Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.

Koronavírus-világjárvány
A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Kínában szinte varázsütésre 25 százalékkal zuhant a széndioxid-kibocsátás, és bár a kijárási korlátozások fokozatosan enyhülnek, és az ipar is újraindul, az atmoszférába eregetett, üvegházhatást okozó gáz mennyisége elmarad a koronavírus-járvány előtti csúcs mögött. A Carbon Brief nevű brit környezetvédelmi kutatóintézet számítása szerint az idén kétmilliárd tonnával kevesebb szén-dioxid jut majd a levegőbe, ami 5,5 százalékos csökkentést jelent 2019-hez képest. A részben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és az amerikai kormány előrejelzéseire alapozott becslés szerint a legfontosabb fosszilis energiahordozónak számító kőolaj iránti kereslet minimum másfél év múlva fogja elérni a korábbi szintjét.

©

Bár az idei emisszió-csökkenés lesz a történelem eddigi legnagyobbja – 1944-ben, a második világháború csúcspontján 850 millió tonnás, a spanyolnátha, illetve a legutóbbi, 2008-as pénzügyi válság évében 450 millió tonna körüli visszaesést mértek – a legújabb számítások szerint még ez sem elég ahhoz, hogy 2050-ig másfél Celsius fok alatt maradjon a Föld középhőmérsékletének a növekedése. Ehhez ugyanis ebben az évtizedben minden évben 7,6 százalékos esésre lenne szükség – idén ez 2,8 milliárd tonna lenne – így a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége 2020-ban is veszélyes mértékben nő tovább. A folyamat reménytelenségét jól mutatja, hogy Budapest levegője június végére már szennyezettebbé vált, mint a járvány előtt volt.

A szakértők azzal számolnak, hogy idén – a korábbi 2-3 százalékos növekedés helyett – a világ GDP-je 3-5 százalékkal esik majd vissza, míg jövőre már ugyanilyen mértékű növekedés várható. Az viszont jó hírnek számít, hogy a megtermelt energia tisztul: Németországban 2020 első negyedévében például 20 millió tonnával kevesebb széndioxid került a levegőbe, mint 2019 hasonló időszakában, s az idei év volt az első, amikor január és március között a megújulókból több áramot fejlesztettek, mint a fosszilis, illetve nukleáris energiahordozókból.

A német adatok szerint egyébként a húszmillió tonnából csupán 5 millió írható a koronavírus „számlájára”, a többi 15 millió abból származik, hogy egy év alatt negyven százalékkal esett a szén felhasználása. A Boston Consulting Group elemzése szerint a fosszilis energiahordozók fogyasztása nem fog visszatérni a járvány előtti szintre és a koronavírust követő válság felgyorsíthatja az évtized végére az ezekről való leválást.

Sebezhető ellátási láncok

Miközben előbb-utóbb újra növekszik majd a világ energiaigénye és ezzel a széndioxid-kibocsátás, több olyan tényező is akad, amelynek következtében a koronavírus-járvány után fenntarthatóbbá válhat a világ.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy a járvány ráébresztette a gazdasági szereplőket arra, hogy az utóbbi évtizedekben kialakult ellátási láncok sebezhetővé teszik a termelés valamennyi ágát. Ahogy a „világ műhelye”, Kína nagy része leállt, úgy alakult ki hiány számtalan alapanyagból: az európai és észak-amerikai multinacionális cégek gyárai „hazai pályán” is a termelés korlátozására kényszerültek.

Több szakértő szerint biztosra vehető, hogy a tanulságok levonása után az óriáscégek igyekeznek majd lerövidíteni az ellátási láncokat, ez pedig a szállítmányozás, és az abból származó károsanyag-kibocsátás visszaesését okozza majd. Az is valószínű, hogy a külföldre telepített gyárak egy része visszatér majd az USA-ba és Európába, ahol az energiamixben nagyobb arányban szerepelnek a megújulók, mint az ázsiai országokban.

Távmunka és a robotok

A személyközlekedésben, ezen belül is elsősorban a légiforgalomban is komoly változások várhatóak: a mostani válság ugyanis megmutatta, hogy a távközlés digitalizációja már elérte azt a szintet, amikor a személyes találkozók a legtöbb esetben kiválthatók a különböző konferencia-applikációkkal. Ha pedig visszaesik a légiforgalom, az egyben azt is jelenti, hogy a gépek egy részét ki kell vonni a forgalomból. És persze terjed a távmunka is, a koronavírus-járvány azt is bebizonyította, hogy a munkafolyamatok nagy része is megoldható a világhálón keresztül.

