Száz évvel a spanyolnátha után újra támadnak a járványok, és erről mi tehetünk
Sokakban alakult ki az a tévképzet, hogy védőoltásokra tulajdonképpen nincs is már szükség. Mások csak egyszerűen nem tartják biztonságosnak a vakcinákat. Az oltásellenesség miatt olyan járványok ütik fel a fejüket, amelyeket már rég elfelejthettünk volna. Európában különösen aggasztó a helyzet.
Radikális lépésre szánták el magukat New York állam törvényhozói: a közgyűlés és az állam szenátusának döntése értelmében mostantól a szülők nem tagadhatják meg vallási alapon, hogy iskoláskorú gyerekeik megkapják a kanyaró elleni védőoltást. A június 13-án elfogadott törvénnyel a New Yorkban elharapódzó járványra reagáltak: idén eddig ezer új kanyarós megbetegedést regisztráltak, ezek háromnegyedét a Brooklyn Williamsburg negyedében élő zsidó közösségének gyerekei között.
A nagy világvallások közül ugyanakkor egyiknek – így a zsidónak – sincs formális oltásellenes álláspontja. Gyanús tehát, hogy azok, akik vallási okokra hivatkozva utasítják el az oltásokat, inkább személyes meggyőződésből teszik ezt, a vallást pedig csak ürügyként használják.
Az ottani ortodox közösség mindenesetre ezt tette. A vallási alapon való elutasítás ugyanakkor csak egyike annak a számos indoknak, amely összességében oda vezetett, hogy a védőoltás-ellenességet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma már a tíz legsúlyosabb globális egészségügyi veszélyforrás egyikeként tartja számon. A kutatások szerint a vakcinákkal szembeni bizalomvesztés terén Európa az Egyesült Államokhoz képest is sokkal rosszabb képet mutat. 2018-ban az Európai Bizottság megbízásából készített, a védőoltásokkal kapcsolatos vélemények országonkénti helyzetét felmérő elemzésben a London School of Hygene and Tropical Medicine (LSHTM) kutatói úgy találták, hogy az Európai Unió egészében a védőoltások beadatásának halogatása, illetve elutasítása az oltással védett lakosság arányának csökkenéséhez és a megbetegedések számának felszökéséhez vezetett.
A helyzet 2019-ben sem javult, mondja Emilie Karafillakis, az LSHTM kutatója, aki egy projekten keresztül az oltásokba vetett bizalmat vizsgálja. 2016-ban a szélesebb értelemben vizsgált Európa (EU-tagállamok plusz nem EU-tag országok) bizonyult a világon a védőoltások biztonságával szemben a legborúlátóbbnak. 2018 első felének végére a kanyarós megbetegedések száma háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest: igen jelentősen felszökött Romániában (4312), Franciaországban (2588), Görögországban (2238), Olaszországban (1716) és az Egyesült Királyságban (1654). A védőoltásokkal szemben a kutatások szerint Lengyelországban, Csehországban, Finnországban és Svédországban a legszkeptikusabb a közvélemény.
Illúzióban ringatjuk magunkat
Egy a témával foglalkozó, nemrégiben rendezett brüsszeli konferencián mind Emilie Karafillakis, mind Ivo Vojtek, a legnagyobb európai oltóanyaggyártókat tömörítő Vaccines Europe képviselője rámutatott: az okok között ott szerepel egy fura paradoxon is.
A védőoltások bizonyos tekintetben saját sikerük áldozatává váltak.
Az első világháború végén szerte Európában pusztító rettenetes spanyolnátha-járvány óta az oltások hatékonysága és a beoltott lakosság aránya hihetetlenül megnövekedett. Ezáltal csökkent a fertőző betegségek előfordulása, így sokakban alakult ki az a tévképzet, hogy védőoltásokra tulajdonképpen nincs is már szükség.
A már említett LSHTM-jelentés például azt találta, hogy a 65 év alatti korcsoportok tagjai sokkal kevésbé bíznak a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) védőoltások és a szezonális influenzaoltás (meg úgy általában az oltások) biztonságosságában és fontosságában, mint az idősebbek. Karafillakis szerint
az, hogy Európa a legszkeptikusabb földrész, azzal is magyarázható, hogy itt jórészt sikerült teljesen visszaszorítani a fertőző betegségeket, ezért az emberek egyszerűen nem is ismerik őket. Így aztán nem is félnek tőlük, és nem tartják fontosnak az oltásokat.
