Jogi ámokfutás Orbánék ötlete a kettős állampolgárok kitiltásáról, de amúgy is a hergelés vele a céljuk

Hiába sért egy sor, évtizedekig kikezdhetetlennek tűnő hazai és nemzetközi jogi normát, hiába emlékeztet számos jogfosztó, megbélyegző történelmi párhuzamra, úgy tűnik, az Orbán-kormány komolyan gondolja, hogy a nemzeti szuverenitás védelmére és más homályos, általa kitalált okokra hivatkozva száműz vagy kizár embereket Magyarországról – legalábbis megteremti ehhez a jogszerűnek tűnő hivatkozási alapot. 

Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti” 

– így szólna a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által már be is mutatott jogszabály-módosítás, amellyel az Alaptörvényt írná át a Fidesz–KDNP kétharmada – vélhetően tizenötödik módosításként egyszerre azzal, hogy amerikai mintára beleírják a szövegbe, hogy az ember csak férfi vagy nő lehet, és azzal, a Pride betiltását célzó, jogfosztó módosítással is, amely jogilag aggályos, hivatkozásában pedig megbélyegző is. 

A hivatalosan még az Országgyűlésnek be nem nyújtott, de már közzétett Kocsis-féle Alaptörvény-módosítás lényege, hogy a meglehetősen elnagyolt hivatkozás alapján – valamilyen szempontból valamikor, valakik által – veszélyesnek ítélt magyarok kiutasíthatók Magyarországról, ha van más állampolgárságuk is. A gyakorlatban 

ez száműzést jelent: a hatalom által nem kívánatosnak minősített magyar állampolgárokat megtagadja a hazájuk, el kell hagyniuk az országot, és nem is térhetnek vissza. 

Ahhoz, hogy ki válhat nem kívánatossá a kormány(párt) szemében, és milyen indíttatásból utasíthatják majd ki, támpontot is adott Kocsis Máté, aki szerint „egyre gátlástalanabbul avatkoztak be külföldi hatalmak, spekulánsok hazánk belügyeibe, akár választási folyamatokba is, emellett aktív lejárató tevékenységet folytattak Európa-szerte Magyarország ellen”. Úgy vélte, „ezt álcivil szervezeteken, megvett politikusokon és a magát függetlennek nevező médián keresztül” teszik. 

Ez egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény-módosítás az Orbán Viktor évértékelőjén majd a frakcióülésen is említett, régóta érlelődő, de a 2026-os kampány elé időzített újabb “szuverenitásvédelmi” csata jogi fegyvere, amit a szabad sajtó és a civilek ellen vethetnek be. Kocsis Máté nem véletlenül fenyegetőzött azzal, hogy a tavaszi ülésszakban „iszonyatosan fájdalmas, meglepő, meghökkentő, brutális jogszabályok jönnek, erre mindenki készüljön föl lelkileg”. 

A kitiltás állítólag a Soros-dollárokat egykor simán elfogadó Orbán igénye volt. Legalábbis a frakcióülésen a Magyar Nemzet szerint Orbán “Soros György és a demokraták politikai korrupciós hálózatáról” beszélt, és azt kérte, hogy akik itthon részesültek ezekből a pénzekből „azokat tiltsák ki Magyarországról”. Később, a kormányinfón Gulyás Gergely miniszter cáfolta, hogy magyar állampolgárokat akarnának kitiltani az országból. Azt mondta, 

azért, mert valaki pénzt fogadott el, kitiltani nem lehet magyar állampolgárt, de a frakció dolgozik egy javaslaton, ami a többes állampolgárokra vonatkozhat. 

Ez a tervezett Alaptörvény-módosítás számos hazai és nemzetközi jogi normát sért, a jelenleg hatályos Alaptörvénytől az Emberi Jogok Európai Egyezményén át az Európai Unió Alapjogi Chartájáig – sorolta a HVG-nek Stánicz Péter alkotmányjogász. Hozzátette: bár többszörösen jogsértő, az alkotmányozó többségével a Fidesz–KDNP mégis beleírhatja az Alaptörvénybe ezt a durva, fenyegető szankciót, a kiutasítást. 

