Találtak egy zöldséget, ami 50 százalékkal is csökkentheti a cukorbetegek vércukorszintjét
A vöröshagyma kivonata a metformin nevű hatóanyaggal együtt beadva jelentős mértékben segítheti a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő emberek kezelését.
#táplálkozás
Ön is kidobja a banán héját? Nagyon rosszul teszi
Egy friss kutatás szerint a banán héjából kiváló lisztet lehet készíteni, ami egészségesebbé teszi a péksüteményeket.
9–36 százalékkal édesebbek az ételeink, italaink – és ebből baj lehet
Édesebbé vált az életünk, pontosabban ételeink és italaink változtak cukrosabbá az elmúlt évtizedben, és ez komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – állapították meg az ausztrál Deakin Egyetem kutatói.
15 százalékkal többet esznek a férfiak, ha nagyon süt a nap – a nőkre ez nem jellemző
Közismert, hogy míg egyfelől hasznos a napfürdő, miután serkenti az immunrendszert támogató D-vitamin termelődését, másfelől viszont növeli a bőrkárosodás és a bőrrák kockázatát. Ez utóbbi vizsgálata során vették észre izraeli kutatók, hogy hím kísérleti egereik éhesebbnek tűntek, ha UV-fénynek tették ki őket.
Kevesebb pattanása lesz annak, aki odafigyel ezekre az étkekre
A májusban, Ljubljanában tartott európai dermatológiai szimpóziumon közzétett adatok szerint több mint 231 millióan szenvednek a világon a legelterjedtebb bőrbetegségtől: a gyakran az arcot elcsúfító hólyagocskáktól, bőratkától, pörsenésektől, csúnya pattanásoktól, összefoglalóan az aknétól.
Öt fontos pont a vaspótlásról, lépésről lépésre
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Mi lesz a gyerekkel, ha nem eszik húst? Megszületett a válasz
Kanadai kutatók közel 9000 gyerek étkezési szokásairól gyűjtötték össze a több mint egy évtizedet átfogó adatokat, hogy megvizsgálják a vegetáriánus étrend hatását.
Vashiány: szinte mindenki érintett lehet!
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Ezért nagyon nem mindegy, mit eszik
Nemcsak az egészséget, a környezetet is károsítja a rossz táplálkozás – derült ki egy friss tanulmányból. A világ lakosságának majdnem fele szenved a helytelen étrend miatt, ami a túl sok vagy a túl kevés étel következménye.
A vashiány, és ami mögötte van: mikor kell mindenképp pótolnunk a vasat?
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
Egy kiló szöget és csavart evett meg egy férfi, miután leszokott az alkoholról
Háromórás műtéttel távolították el a gyomrából a tárgyakat.
Gondolta volna? Minden negyedik ember vérszegény!
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.
Fő az egészségtudatosság - aranyeres panaszok esetén is
Az utóbbi időben kicsit elcsépeltté válhatott a szó: egészségtudatosság. Pedig előbb-utóbb megérik rá az ember: rájövünk, hogy nem akarunk az árral sodródni, helyette szeretnénk a saját kezünkbe venni a sorsunkat.
“Máig emlékszem a pillanatra, amikor megéreztem a hátamba nyilalló iszonyatos fájdalmat”
Ilona története rávilágít arra, mennyire fontos a csontritkulás jeleinek felismerése.
Meglepő, az elhízással kapcsolatos eredmények az emberi anyagcserét vizsgáló kutatáson
20 és 60 éves kor között nem változik az anyagcsere, az életközépi hízást nem annak lassulása okozza. 60 éves kor után az anyagcsere drasztikusan lassul, ami hozzájárul számos betegség kialakulásához.
Ha már unja a lekvárt: tippek zöldségek, gyümölcsök tartósításához
Nyakunkon a nyár: finomabbnál finomabb szezonális gyümölcsök és zöldségek érnek be ilyenkor. Így az is felmerül, hogyan őrizhetnénk meg az ízeket, de célszerű arra is figyelni, hogy ezt a lehető legkevesebb tápérték és vitamin elveszítésével érjük el. Cikkünkben arra is keressük a választ, hogyan tehetjük el későbbre minél egészségesebben a szezonális gyümölcsöket és zöldségeket.
Mégis mi köze a D-vitaminnak a kalciumhoz? Így őrizzük meg csontjaink egészségét!
A D-vitaminról – főleg a járványhelyzetben – és annak fontosságáról rengeteget hallhattunk az elmúlt években, de az már kevésbé ismert tény, hogy milyen fontos része a csontképződésnek ez a hormon: a kalcium mellett a csontritkulás (oszteoporózis) bázisterápiájának tekinthető. Nyáron a napfény segít abban, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk, de ezek a raktárak – megfelelő pótlás nélkül – rendszerint télen kiürülnek. Hogyan őrizhetjük meg csontjaink fiatalságát? Miért elengedhetetlen a D-vitamin a kalcium mellé? Segítünk eligazodni.
Nincs még csontritkulása? Ezt tegye, hogy ne is legyen
Hogyan működnek csontjaink, és mi okozza a csontritkulást? Kiket érinthet ez a betegség, és hogyan tudunk ellene védekezni? Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikkünkben.