szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egyes praktikák nemcsak hatástalanok, de súlyos következményei lehetnek az egészségünkre a dietetikusok szerint.

Bár rengeteg népi bölcsesség kering az interneten különböző diétákat illetően, ezek egy része nemcsak hatástalan, de egyenes veszélyes lehet az egészségünkre – írja a EatingWell. Cikkükben olyan téves koncepciókat gyűjtöttek össze, amiket a szakemberek szerint érdemes elkerülni.

1. Fanatikus számolgatás

A legtöbb diéta esetén fontos, hogy bizonyos anyagokból csak egy adott mennyiséget juttassunk a szervezetünkbe, így például figyelnünk kell arra, hogy mennyi fehérjét, zsírt vagy éppen szénhidrátot fogyasztunk. Bár ezeknek az értékeknek a betartása elengedhetetlen a sikeres diétához, nem szabad átesünk a ló túloldalára: ha megszállottan számoljuk a makrotápanyagok mennyiségét és a bevitt kalóriákat, netán lelki válságba is esünk miattuk, az könnyen egészségtelen táplálkozási szokások kialakulásához vezethet. Különösen ha irreálisan alacsony limiteket határozunk meg, és ezzel el is érkeztünk a következő ponthoz.

A kalóriák számolgatása könnyen szorongáshoz vezethet
Shutterstock

2. Az 1200 kalóriás diéta

Bár sokan próbáltak már súlycsökkenést elérni az 1200 diéta néven ismert fogyókúrával, az igazság az, hogy 1200 kalória maximum egy kisgyermek számára lehet elégséges napi kalóriabevitel, egy felnőtt ember esetén már veszélyesen kevés. Hosszú távon ráadásul több még az alakformálásunkban is több kárt okozhat, mint hasznot. Ha ugyanis a testünk nem kap elég táplálékot, akkor „éhség-üzemmódba” kapcsol, ami miatt jobban megpróbálja megtartani a testzsírt. Ha tehát az a célunk, hogy zsírt veszítsünk, semmiképpen se próbálkozzunk hasonlóval, hiszen gyakorlatilag a fogyásunkat szabotáljuk vele.  

Egy felnőtt nőnek naponta legalább 1600-2000 kalóriára van szüksége, míg egy felnőtt férfi egészséges napi kalóriabevitele 2000-2400 kalória között alakul. Az egyén pontos, ideális kalóriabevitele azonban sok tényezőtől függ, így ennek megállapítására érdemes dietetikushoz fordulni.

Az önszereteten alapul a divatos intuitív étkezés, de lehet-e fogyni vele?

Diéták helyett egyre divatosabb a tudatos táplálkozás, ami az önszeretetre épít, és segít, hogy kontrollban maradjunk. Belefér-e, hogy csokoládét és gyorséttermi ételeket együnk? Lefogyhatunk-e a testünk jelzéseire hallgatva? Az intuitív étkezés fortélyairól Trenka Andrea Petra dietetikus, viselkedéselemzővel beszélgettünk.

3. Vízhajtók és hashajtók

A gyors fogyásra törekvők szoktak víz- vagy hashajtókkal kísérletezni, ez azonban nemcsak káros, hanem nagyon veszélyes is. A vízhajtók a vesében fejtik ki hatásukat, lényegében több vizeletet kényszerítenek ki a szervezetből, míg a hashajtók a vastagbél működésébe avatkoznak be, ahol megnövelik a széklet víztartalmát. Ez bizonyos betegségek, például székrekedés esetén hasznos lehet, a fogyáshoz azonban nem járul hozzá.

A vízhajtók és hashajtók használata ezért semmiképpen sem megoldás, hiszen ha van is minimális hatásuk a testsúlyunkra, az is csak átmeneti, használatuk pedig súlyos kiszáradáshoz, elektrolit-egyensúlyhiányhoz, vitaminhiányhoz, szervi károsodáshoz, sőt szélsőséges esetben akár szívmegálláshoz is vezethet.

A vízhajtók nem járulnak hozzá a fogyáshoz
AFP

4. Monodiéta

Az utóbbi években több influenszer is próbálta népszerűsíteni, azonban a monodiéta néven ismert módszer sem jó ötlet. A koncepció szerint napokon vagy heteken át minden étkezésnél ugyanazt az ételt – grapefruitot, szőlőt, káposztalevest – kell fogyasztani. A monodiétákban népszerűsített ételek közül soknak magas a víztartalma, ami segíthet a teltségérzet növelésében, de végső soron nem lesz kielégítő, mivel kalória-, zsír- és fehérjetartalma alacsony. A monodiéta hosszú távon így tápanyaghiányhoz és emésztési zavarokhoz vezet, így nem ajánlott követni.

A változatos étrendet nem pótolhatja egyetlen étel
Fülöp Máté

5. Súlycsökkentő táplálékkiegészítők

Ha valami túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor nagy valószínűséggel nem is az. Ez a helyzet a gyors karcsúsodást ígérő táplálékkiegészítőket illetően is: hatalmas piacuk van, és rengeteg termék ígéri magáról, „felpörgetik” az anyagcserét és segítenek a fogyásban. A legtöbb termék hatásosságát azonban nem erősítik meg kutatások, ráadásul nem egy esetben magas kockázatot is hordoznak, mivel sokszor nem megfelelően tesztelt összetevőket tartalmaznak. Ha pedig szakértői segítség nélkül, nem megfelelően szedjük őket, akár magas vérnyomást, stoke-ot, vagy szívrohamot is okozhatnak.