©

Az is valószínű, hogy a járvány felgyorsítja a már évtizedek óta tartó robotizáció folyamatát is. „Az emberek eddig azt mondták, a munkafolyamatokban szükség van az emberi interakciókra is. Ezt most a járvány megváltoztatja. A pandémia átalakítja az üzleti életet és a befektetők keresik az automatizáció új útjait” – idézte a BBC Martin Fordot, aki korábban a Robotok kora című könyvben vázolta fel a „gépemberek” elterjedésének esélyeit. 

Az egészségügyi robotok – amelyeket már tömegesen alkalmaznak a dél-koreai kórházakban, egyebek mellett a betegek hőmérsékletének mérésére, illetve a fertőtlenítőszerek kiosztására – pedig különösen hasznosak járványidőszakokban, hiszen minél több van belőlük, annál kisebb az esélye annak, hogy a hús-vér egészségügyi személyzet megfertőződik.

Ha valóban átalakul a munka világa az komoly kibocsátás-csökkentést okoz, hiszen a személyforgalom hatalmas szennyező: az USA-ban például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 36 százaléka esik a közlekedésre és a szállításra, s ennek közel kétharmadáért a közúti forgalom felelős.

©

Az automatizálás és robotizáció felgyorsulása miatt viszont eljön az ideje annak, hogy a társadalmak kitalálják, mi legyen a vélhetően millió számra állás nélkül maradt emberekkel: nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban egyre többen – köztük Ferenc pápa – vetették fel az általános, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének a szükségességét. Ezzel párhuzamosan pedig arról is egyre többet hallani, hogy a kapitalizmusnak is át kell alakulnia: a cégeknek nem a profitmaximalizálásra, hanem a társadalmi jólét szavatolására kellene törekedniük – ez persze ma még inkább csak utópiának tűnik.

Azért nem minden fenékig tejfel

A koronavírus-járványnak ugyanakkor a fenntarthatóság szempontjából is vannak káros következményei. Míg az utóbbi években egyre kevésbé volt „trendi” az egyszerhasználatos eszközök alkalmazása, most – az egészségügyi megfontolások miatt – újra terjednek a környezetszennyező megoldások: dívik az előre csomagolt ételek vásárlása, és egyre több kávézólánc is úgy döntött, nem hajlandó kiszolgálni az újratölthető bögrékkel érkező vásárlókat, mindenki csak az eldobható műanyagpohárban kaphatja meg italát.

Azt sem tudni, hogy a rég nem látott mélységbe zuhant olajár mennyire fogja visszavetni a megújuló energiaforrásokra jutó befektetéseket: ha olcsóbb lesz az olaj elégetése, sokan dönthetnek a korszerűsítések elhalasztása mellett. Különösen akkor, ha a járvány miatt a forgalom és a nyereség rövid idő alatt jelentős mértékben visszaesett.

Greta Thunberg
©

És az is aggasztó, hogy – érthető módon – a politikai közbeszédet a koronavírussal kapcsolatos feladatok uralják és a fenntarthatóság és a környezetvédelem, legalábbis átmenetileg a háttérbe szorul. Jól mutatja ezt az is, hogy az Európai Parlament a korábbi tervekkel ellentétben nem tűzte napirendre az EU új klímavédelmi szabályainak a megvitatását. A tavaly milliós tömegeket megmozdító, és a fenntarthatóság ügyét igazán látványossá tevő pénteki klímatüntetések is megszakadtak. A kezdeményező 17 éves svéd iskolás, Greta Thunberg most azt kéri, hogy a tiltakozást a virtuális világban folytassák a felnőttek viselkedésével elégedetlen diákok.          

Húszmillió forintot csaltak ki egy idős nőtől, a rendőrség elkapta az egyik elkövetőt

Húszmillió forintot csaltak ki egy idős nőtől, a rendőrség elkapta az egyik elkövetőt

Elfogták a budapesti darabolós gyilkosság gyanúsítottját

Elfogták a budapesti darabolós gyilkosság gyanúsítottját

Lukasenka erősen célozgat az orosz-fehérorosz államunióra

Lukasenka erősen célozgat az orosz-fehérorosz államunióra