A korábbi válságok csökkentették a nemek közti egyenlőtlenséget, a mostani növeli
7 perc
2021.05.12. 05:00
A koronavírus okozta válság sokkal rosszabbul érinti a nőket, mint a férfiakat, egyre mélyebb a nemek közötti szakadék – állapította meg több felmérés is. Miért? És miként hatottak a korábbi válságok a nemek közötti egyenlőtlenségre? Ezt mutatjuk be a közgazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.
A mostani válság a nemek közötti egyenlőtlenség szempontjából egészen más, mint bármely korábbi. A nőket aránytalanul jobban sújtja, mint a férfiakat – erről legutóbb az Európai Parlament adott ki egy részletes elemzést, de más felmérések is ugyanerre jutottak.
Látványos különbség a korábbi krízisekhez képest, hogy most a szolgáltató szektor aránytalanul nagy bajban van, márpedig ott erősen felülreprezentáltak a nők. Arra sem volt példa még, hogy a gyerekeknek hosszú ideig otthon kellett volna maradniuk – márpedig a kutatás valószínűsíti, hogy emiatt sokkal több nő vesz ki szabadságot, mint ahány férfi. És ha már otthoni munka: az Európai Bizottság felmérése szerint a nők hetente átlagosan 62 órát töltöttek 2020-ban gyerekfelügyelettel és 23-at házimunkával, míg a férfiaknál ugyanez a két szám 36, illetve 15 óra volt. Azt pedig még a McKinsey tavaly ősszel, a második hullám elején publikált kutatása számszerűsítette, hogy miközben a világ munkavállalóinak 39 százaléka nő, az elveszített munkahelyek 54 százaléka volt nőké.
Érdemes egy rövid kitekintést tenni a magyar helyzetre is.
- A járvány első hulláma szinte pontosan ugyanannyival csökkentette a nők, mint a férfiak foglalkoztatását (2020 második negyedévében a nők közül átlagosan 55 ezerrel, a férfiak közül 56 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint 2019 utolsó három hónapjában),
- tavaly július és szeptember között viszont, amikor visszapattant a gazdaság, 13 ezerrel kevesebb nő talált vissza a munkába, mint ahány férfi.
- A tavalyi utolsó negyedévben aztán, a második hullám alatt a férfiak foglalkoztatottsága 3 ezerrel nőtt, a nőké 5 ezerrel csökkent.
- Amikor pedig beütött a harmadik hullám, az idei első negyedévben a férfiak foglalkoztatottsága 24 ezer fővel csökkent, a nőké 31 ezerrel.
Egy pont van, ahol csökken a különbség: a nők átlagkeresete Magyarországon nagyobb tempóban nő, mint a férfiaké, 2020 és 2021 első két hónapja között 10,3, illetve 9,3 százalékkal. De így is még mindig 70 300 forint a különbség a férfiak javára. Ráadásul ebben a statisztikában nincsenek benne a részmunkaidőre küldöttek, tehát óvatosnak kell lenni, mielőtt nagy következtetéseket vonunk le belőle.
De mennyire vehetjük evidensnek, hogy a nők munkája kevésbé válságálló – ahogy azt egyébként a magyar makrogazdasági adatok mutatják? Miben volt más egy olyan válság, amikor nem az egészségügy okozta a bajt?