Az internet pörgeti
Annabel Seebohm, az európai orvosszövetség (CPME) főtitkára szerint a bizalom csökkenésében igen fontos és ártalmas szerepet játszanak a közösségi média révén futótűzszerűen elterjedő, ellenőrizetlen és hamis hírek. (A Facebook nemrég távolította el az oltásellenesek egyik legnagyobb gyűjtőhelyeként szolgáló, több mint hárommillió követőt számláló Natural News nevű oldalt.)
Az oltásellenesek csoportjai roppant aktívak az interneten, és nagyon eredményesen használják a közösségi médiát. Véleménye szerint a tájékozódni vágyó páciensek az internet révén amúgy is már-már felfoghatatlanul sok, zömmel ellenőrizetlen információhoz juthatnak, ezért nem tudják, kinek hihetnek, és kinek nem. Ami hiányzik, az a tév- és álhírek hiteles ellensúlyozása, ráadásul szakmailag kikezdhetetlen eszközökkel. „Nekünk is beszélnünk kell az esetleges kockázatokról, ezt nem bízhatjuk az interneten nap nap után olvasott mesebeszédre, anekdotákra. Egyetlen kérdéses esetről vagy tévképzetről azonnal tízezernyi tweet és Facebook-bejegyzés keletkezik. Fontos, hogy mi is elmondjuk a saját, nyomós érveinket, de nem mindegy, hogy hogyan. Most sajnos nem azt kommunikáljuk, amire az emberek kíváncsiak, hanem azt, amiről azt gondoljuk, hogy kíváncsiak. Egymás mellett beszélünk el” – figyelmeztetett Seebohm.
A brüsszeli konferencián felidézték azt a botrányt is, amely miatt beindultak az összeesküvés-elméletek a kombinált MMR védőoltás körül: 1998-ban Andrew Wakefield gasztroenterológus a tekintélyes brit Lancet orvosi folyóiratban nem kevesebbet állított, mint hogy kutatásai során összefüggést talált az autizmus és az MMR oltás között. A hír azonnal bejárta a világot, megállíthatatlanul terjedt az interneten, és a militánsan oltásellenes Wakefieldnek köszönhetően számottevően csökkenni kezdett a gyereküket beoltató szülők száma. Csak több mint tíz évvel később derült ki, hogy Andrew Wakefield félrevezette a kutatásaiban részt vevő pácienseit, meghamisította kutatási eredményeit, és átverte az orvosi folyóirat szerkesztőit. Wakefieldet a brit orvosi kamara ezután megfosztotta tagságától, nevét törölték a működési engedéllyel rendelkező orvosok listájáról, a Lancet pedig bocsánatkérésre kényszerült. Csakhogy addigra a félig tájékozott közvélemény egy része még jobban védőoltás-ellenessé vált.
A magyarok egyelőre átérzik az oltások fontosságát
Ma az EU tagállamaiban a londoni kutatóintézet által megkérdezetteknek csak 52 százaléka állítja egyértelműen, hogy fontos, hogy megkapják a gyerekek a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni kombinált MMR védőoltást, míg 31 százalék ezt csak lagymatagon támogatja. Ugyanakkor, amikor arról kérdezték őket, hogy biztonságosnak tartják-e az oltást, csak 43 százalék merte ezt egyértelműen kijelenteni. Az oltást a legkevésbé Svédországban, Belgiumban és Bulgáriában tartják fontosnak a szülők, és ugyanezekben az országokban kérdőjelezik meg legjobban a biztonságát is. A fontosság tekintetében ugyanakkor az MMR oltás Portugáliában (97 százalék), Finnországban (93 százalék) és Magyarországon (93 százalék) élvezi a legnagyobb támogatottságot. Szintén ebben a három országban gondolják a legtöbben azt, hogy az oltás biztonságosságával nincsenek gondok.
A WHO 2011-2020-as globális akciótervében eredetileg azt a célkitűzést fogalmazta meg hogy 2020-ra a kanyarót sikerül majd világszerte felszámolni, ám még 2018 első felében is több mint tízezer új kanyarós megbetegedést és 31 halálesetet regisztráltak az EU, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban.