Ezt a négy étrend-kiegészítőt szedi az orvos, aki az egészséges öregedést kutatja

Mi a hosszú élet öt alappillére? Kreatint csak a testépítők fogyaszthatnak? Min múlik, hogy 65 vagy 85 évig élünk? Mi történik, ha nem fogyasztunk bizonyos vitaminokat?

6. Egy bizonyos élelmiszercsoport kerülése

Bár a testünk sok mindenre képes, önmagában nem tudja előállítani a működéséhez szükséges összes tápanyagot. Ezeket külső forrásból kell bevinnünk a szervezetünkbe, amihez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, változatos étrend. Sok divatos diéta azonban egész élelmiszercsoportok korlátozására vagy elhagyására szólít fel; ilyen például a keto vagy ketogén diéta, amely jellemzően a szénhidráttartalmú ételek teljes elhagyásával jár. Ha azonban egy egész élelmiszercsoportot kiiktatunk, az gyorsan tápanyaghiányt okozhat.

A zsír vagy a szénhidrátok teljes megvonása és megbélyegzése pszichés szempontból sem ajánlott. Előfordulhat, hogy ettől csak még jobban sóvárogni fogunk a „tiltott” ételek után, miközben a félelem és a bűntudat érzésével kapcsoljuk össze ezeket, ami akár táplálkozási zavarokhoz, esetleg a falási rohamokhoz is vezethet.

7. A feldolgozott élelmiszerek démonizálása

A feldolgozott élelmiszerekhez sokszor kapcsolunk negatív jelzőket, és gondoljuk őket egyöntetűen egészségtelennek. Valójában azonban szinte valamennyi boltban megvásárolható élelmiszer fel van dolgozva bizonyos mértékben. Gondoljunk csak a pasztőrözött tejre vagy tojásra, a fagyasztott zöldségekre, a hummuszra, a pörkölt mandulára vagy egy babkonzervre: ezek is mind feldolgozott ételek, amelyek viszont fontos tápanyagokat tartalmaznak.

A zűrzavart az okozhatja, hogy az utóbbi időben sokat lehetett hallani az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban káros hatásairól – nem mindegy azonban, hogy egy termék milyen átalakításokon ment keresztül különböző adalékanyagok és eljárások által.

Nagyon rossz dolog derült ki az ultrafeldolgozott élelmiszerekről

Olaj a tűzre: az ultrafeldolgozott élelmiszerek növelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, de a betegeknél a krónikus gyulladás kialakulását is serkenthetik.

Általánosságban azokkal a magas kalóriatartalmú, jelentős mértékben feldolgozott élelmiszerekkel van probléma, amelyekben kevés esszenciális tápanyag lelhető fel, bővelkednek viszont telített zsírokban, nátriumban, hozzáadott cukorban, valamint mesterséges adalékanyagokban: színezékekben, ízfokozókban, ragasztószerű emulgeáló- és tartósítószerekben. Ezek az ételek sokszor már szinte „előemésztett” formában kerülnek elénk, jellemző tulajdonságuk, hogy nem okoznak akkora teltségérzetet, így fölöslegesen viszünk be nagy mennyiségű zsírt, szénhidrátot és nem kívánatos adalékanyagokat a szervezetünkbe.

Persze akkor sem kell kétségbeesni, ha olykor-olykor becsúszik egy ultrafeldolgozott étel, de biztosan jobban járunk, ha nem a burgonyachips vagy a cukros reggelizőpelyhek alkotják étrendünk alapját, és a boltban próbálunk inkább minimálisan feldolgozott élelmiszereket választani.

A chipset érdemes mellőzni
Túry Gergely

8. Méregtelenítő diéták

Sokszor találkozni olyan hirdetésekkel, amelyek a méreganyagokat eltávolító, a szervezetet megtisztító, valamint a fogyást elősegítő „méregtelenítő” diétákat ajánlanak. Ez azonban csak marketingfogás, a szervezetünk valójában tökéletesen alkalmas arra, hogy magától is megszabaduljon a méreganyagoktól, amelyek széklet, a vizelet, az izzadság és a légzés útján távoznak a testünkből. Bár a tápanyagokban dús, egészséges étrend valóban segíti a szervezetet méregtelenítő képességének megtartásában, kifejezetten méregtelenítő diéta nem létezik.

A diétás trendek jönnek-mennek, és bár egyesek vonzónak tűnhetnek, fontos tudni, hogy sok ilyen termék vagy kezelés nem tudományos alapokon nyugszik, és nem szabályozott összetevőket tartalmazhat, amelyek veszélyes mellékhatásokkal járhatnak. Ha biztosra akar menni, forduljon szakemberhez, aki segít az önnek leginkább megfelelő étrend összeállításában.

21 561 ember rá a bizonyíték: így változik a bél egészsége a különböző étrendek miatt

Amerikai kutatók óriási adatkészleten vizsgálták meg, miként alakul a bél mikrobioma, ha különböző módon táplálkozik az ember.

Nyitókép: Shutterstock

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!