A Bristoli Egyetem kutatói kíváncsiak voltak, miként hat a fiatal felnőttek mentális egészségére a koronavírus-járvány. Kiderült, 11 százalékkal nőtt a szorongók aránya a pandémia miatt.
Csaknem megkétszereződött a szorongó fiatal felnőttek száma az új típusú koronavírus okozta világjárvány tavaszi hulláma idején – olvasható a Bristoli Egyetem új tanulmányában.
A kutatók a kilencvenes évek elején született bristoli fiatalokról készülő, nagylétszámú, hosszú távú, átfogó vizsgálat (Bristol's Children of the 90s) adatait elemezték. Megállapították, hogy a 27-29 évesek körében 13-ról 24 százalékra nőtt a szorongók aránya a tavaszi országos kijárási korlátozások idején, és ez az arány magasabb volt, mint amit a szüleik körében mértek.
Kiderült, a szorongás magas foka fennmaradt júniusban is, amikor a korlátozásokon enyhítettek, ezért talán hasonló helyzetre lehet számítani a téli lezárások idején is.
A bristoli vizsgálatba 1991-92-ben 14 500 várandós nőt vontak be, ettől kezdve majdnem három évtizede gyűjtik az ő és gyerekeik egészségére és életmódjára vonatkozó adatokat. A gyerekek hamarosan betöltik a harmincat. Az új tanulmányban a kutatók az előző évek adatait összevetették a 2020-ben kétszer kitöltött kérdőívek válaszaival, hogy megismerjék a világjárvány hatásait a mentális egészségre.
Szorongás, depresszió, álmatlanság - a Covid-19-ből felgyógyultak ötöde ilyet is tapasztal
Egy nemzetközi pszichológuscsapat globális felmérést készített, és kiderítette, milyen személyiségű embereknek a legnehezebb engedelmeskedniük a járvány alatti rendelkezéseknek.
A depresszió és/vagy a szorongás fokozott kockázatával a nőknek, az egyedül élőknek, a Covid–19 miatt elszigetelteknek, a korábban létező mentális és testi betegséggel élőknek, valamint a pénzügyi gondokkal küzdőknek kellett szembenézniük. Egyes tényezők, köztük az egyedül élés csak a depresszió nagyobb kockázatával függött össze, más tényezők, így a szülőség csak a szorongással volt kapcsolatos.
A kutatók nem találtak fokozott szorongáskockázatot a kulcsterületeken vagy az egészségügyben dolgozók körében. Hasonló eredményeket kaptak több mint 4000 skót résztvevőnél is, ami arra utal, hogy nem csak a bristoliakra voltak igazak a megállapítások.
A kutatók most azt vizsgálják, bizonyos csoportoknál miért jelentkeztek mentális problémák a világjárvány idején, kutatják az aggodalmak szerepét és elemzik az életmódbeli tényezők, köztük az alvás és a testmozgás jelentőségét. Decemberre tervezik a járvány és az angliai kijárási korlátozások második hulláma hatásainak vizsgálatát.
A kutatók a bristoli mellett egy másik, skóciai hosszú távú vizsgálat, a Generation Scotland adatait is elemezték.
A résztvevők csak nagyon kis hányadának volt pozitív a koronavírustesztje az első hullámban, de sokkal nagyobb számban tapasztalták a Covid–19 legalább egy tünetét: a szaglás és ízlelés elvesztését 13 százalék, a makacs köhögést 21 százalék, a lázat 23 százalék. A későbbi ellenanyagtesztek alapján a bristoli résztvevők 4,3 százalékának volt valószínűleg fertőzése.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.
Váczi Eszter elmonta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
A Blikk úgy tudja, hogy az MTVA jogi osztálya megvizsgálta az esetet, de nem indított belső eljárást, így tehát Knézy megtarthatja az állását.