Az okokhoz – az eddig felsoroltakon kívül – az is hozzájárul, hogy noha a védőoltások évente legalább 2-3 millió ember életét mentik meg, a kormányok gyakran igen keveset költenek vakcinákra. Ivo Vojtek a Vaccines Europe lobbistája szerint számos EU-tagállam kormánya egészségügyi költségvetésének kevesebb mint 0,5 százalékát költi védőoltásokra, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy nincsenek olyan, betegeket tömörítő társadalmi szervezetek, amelyek az oltások érdekében nyomást gyakorolnának a kormányokra. Ugyanakkor – mutat rá – nem szabad elfelejteni, hogy körülbelül harminc igen súlyos megbetegedés előzhető meg oltásokkal. Az, hogy valakit egész életére szólóan védetté tegyenek, személyenként csak 4000 euróba kerül, míg ha nincs beoltva és megkapja ezeket a betegségeket, az egészségügyi költségvetést terhelő kórházi számlák nagyságrendekkel magasabbak lennének.
Kell egy stratégia
A nem túl hízelgő európai védőoltás-körkép magyarázatát a kutatók még nem tudják egyértelműen azonosítani. Sok tényező játszik egyszerre szerepet, és ezek országról országra eltérnek egymástól. A LSHTM kutatói találtak persze általános jellemzőket is, például hogy az emberek többsége nem tudja igazán megfogalmazni, mitől tart, és a védőoltás miféle mellékhatásától aggódik a leginkább.
Elképzelhető – mondja Emilie Karafillakis – hogy
létezik valamiféle összefüggés a védőoltás-ellenesség és a szavazási szokások között is.
Olaszországban egyre kevesebb gyereket oltottak be, és ennek következtében felszökött a kanyarós megbetegedések száma. Ugyanakkor jelentősen megnőtt a populista pártok szavazótábora, márpedig ez éppúgy a fennálló társadalmi-politikai rendszerrel szembeni bizalmatlanságból ered, mint az hogy nem viszem el a gyerekemet beoltatni, mivel nem bízom az egészségügyi rendszerben.
A különböző vallásos oltásellenes megfontolások mellett mind az LSHTM, mind a Vaccines Europe kutatásai szerint nagy és negatív szerepet játszanak a közösségi médiában, a Facebookon, a Twitteren gombamódra szaporodó csoportok, amelyeknek a tagjai úgy viselkednek, ahogy a csoportjuk elvárja tőlük. Ha például vegán valaki, és a csoport úgy tartja, hogy a védőoltások nem egyeztethetők össze a természettel, a tiszta, vegán életstílussal, akkor azt várják el tőle, hogy ezt utasítsa is el – mondják a kutatók. Az is további magyarázatot igényel, hogy sok uniós tagállamban az orvosképzés során miért nem hangzik el egyetlen mondat sem arról, hogy a jövendő orvosok milyen érvekkel tudják meggyőzni az oltásellenes vagy ingadozó betegeiket, szülőket.
A helyzet komolyságát felismerve az Európai Unió már 2018 augusztusában közös védőoltási stratégiát dolgozott ki. Hatmillió eurót különített erre a célra, és a stratégiához húsz tagállam csatlakozott. Miután az Európai Parlament is sürgetni kezdte a közös fellépést, idén májusban az Európai Bizottság is kiadott egy tervezetet (Roadmap on Vaccination), amely egyebek mellett rendet tenne a káoszban, és bevezetné az egységes európai nyilvántartást és oltási könyvet.
Csakhogy legalább három év telik majd el, mire a megvalósíthatósági tanulmány után ebből olyan bizottsági előterjesztés születik, amely az Európai Parlament elé kerülhet. Addig is teljesen feleslegesen és elkerülhető módon beoltatlan emberek – elsősorban gyerekek – betegednek majd meg.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Ennyit az oltásellenességről: felülmúlta a tudósok várakozásait a HPV-oltás hatása
Látványosan csökkent a méhnyakbetegségek száma a HPV elleni védőoltás elterjedése után egy nagy létszámú, hosszú távú új kutatás szerint – jelentette a BBC.
Magyarország sziget az oltásellenesség tengerében
Ha folytatódik az oltásellenes trend, akkor már a fejlett országok sem lesznek védettek a járványoktól – derül ki egy új kutatásából, amely szerint a magyarok még mindig jobban bíznak a vakcinákban, mint nyugati és keleti szomszédaink.
