A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
HVG: A koronavírus-járvány kezdetekor ön járványtörténetet oktatott Angliában. Megnőtt az érdeklődés a tárgy iránt?
Vargha Dóra: Mindig azzal kezdtem a félévet, hogy megkértem a diákokat, képzeljük el, mi történne, ha járvány törne ki a campuson. Ki mit tenne, hogyan viselné a karantént. Amikor néhány héttel a félév megkezdése után berobbant a Covid-járvány, és valóban karanténba kerültünk, kicsit bepánikoltak. De összességében érdekes volt, hogy élőben nézhettük végig, amit korábban például a spanyolnátháról tanultunk, hogy milyen nehéz megállapítani, hány áldozata van pontosan egy járványnak. Sosem voltak olyan lelkes hallgatóim, mint akkor.
HVG: Miért a járványok történetével foglalkozik?
V. D.: A járványok ablakot nyitnak egy olyan világra, ami általában nem látszik. Például a középkori pestisjárványokon keresztül sokat tanulhatunk arról, milyenek voltak a temetkezési szokások, mert hirtelen nem lehetett úgy temetkezni, ahogy korábban. Sok konfliktus, feszültség, ami a felszín alatt húzódik, előkerül, láthatóvá válnak egyenlőtlenségek, társadalmi, politikai problémák.
