Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Több pénz érkezik külföldről a kormánymédiához, mint amennyi a nem kormányközeli kiadókhoz – derül ki a G7.hu médiapiaci és reklámpiaci visszatekintéssel felturbózott gyűjtéséből.
A kormányzat a Szuverenitásvédelmi Hivatalon keresztül, illetve az – egyelőre legalábbis – elcsúsztatott, a kormányzat által átláthatóságinak nevezett kusstörvény révén igyekszik ellehetetleníteni a független sajtót és civil szervezeteket, azon az alapon, hogy aki külföldről kap pénzt, és nem a kormánypropagandát tolja, az a magyar szuverenitást kezdi ki.
A lap két évre visszamenőleg vizsgálta 13 nem kormányzati kiadó gazdálkodási adatait, és megállapította, hogy a – gazdálkodásukról itthon a megszokottnál jóval átláthatóbb módon beszámoló és kérdéseikre válaszoló – vállalkozások bevételeinek legfeljebb 10 százaléka érkezett külföldről: 2023-ban 2,2, 2024-ben 2,7 milliárd forint, és ebből is tényleges támogatásként 2023-ban csak 0,9, 2024-ben pedig 1,1 milliárd forint származott (a többi exportbevétel: külföldi termékeladásból vagy szolgáltatásból, vélhetően hirdetésből).
Ezzel szemben a kormányzati médiabirodalom mindössze három vállalkozása – amely messze nem bontja ki a bevételeit olyan mélységig, mint a függetlenek, esetenként még az sem állapítható meg biztosan, hogy külföldről vagy belföldről érkeznek a pénzek, és a lap ezzel kapcsolatos kérdéseire sem válaszoltak – 2023-ban összesen 2,8, 2024-ben pedig 2,6 milliárd forintot kapott külföldről – legalábbis ennyi exportárbevételt lehetett kimutatni.
A G7.hu adatai alapján tehát megállapítható, hogy az elmúlt két évben 13 független kiadó összesen 4,9 milliárd forinthoz, a 3 kormányzati médiavállalkozás pedig 5,4 milliárd forinthoz jutott külföldről.