Stánicz Péter úgy látja, az Alaptörvényt sokszor és meglepő tartalommal módosították már, most is van az asztalon más ötlet is, például a kormányzati kommunikáció szerint a Pride betiltását célzó, jogilag szintén erősen aggályos javaslat, ebbe a sorba illik a kettős állampolgárok kiutasításának terve is, és ez ellen az Alkotmánybíróság sem léphet fel, mivel a testület tartalmilag nem vizsgálhatja az Alaptörvény módosításait. 

Ám attól, hogy a Fidesz-kétharmad kiiktatta a taláros testület kontroll-jogkörét, a tervezett változtatás, ha beleírják az Alaptörvénybe, rögtön szembe megy egy sor más, hatályos jogi normával, így például az Emberi Jogok Európai Egyezményével, amit az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt ratifikáló 1993-as törvénnyel hirdettek ki Magyarországon, miszerint  

senkit sem lehet annak az államnak a területéről kiutasítani, vagy megfosztani attól a jogától, hogy annak az államnak a területére lépjen, melynek honos állampolgára. 

Ha az Orbán-kormány 32 év után mégis ilyen jogszűkítésre készül és alkotmányos módon kívánja végrehajtani, akkor ahhoz az alkotmányjogász szerint előbb – a fenti törvényt is hatályon kívül helyezve – deklarálni kellene, hogy Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek sem az Emberi Jogok Európai Egyezményét, sem az uniós jogot, például az EU Alapjogi Chartáját. Stánicz szerint  

ezt legutóbb, 2022-ben Oroszország tette meg, amikor Vlagyimir Putyin elnök aláírta a törvényt arról, hogy Oroszország kiválik az Emberi Jogok Európai Egyezményének részes államai közül és megszünteti az Európa Tanáccsal a nemzetközi szerződéseit. 

Az alkotmányjogász elismerte, hogy e politikailag kockázatos lépés nélkül is átírható az Alaptörvény, ám ezzel a kormány az Európai Bizottság válaszlépését, egy újabb, Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást kockáztat, továbbá az Európai Unió Bírósága, valamint – konkrét esetben, kiutasítás esetén – a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogi lépését és elmarasztaló ítéleteit vonja magára. Stánicz megjegyezte, uniós állampolgárt főszabály szerint nem tilthat ki Magyarország a területéről, hiszen a szabad mozgás az egyik legfontosabb EU-s vívmány, amit az unió tagjaként biztosítania kell.

Fel is út, le is út?

MTI / Sóki Tamás

Az elvieken túl a kérdésnek vannak gyakorlati vetületei is, amelyek nem tisztázottak. Az alkotmányjogász szerint az, a további részletszabályok ismerete nélkül egyelőre homályos gumiszabály, miszerint az a kettős állampolgár tiltható ki Magyarországról, akinek a tevékenysége Magyarország “szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti”, még az alkalmazása nélkül is dermesztő hatású, vagyis elrettentő, mert a fenyegetettség érzet általánosságban távol tarthat bárkit attól, hogy a saját vagy más sérelmei miatt, érdekei mellett kiálljon a hatalommal szemben.

Amúgy a kiutasítás fogalmát a Büntető Törvénykönyv (Btk.), most is ismeri, de csak korlátozott körben alkalmazható. Eszerint azt a nem magyar állampolgárt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, ki kell utasítani. Ez szólhat 1-10 évre, vagy akár végleg, ha tízévi vagy több szabadságvesztésre ítélték. Viszont a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy – uniós állampolgár – sem utasítható ki végleg. 

A készülő Alaptörvény-módosítás a kettős, magyar honossággal is bíró állampolgárokra vonatkozna, és talán nem kellene hozzá jogerős ítélet sem. Az nem világos, hogy ki és milyen gyanú alapján állapítaná meg az illetőről, hogy kiutasítható, mert “veszélyezteti Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát” – vélhetően ebben szerepet kapna a jogkörökhöz jutó Szuverenitásvédelmi Hivatal.  

A legtöbb reakció inkább politikai jellegű fenyegetésként értékeli a kormány(párt) tervét. A kettős állampolgárok célcsoportja és a tálalás – a Kocsis által is emlegetett “spekulánsok” – jól illik például Soros Györgyre, ráadásul Orbán régóta háborút vív a most 94 éves filantróp milliárdos ellen. A sorosozás fő elem lett a 2018-as választási kampányban, és annak idején, a Stop Soros törvénycsomag szigorításakor fel is merült a vélhetően amerikai-magyar kettős állampolgár Soros kitiltása Magyarországról. 

