A korábbi adatokhoz képest sokkal több szén-dioxidot nyelnek a szárazföldi növények egy új kutatás szerint. A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az anyaföld is megérezte a klímaváltozást, és foggal-körömmel küzd ellene. A kérdés az: meddig képes rá.
Kritikusnak mondható, 415 ppm-es szén-dioxid-koncentrációt mért a napokban egy hawaii megfigyelőállomás. Ilyen magas értéket még soha nem mértek.
Az óceánok nyelik el a kibocsátott szén-dioxid csaknem egyharmadát, a klímaváltozás nélkülük sokkal súlyosabb lenne. A világ vizeinek is van azonban egy maximális tárolási kapacitása.
A tengerekben működik egy biológiai pumpa, amely a légkörből szén-dioxidot vesz fel, a mélybe szállítja és ott megköti. Az Atlanti-óceán fő szén-dioxid felvevőterülete a klímaváltozás miatt eltolódott.
Az ausztrál Melbourne-i Királyi Technológiai Intézet kutatói egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel olcsón és technológiai szempontból is megvalósítható módon sikerült a légkörből kivonni a szén-dioxidot.
Tízszer annyi szén-dioxid kerül a légkörbe emberi tevékenységek miatt, mint amennyi a Föld legutóbbi katasztrofális felmelegedési korszakában.
Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.
Az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása 3,4 százalékkal emelkedett 2018-ban, ami az elmúlt két évtized második legnagyobb éves növekedése.
A mezőgazdasági termelés módosításával és a táplálkozási szokások megváltoztatásával 2050-re felére csökkenthető a metán és a nitrogén-oxid kibocsátásának mértéke az intézkedések nélküli emisszióhoz képest.
Bár 2016 előtt szinte nem, vagy csak alig nőtt évente globálisan a szén-dioxid kibocsátásának mértéke, 2017 után 2018-ban ismét óriáisi növekedést regisztráltak a kutatók.
Új rekordot ért el tavaly a klímaváltozást okozó gázok légköri koncentrációja egy friss jelentés szerint. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerül megállítani a globális felmelegedést.
Sárgarépa felhasználásával hoztak létre kemény és környezetbarát betont az angliai Lancasteri Egyetem kutatói, akik szerint a fejlesztésük segíthet visszaszorítani az építőipar szén-dioxid-kibocsátását.
Ahhoz, hogy néhány évtizeden belül ne váljon tűzgolyóvá a Föld, gyors és hatékony fellépésre lenne szükség. Elképzelésekből nincs hiány, kérdés, melyik tud leghamarabb megvalósulni.
A mindössze 800 ezer lakosú, de a Svájccal megegyező területű himalájai királyság, Bhután a világ legkevésbé szennyező országa. Már ami a szén-dioxid-mérleget illeti.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói olyan akkumulátort fejlesztenek, amely képes egyszerre két, igen komoly problémát is megoldani: csökkenti a szén-dioxid szintjét és áramot termel az akkumulátorok számára.
Az EU tagállamai kompromisszumos megoldásként 35 százalékkal csökkentenék az új autók szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra.
Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.
A Katla átlagosan 40-80 évente tör ki, ez legutóbb 1918-ban történt meg.
A Google Maps adataira támaszkodik egy új szolgáltatás, amely képes megbecsülni egy-egy város energiafelhasználását. A program akár komoly előrelépést is jelenthet a környezetvédelem terén.
