mark Honigsbaum Világjárványok száz esztendeje című magyarul most megjelent könyvéről.
A koronavírusos viccek jól töltötték be a szerepüket, mert világszerte megmaradtak a szalonképes határokon belül – állítják kutatók. Mi több, a pszichés megküzdésben olyan nagy szerepe van a humornak, hogy vannak, akik a nevetésterápiát bevetnék a Covid–19 szövődményeinek a feldolgozásában is.
Bármekkora pusztítást okoztak a korábbi járványok, a gazdasági fellendülés nagy volt utánuk. A spanyolnátha cégalapítási hullámot hozott, a pestisnek is köszönhető, hogy a jelzáloghitelezés elterjedt, a túlélők bérei nőttek, a vagyoni egyenlőtlenség pedig több évszázadra szólóan csökkent.
A koronavírus okozta válság sokkal rosszabbul érinti a nőket, mint a férfiakat, egyre mélyebb a nemek közötti szakadék – állapította meg több felmérés is. Miért? És miként hatottak a korábbi válságok a nemek közötti egyenlőtlenségre? Ezt mutatjuk be a közgazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.
Egy thriller visszafojtott feszültségével bontakoznak ki három nap történései Emma Donoghue Hívnak a csillagok című regényében, ahol az 1918-as spanyolnátha-járvány árnyékában szorulnak be a női sorsok egy szülőszoba falai közé. Az ír szerző a női testvériségnek egy olyan rezgését mutatja be, amellyel ritkán találkozunk az irodalomban.
Becslések szerint a 20. század elején 20–50 millió ember halálát okozta az emberiség írott történelmének második legsúlyosabb járványa, a spanyolnátha. A vírustörzs ugyan különbözik, a mindennapokban mégis nagy volt a hasonlóság a 100 évvel ezelőtti és a mostani mindennapok között. Helytelenül hordott maszkok, karantén és járványkórházak – Nagyítás fotógaléria.
Ha még nem volna elég mindaz, amit a koronavírus-járvány eddig okozott, a Princeton-i Egyetem kutatói szerint már a közeljövőben is eddiginél pusztítóbb influenza- és RSV-járványok várhatók.
Mérete és nehézkes államapparátusa miatt India a világ egyik legsérülékenyebb országa a koronavírussal szemben. A példa nélküli katasztrófa esélyét növeli a gyenge egészségügyi rendszer és a politikai cinizmus.
A nő lánya szerint édesanyjának "szuperember" DNS-e van.
A Post Mortem forgatása tavaly februárban fejeződött be, és azóta folynak az utómunkák.
A múlt század elején kitört spanyolnátha-járvány adatait elemző kutatók szerint azokban a városokban, ahol már korán és általános izolációt rendeltek el, valamint megelőző intézkedéseket hoztak, a betegség halálozási aránya 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a többi városhoz képest.
Óriási bajban van a spanyol gazdaság a turizmusból származó bevételek kiesése miatt.
Sokakban alakult ki az a tévképzet, hogy védőoltásokra tulajdonképpen nincs is már szükség. Mások csak egyszerűen nem tartják biztonságosnak a vakcinákat. Az oltásellenesség miatt olyan járványok ütik fel a fejüket, amelyeket már rég elfelejthettünk volna. Európában különösen aggasztó a helyzet.
Vélhetően megfejtették a spanyolnátha rejtélyét amerikai tudósok, akik szerint a spanyolnáthaként emlegetett járvány vírusa röviddel 1918 előtt jelent meg, és benne egy madárinfluenza-vírus olvadt össze egy emberi H1-vírussal, amely már 10-15 évvel korábban fertőzött. Nagy kérdés volt, hogy miért főleg a fiatalok estek áldozatul a kórnak.
Hatvannyolc, 1918-ban légúti fertőzésben elhunyt amerikai katona szövetmintáinak vizsgálata azt tanúsítja, hogy a spanyolnátha kórokozója, amely ötvenmillió emberi életet követelt, négy hónappal a világjárvány kitörése előtt már "körözött" az Egyesült Államokban.
