Egyelőre nem jelentős az algagazdálkodás Európában, ezen változtatna azonban az Európai Unió. Az adminisztrációs akadályok egyelőre megnehezítik az algafarmok nyitására kiadott engedélyeket, az algatermesztők bíznak az közösség új, a Zöld megállapodásban helyet kapó, úgynevezett „Farmtól az asztalig” stratégiájában. Ennek célja, hogy az ételek becsületes, egészséges és környezetbarát módon készülhessenek el – írta az Euronews.

Algából globálisan évente több mint 30 millió tonnányit termelnek ki, túlnyomó többségét Ázsiában, ahol óriási hagyománya van az algának és a táplálkozás szerves részét képezik az algából készült élelmiszerek. Az európai termelés aránya egyelőre csupán egy százalékot tesz ki. Igaz, nem is algafarmokról, hanem a vadon növő alga szüreteléséből származik.

A Hortimare holland palántabeszállító cég, amely algapalántákkal is foglalkozik, úgy jósolja, hogy a közeljövőben Európa algatermelése a tízszeresére nő majd, ugyanis az európai élelmiszeripari cégek is egyre nyitottabbak.

És hogy miért jó az algatermesztés? Az élőlények a környezetvédelemben is jelentős szerepet vállalnak, ugyanis tisztítják a szennyvizet, a belőlük nyert algaolajból pedig energiát is lehet termeli. Ahhoz, hogy az alga intenzíven szaporodjon, szén-dioxidra van szüksége, amit körülbelül négyszázszor gyorsabban von ki a levegőből, mint a fák. Ráadásul egész évben aktív és erőteljes biomasszaképző is.