Kevesebb külföldi bevételen osztozik 13 független kiadó, mint a három kormányzati médiacég.
Több pénz érkezik külföldről a kormánymédiához, mint amennyi a nem kormányközeli kiadókhoz – derül ki a G7.hu médiapiaci és reklámpiaci visszatekintéssel felturbózott gyűjtéséből.
A kormányzat a Szuverenitásvédelmi Hivatalon keresztül, illetve az – egyelőre legalábbis – elcsúsztatott, a kormányzat által átláthatóságinak nevezett kusstörvény révén igyekszik ellehetetleníteni a független sajtót és civil szervezeteket, azon az alapon, hogy aki külföldről kap pénzt, és nem a kormánypropagandát tolja, az a magyar szuverenitást kezdi ki.
Rendszerének kiépítése óta első ízben kénytelen Orbán Viktor szembesülni azzal, hogy kétharmados többsége ellenére nem tudja keresztülvinni az akaratát. Az ellehetetlenítési törvény megszavazásának őszre halasztása kínos vereség számára, pedig az elmúlt időszak folyamatai után kódolható volt a belső ellenállás is.
A lap két évre visszamenőleg vizsgálta 13 nem kormányzati kiadó gazdálkodási adatait, és megállapította, hogy a – gazdálkodásukról itthon a megszokottnál jóval átláthatóbb módon beszámoló és kérdéseikre válaszoló – vállalkozások bevételeinek legfeljebb 10 százaléka érkezett külföldről: 2023-ban 2,2, 2024-ben 2,7 milliárd forint, és ebből is tényleges támogatásként 2023-ban csak 0,9, 2024-ben pedig 1,1 milliárd forint származott (a többi exportbevétel: külföldi termékeladásból vagy szolgáltatásból, vélhetően hirdetésből).
A kormány a pénzmosás elleni nemzetközi jogszabályok kiforgatásával használja fel azt a létező intézményrendszert, amellyel el tud hallgattatni bármilyen kritikus hangot. Azt a jogszabályt, amelyet a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására találtak ki. Egy szakértővel beszélgettünk a kockázatokról.
Ezzel szemben a kormányzati médiabirodalom mindössze három vállalkozása – amely messze nem bontja ki a bevételeit olyan mélységig, mint a függetlenek, esetenként még az sem állapítható meg biztosan, hogy külföldről vagy belföldről érkeznek a pénzek, és a lap ezzel kapcsolatos kérdéseire sem válaszoltak – 2023-ban összesen 2,8, 2024-ben pedig 2,6 milliárd forintot kapott külföldről – legalábbis ennyi exportárbevételt lehetett kimutatni.
A G7.hu adatai alapján tehát megállapítható, hogy az elmúlt két évben 13 független kiadó összesen 4,9 milliárd forinthoz, a 3 kormányzati médiavállalkozás pedig 5,4 milliárd forinthoz jutott külföldről.
A politikai fenyegetések után benyújtotta átláthatóságijogszabály-tervezetét a Fidesz. Ez sokkal több, mint a korábban elbukott civiltörvény, mert szélesebb kört érint, és sokaknak lehet félnivalójuk. Arra keressük a választ, hogy kiknek, miért és mitől kell tartaniuk.
