szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár 2016 előtt szinte nem, vagy csak alig nőtt évente globálisan a szén-dioxid kibocsátásának mértéke, 2017 után 2018-ban ismét óriáisi növekedést regisztráltak a kutatók.

Óriási sikerként könyvelte el az egész világ a pillanatot, amikor 2016. április 22-én aláírták a résztvevők a párizsi klímaegyezményt. Az egyezmény legfőbb célja, hogy a globális felmelegedés szintjét 2 Celsius-fok alatt tartsák az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy egyre kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a levegőbe, az országok csökkentsék a szén-dioxid kibocsátásának mértékét. A jelek szerint ez egyáltalán nem sikerült. Sőt.

A Wired beszámolója szerint a vállalás ellenére a szén-dioxid-kibocsátás az idei évben minden eddiginél magasabb lehet, a politikai döntéshozóknak pedig nagyon nehéz dolguk van akkor, amikor megpróbálják betartani a klímaegyezményben foglaltakat. Elég csak a párizsi eseményekre gondolni.

©

Az üzemanyag adójának emelésével a megújuló energiaforrások felé mozdították volna el a tömegeket és a gazdaságot a franciák, ehelyett azonban erőszakos tüntetésekbe torkollt a próbálkozás. És a dolgon az sem segített, hogy Donald Trump azt írta Twitteren: Macron jobban tette volna, ha nem írja alá a klímaegyezményt.

Ettől függetlenül jól látszik, hogy a világ mennyire függ a fosszilis energiahordozóktól. A Kelet-Angliai Egyetem legfrissebb jelentése szerint 2018-ban globális szinten 2 százalékkal növekedett a szén-dioxid-kibocsátás, ami a legmagasabb kibocsátást jelenti a történelemben. A második legmagasabb növekedést pedig 2017-ben regisztrálták, akkor 1,6 százalékos volt.

©

Mindez komoly visszalépés, korábban ugyanis vagy alig emelkedett, 2014 és 2016 között pedig szinte stagnált. Ezek után érthető, miért gondolta mindenki azt, hogy a párizsi klímaegyezmény történelmi fordulópont lehet. Ehhez képest a mostani adatok láttán már úgy tűnik, a 2017-es növekedés nem egy egyszeri visszaesés volt, hanem egy új trend kezdete.

A levegő szén-dioxid-koncentrációja jelenleg 407 ppm, ami igen messze van a párizsi klímaegyezményben kitűzött céloktól. Az ipari forradalom előtt, 1750-ben például 280 ppm volt a koncentráció, ami 45 százalékos növekedést jelent azóta. A fosszilis tüzelőanyagok, a föld kizsákmányolása és az ipar összesen 41,5 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a levegőbe. És ez csak a 2018-ra prognosztizált végleges adat.

Glen Peters, a Nemzetközi Klímakutató Központ kutatási igazgatója szerint az idei év növekedéséért elsősorban Kína és India tehető felelőssé, de az Egyesült Államokban is nőtt a kibocsátás mértéke. Mint mondja, a fejlődő országok nem lassítanak eléggé gyorsan, a fejlett országok pedig nem vágják vissza eléggé a kibocsátás mértékét.

©

Kínában a szén felhasználása 4,5 százalékkal nőtt 2018-ban, Indiában pedig 7 százalékos növekedésről beszélhetünk. "A jelenlegi energia- és éghajlatpolitika nem elég ahhoz, hogy csökkentsük a gazdasági aktivitást és az energiafelhasználás mértékét – véli Peters.

Greg Keoleian, a Michigani Egyetem kutatója szerint az Egyesült Államok szén-dioxid kibocsátásának 28 százalékáért a közlekedés és a szállítmányozás a felelős, ezért égető szükség lenne az elektromos átállásra.

Öröm az ürömben, hogy a technológiai feltételek adottak a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez. A megújuló energiaforrásból származó elektromos áram termelése például évről évre 15 százalékkal nőtt az elmúlt egy évtizedben, az ára pedig 80 százalékot csökkent. De akkor miért növekszik mégis a szén-dioxid kibocsátása?

©

Hal Harvey, az amerikai Energy Innovation vezetője szerint ennek oka a politikai döntések hiánya. Jó példa erre Kína, ahol 2017-ben 44 milliárd dollárt (kb. 12 588 milliárd forint) fektettek a megújuló energiaforrásokba, mégis nőtt a szén felhasználása. Éppen ezért olyan rendszert kellene kialakítani, ami fékezi az ipart, és segíti a szereplőket áttérni a tiszta energiára.

A döntéshozók kezét ugyanakkor megköti, hogy csak annyira tudnak változtatni, amennyire a társadalom erre megérett. Jó példa erre Franciaország, ahol az üzemanyag adóemelése miatt gyakorlatilag forradalom tört ki Párizsban. Emiatt végül meghátrált a kormány, és dobták az adóemelés kérdését.

Ez viszont azt jelenti, hogy a kibocsátás mértéke tovább nőhet, ami olyan, mintha magunk alatt vágnánk a fát. Ha a szén-dioxid légköri koncentrációja eléri az 500 ppm-et, akkor az északi féltekén található jégtakaró gyakorlatilag instabillá válik, elolvad.

©

Ahhoz, hogy stabilizáljuk a helyzetet, a 300 ppm-es szintre kellene visszaállni. Ehhez pedig nemcsak az kell, hogy csökkentsük a kibocsátás mértékét, de az is, hogy kivonjuk a légkörből a szén-dioxidot. A kutatók már dolgoznak ezen a megoldáson.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Közös videóval emlékeznek 1956-ra az ellenzéki pártok

Közös videóval emlékeznek 1956-ra az ellenzéki pártok

Csillagporos emlékek, bűnök és vétkek Woody Allen új önéletrajzában

Csillagporos emlékek, bűnök és vétkek Woody Allen új önéletrajzában

Több mint tízezren vonultak fáklyákkal az Urániához az SZFE hallgatóinak hívására

Több mint tízezren vonultak fáklyákkal az Urániához az SZFE hallgatóinak hívására