Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felső vezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az Országgyűlésnek kellene kineveznie.
Az Európai Bizottság átfogó szociális csomagot mutatott be, amelynek célja a szegénység felszámolása és a fogyatékkal élő emberek jogainak megerősítése az Európai Unióban. A kezdeményezés része az első uniós szintű szegénységellenes stratégia, amely 2050-ig a szegénység teljes megszüntetését tűzi ki célul.
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
A résztvevők több mint negyede arról számolt be, hogy nagyságrendileg havi nettó 200-300 ezer forint a bevétele.
Rossz utak, elnéptelenedő falvak, kevés munkahely és nagyvárosokba vagy külföldre költöző fiatalok – drámai kép rajzolódik ki Dél-Somogyban. A körzetben csak egy falu lóg ki igazán a sorból: Kastélyosdombón az a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet indított mintaprogramot, amelynek jószolgálati nagykövete Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó. A vidéket felfedezte már Tiborcz István és Orbán Ráhel is, falumentésről azonban szó sincs, csak földfelvásárlásról. A térségben bár nagy az elégedetlenség, sokan még 16 év beváltatlan ígéretei ellenére is hiszik, hogy csak Orbán Viktor képes felemelni a térséget.
Az eredeti hibákat sikerült kijavítani a jövedelmi statisztika adatbázisában, csakhogy helyettük egészen új, teljesen életszerűtlen adatok kerültek be több helyen is – mutatták be kutatók.
Egyetlen egyszerű álláshirdetésre mindössze két nap alatt több mint 1200-an jelentkeznek. Többségében Nógrádból, Borsodból és Budapestről. Munka lenne, mégis válságban a kétkezi munkás szektor, azaz a kékgalléros világ. Hogy lehet ez?
Hétfőn adták át a legnagyobb presztízsű magyarországi közgazdasági elismerést, a Neumann János-díjat. Az idei nyertes Edward Glaeser, a Harvardi Egyetem városgazdaságtannal foglalkozó professzora.
Bár a használatos statisztikák alapján Magyarországon csekély – és egyre csekélyebb – a szegények aránya, egy új, uniós módszertan szerinti számítás szerint hazánkban több mint 3 millió ember él abszolút (az európai életszínvonalat figyelembe vevő) szegénységben.
Mit jelent együtt élni azokkal a történetekkel, amelyeket az ember nem tud letenni? Mikor válik a jótékonykodás tűzoltássá, és miért nem hoz tartós változást? Mit jelent nem félrenézni, amikor a valóság kényelmetlenné válik? Mikor és miért válik a személyes út politikai felelősséggé? Többek között ezekről beszélgettünk Bódis Krisztával, a Tisza társadalompolitikusával a Másik út podcastban.
Amint a gazdaság bajba kerül, rögtön drasztikusan romlani kezdenek a romák szegénységi mutatói: amit a kormány fent elront, ők azt lent a bőrükön érzik. Keveseknek sikerül kitörni a szegénységből.
A magyar oktatási rendszer úgy tesz, mintha minden gyerek ugyanabból a társadalmi valóságból érkezne. Az eredmény: az oktatás nem kiegyenlít, hanem szegregál. A rendszer működik, csak épp az egyenlőtlenséget és a szegénységet termeli újra. L. Ritók Nóra volt a Másik út podcast vendége.
A községekben, kisebb falvakban nagy számban élő cigányság sem az oktatásban, sem a munkaerőpiaci lehetőségekben, sem a lakhatásban nem kapja meg azt a segítséget, amely a társadalmi felzárkózáshoz szükséges lenne.
Négyből egy embernek pedig problémát okoz a rendszeres étkezés az Oxfam szerint.
A szegénység nem a társadalom szélén keletkezik, hanem a közepén, nem csak azokat érinti, akik benne élnek, hanem azokat is, akik nap mint nap beleütköznek. Orsós Lajos podcastsorozatában azt vizsgálja, hogyan működik valójában Magyarország, miért kötünk ki mindig ugyanott. A Másik út első adása.
Hogyan lehet kitörni a szegénységből a mai Magyarországon? Mit kezdhetnek a dolgozókat kereső cégek azokkal az emberekkel, akik hónapról hónapra vagy hétről hétre élnek? Erről is szól a HVG új podcastja, A másik út – ennek a műsorvezetője, Orsós Lajos, a szegénységből sikeresen kitörők egyike mutatta be a legfontosabb kihívásokat.
Karácsonykor tartós élelmiszert és főtt ételt is osztottak a Krisnások. A kormányszóvivő és a főpolgármester is részt vett az eseményen, akik nagyon mást gondolnak arról, mekkora a szegénység Magyarországon. Az RTL tudósítása.
Minden hatodik gyerek relatív jövedelmi szegénységben lévő családban él Magyarországon. 2017 óta az adatok összességében stagnáló trendet mutatnak. Mit kell elhinni a KSH és Orbán magyarázatából?
Hiába a lakhatási támogatás, a jómódúakat leszámítva csak nehezebb lett lakáshoz jutni – mutatta be a Habitat for Humanity. Sokan még azok közül is, akik fel tudtak venni hitelt, adósságspirál veszélyében vannak.
A kutatók nem azt kifogásolták, amire a statisztikai hivatal reagált.
