G7: Több pénzt zsebelt be külföldről a kormánymédia, mint a független kiadók
Kevesebb külföldi bevételen osztozik 13 független kiadó, mint a három kormányzati médiacég.
Kevesebb külföldi bevételen osztozik 13 független kiadó, mint a három kormányzati médiacég.
Értetlenül szemlélik a bankok a szuverenitásvédelemre hivatkozó, a kritikus hangok ellehetetlenítését célzó törvényalkotást. A jogszabály gyökeresen ellentmond a banki gyakorlatnak, meg sem igazán tudnak felelni neki. Elfogadása esetén nemcsak, hogy sokan külföldre menekíthetik a pénzüket, de leminősítések is kinéznek.
Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.
A putyini Oroszország évekkel Magyarország előtt jár a kormánynak nem tetsző civilszervezetek, médiumok és pártok megregulázását lehetővé tévő „külföldi ügynök” törvény elfogadásában, folyamatos szigorításában és alkalmazásában. A trend egyértelműnek tűnik, aki egy ilyen törvényt bevezet, az nem áll meg félmegoldásoknál. Moszkváról egyebek mellett Grúzia, Kirgizisztán és az egyelőre részben visszatáncoló Szlovákia vesz még példát.
Az Orbán-rendszer nagyhatalmakkal seftel, de tizenöt év után sincs hosszú távú stratégiája. A politikai alternatíva összeomlása alapozta meg a Fidesz teljhatalmát 2010-ben, és most, hogy feltápászkodik egy potens ellenjelölt, egyből meginog a rendszer, amely érdemi ellenzék nélkül működött mostanáig. Ám a külföldi politikai védelem megvásárlásáért, a hatalom megtartásáért semmi sem drága. Vélemény.
A legrosszabb történelmi hagyományokhoz nyúl vissza Orbán Viktor, amikor meghamisítja a szabadságharcot. A kiegyezés óta látjuk, hogy a maffiaállam uraitól és nem a „birodalomtól” kell a szuverenitást védeni. Techet Péter véleménye.
A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
Fenyegetés, a szokásos, választásokat megelőző hangolás, ellenségkép-gyártás és hergelés, netán Brüsszel bosszantása lenne csak a Fidesz célja az újabb Alaptörvény-módosítással, vagy komolyan is gondolják a veszélyesnek minősített kettős állampolgárok kitiltását, akik lehetnek bárkik, akár ellenzéki politikusok is?
Több fronton is ijeszteget a Fidesz frakcióvezetője, de nem igazán derül ki, hogy mely területeken várhatóak a szerinte “brutális” törvények.
A miniszterelnök nemcsak a választásokra szóló osztogatást kezdte el, hanem példátlanul súlyos provokációra készül a szexuális kisebbségekkel és a civilekkel szemben. Miért más ez a radikalizálódás, mint az eddigiek, és mi az az új tényező a korábbi időszakhoz képest, ami reményre, de aggodalomra is okot ad?
Az ítéletet már meghozta a kormány a szabad média és a civilek felett, a büntetés lehetőségét megadó törvény elfogadása a Fidesz tavaszi terve.
Az Átlátszó fedett hírszerzést folytat, “fejtette meg” a Szuverenitásvédelmi Hivatal az újságírást, jelentésében azzal vádolva az oknyomozó portált, hogy amerikai gazdasági-politikai érdekeket szolgálva kárt okoz Magyarországnak. Bodoky Tamás főszerkesztő visszautasította a vádakat, és azt mondta, “ha a tevékenységünkkel például a korrupt politikusoknak okozunk kárt, azt büszkén vállaljuk”.
Orbán Viktor a szélsőjobboldali szövetségeseinek kistafírozására használja a részben a barátja, részben az állam tulajdonában lévő MBH Bankot. Mészárosék mintaprojektje a francia Nemzeti Tömörülés finanszírozása volt, de már a spanyol Voxszal és az osztrák FPÖ-vel való együttműködésre is van bizonyíték.