A friss Alaptörvény-módosító ötletére az elsők között reagált felháborodottan reagált Stefano Bottoni történész, aki úgy kommentált: „Keresem a szavakat, de nem jönnek. Inkább a düh és a szorongás keveredik bennem. Sok mindenre készített fel a NER lassan 15 éves működése, de arra azért nem, hogy potenciális célponttá válhat minden másképp gondolkodó és nem kizárólag magyar állampolgár”. 

Hasonlóan nyilatkoztak ellenzéki politikusok is. A DK-s Dobrev Klára szerint ráadásul ezzel Orbán Viktor már az Európa Tanácsból való kilépésünket készíti elő, amely Magyarország EU-tagságának végét is jelentheti. Más politikusok is megszólaltak, aki kettős állampolgárként akár érintetté is válhatnak. A kanadai–magyar kettős állampolgár momentumos parlamenti képviselő Cseh Katalin például úgy értékelt: 

A NER 15. évében senkinek nincs sok illúziója, az ország szuverenitásán való aggódás nem más, mint egy olcsó, és intellektuálisan roppant igénytelen politikai hergelés, ahol mindenki célkeresztben van, aki nem ért egyet azzal, ahogyan Orbán Viktor a most formálódó modern vasfüggöny rossz oldalára tereli az országot”. 

“Fel vagyok háborodva és bármit el tudok képzelni” – ezt már Hódmezővásárhely polgármestere, az egykori ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mondta a HVG kérdésére. A korábban hosszú ideig Kanadában élő és dolgozó, emiatt kanadai–magyar kettős állampolgár politikus kijelentette: “az újabb Alaptörvény-módosítás ötlete teljes képtelenség”. Hozzátette: 

ez boszorkányüldözés, hergelés és jogtiprás, ami arra emlékeztet, amikor az 50-es években az ÁVO idején rendszerellenes tevékenység vádjával vették elő a rendszer ellenségeit”. 

“A felháborodás és az aggodalom keveredik bennem” – mondta egy másik momentumos országgyűlési képviselő, Bedő Dávid a HVG-nek. Bedő – aki nagyszülei révén svéd–magyar kettős állampolgár – úgy fogalmazott: már az aggasztó, hogy 2025-ben Magyarországon azon kell gondolkodni, ez a lépés “vajon csak a szokásos hergelés, vagy komolyan gondolják”. Szerinte  

ijesztő, ami történik, ez már nem a hibrid vagy félautoriter rezsimekre emlékeztet, hanem már erősen a Putyin-féle vonal.” 

Rosszat sejt a Magyar Helsinki Bizottság is. A jogvédő szervezet szerint ”a kormány jogfelfogása a közérdek helyett az önérdeket helyezi előtérbe, és az elnyomás, elhallgattatás eszközévé silányítja az Alaptörvényt is.” Úgy látják, mindez szintlépés “a másként gondolkodókkal szembeni fellépésben, a hatalom el akarja távolítani azon honfitársainkat az ország területéről, akiket a rendszer ellenségének tart”. 

A Helsinki Bizottság emlékeztetett: “Láthattuk az elmúlt években, hogy bárki a propaganda célkeresztjébe kerülhet: diáktüntetők, újságírók, civil szervezetek, bírók, tudósok, tanárok, ápolók, orvosok, hajléktalanok. A huszadik század közepéről választott magának előképet az, aki ezzel a javaslattal előállt: a magyarországi svábok kitelepítését, a Beneš-dekrétumokkal elűzött magyarokét.” Úgy értékeltek: 

Orbán Viktor nemzetszűkítő stratégiájában nem tizenöt, hanem két és fél millió magyarnak akar miniszterelnöke lenni, a többieknek nem adna helyet Magyarországon.” 

Egyelőre csak a kiutasítás ötlete merült fel, a magyar állampolgárság elvétele nem, de így is különös színben tűnik fel az Alaptörvény-módosítás, mivel az a kettős állampolgárokat érintheti. Az egyszerűsített honosítással ugyanis 2011 után éppen a Fidesz-kormányok adtak így sokaknak magyar állampolgárságot. Ez nem kevés ember, Semjén Zsolt közlése szerint tavaly márciusban már csaknem 1,2 millióan voltak.