Néhány évtized alatt elhárulna a klímakatasztrófa, ha karbonsemlegesek lennénk
Reménykeltő kutatás látott napvilágot, amely szerint néhány évtized alatt stabilizálódna a hőmérséklet, ha elérnénk a nettó zéró kibocsátást.
Reménykeltő kutatás látott napvilágot, amely szerint néhány évtized alatt stabilizálódna a hőmérséklet, ha elérnénk a nettó zéró kibocsátást.
Nagyok a különbségek: egy új kutatás arra világít rá, hogy az emberek csupán 4 százaléka repül egyáltalán külföldre, a legnagyobb kibocsátók viszont annál többet.
Óriási különbség van aközött, hogy az emberek mit gondolnak és hogy végeredményben mit is csinálnak, ha klímavédelemről van szó.
Egy új eljárásnak köszönhetően az ipar által kibocsátott üvegházhatású gázból készítettek csomagolást.
Az otthoni távmunka és a lezárások miatt 40 százalékkal mérséklődött a szárazföldi közlekedés CO2-kibocsátása.
Hiába csökkent valamelyest az üvegházhatású gázok kibocsátása idén a koronavírusból adódó korlátozások miatt, úgy tűnik, nincs minek örülnünk.
Bár még kezdeti fázisban van, a fotoszintetizáló, biológiai úton lebomló ruhadarab reményt adhat a környezetvédőknek.
Bár lehetséges, hogy a szén-dioxidot lebontsák és valami mást csináljanak belőle, a korábbi módszerekkel ehhez nagyon sok energia kellett. Kutatók most egy olyan eljárást dolgoztak ki, amivel az üvegházhatású gázból gyógyszereket, vagy akár üzemanyagot is csinálhatnának.
A Ford Magyarország élére idén év elején nevezték ki Szabó Attila ügyvezető igazgatót, akivel akkor interjút készítettünk a márka 2020-as terveiről. Persze akkor még senki sem sejtette, hogy néhány hét múlva a koronavírus-járvány alaposan átírja az elképzeléseket, így most – a cég szigorú járványügyi előírásait szem előtt tartva – ismét leültünk az autóipari szakemberrel, hogy megkérdezzük, hogyan változtak az elképzeléseik az idei évet illetően.
Régóta parázs viták övezik a biomasszából nyert energia fenntarthatóságát, Hollandia pedig úgy döntött, kivezetik, mert nem áll rendelkezésükre elegendő, fenntarthatóan nyert biomassza-energiaforrás.
A klímaváltozás elleni harc is lehet üzlet: egyre több cég foglalkozik azzal, hogy a légkörből befogott szén-dioxidból hozzon létre valamit.
Míg korábban 10 százalék esélyt adtak ennek a forgatókönyvnek a kutatók, ennek a bekövetkezése mostanra megkétszereződött, és egyre csak nő.
A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
A katasztrófavédelem és a rendőrség a vasútállomáshoz közeli házakat is kiüríti. Frissítés: a lakók vasárnap reggel kilenc óra körül hazatérhettek otthonaikba.
Algából a kozmetikumoktól és a gyógyszerektől elkezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető, de ételalapanyagként tartják a legértékesebbnek. Termesztésének egyik előnye, hogy az algák négyszázszor gyorsabban vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, mint a fák.
Hiába ugyanakkora kiterjedésű egy erdő ma, mint 50 évvel ezelőtt, ha már nem képes annyi szén-dioxidot felvenni, mint egykoron.
Bőven túlszárnyalta a 2019-es év rekordértékét a légkör májusban mért szén-dioxid koncentrációja.
Az algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre az Antarktiszon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A globális felmelegedés és a hó olvadása azonban őket is veszélyezteti.