Viccelődni járvány idején? Ezt most vegyük komolyan

„A férjem a karantén második hetében elővett egy világtérképet, majd a kezembe nyomott egy darts nyilat, és kijelentette:

»Bárhová is csapódik be, elviszlek oda, ha véget ér ez a bezártság!« Végül két hetet töltöttünk a hűtőszekrény mögött.”

Ez a némileg rendhagyó karanténvicc csak egyike volt annak a tavaly tavasszal indult verbális és vizuális poéncunaminak, amely a világjárvány kapcsán öntötte el a közösségi médiát. És bár Magyarországra – mint idén kiderült – az első hullámban jóval enyhébben csapott le a Covid–19 vírusa, már akkor is sokan jelezték, de idén még többen: nem lenne szabad viccelődni a sokak életét elvevő, családokat megnyomorító kórral.

Az élet azonban másképp alakult. A járvány súlyosbodása ellenére sem csökkent a poénok mennyisége. Sőt, a történelem során alighanem először globalizálódott ilyen mértékben a humor, és vált egyetlen, alapvetően tragikus jelenség hosszú időn át a világ minden táján a viccelődések fő forrásává.

A kutatókat azonban talán ennél is jobban meglepte, hogy az élcelődések világszerte megmaradtak szalonképes keretek között, és sosem az áldozatokat, a sokszor kilátástalan küzdelmet vagy a betegség utóhatásait tették nevetség tárgyává, hanem az ezekkel kapcsolatos extrém élethelyzeteket.