Egyes praktikák nemcsak hatástalanok, de súlyos következményei lehetnek az egészségünkre a dietetikusok szerint.
Bár rengeteg népi bölcsesség kering az interneten különböző diétákat illetően, ezek egy része nemcsak hatástalan, de egyenes veszélyes lehet az egészségünkre – írja a EatingWell. Cikkükben olyan téves koncepciókat gyűjtöttek össze, amiket a szakemberek szerint érdemes elkerülni.
A legtöbb diéta esetén fontos, hogy bizonyos anyagokból csak egy adott mennyiséget juttassunk a szervezetünkbe, így például figyelnünk kell arra, hogy mennyi fehérjét, zsírt vagy éppen szénhidrátot fogyasztunk. Bár ezeknek az értékeknek a betartása elengedhetetlen a sikeres diétához, nem szabad átesünk a ló túloldalára: ha megszállottan számoljuk a makrotápanyagok mennyiségét és a bevitt kalóriákat, netán lelki válságba is esünk miattuk, az könnyen egészségtelen táplálkozási szokások kialakulásához vezethet. Különösen ha irreálisan alacsony limiteket határozunk meg, és ezzel el is érkeztünk a következő ponthoz.
Bár sokan próbáltak már súlycsökkenést elérni az 1200 diéta néven ismert fogyókúrával, az igazság az, hogy 1200 kalória maximum egy kisgyermek számára lehet elégséges napi kalóriabevitel, egy felnőtt ember esetén már veszélyesen kevés. Hosszú távon ráadásul több még az alakformálásunkban is több kárt okozhat, mint hasznot. Ha ugyanis a testünk nem kap elég táplálékot, akkor „éhség-üzemmódba” kapcsol, ami miatt jobban megpróbálja megtartani a testzsírt. Ha tehát az a célunk, hogy zsírt veszítsünk, semmiképpen se próbálkozzunk hasonlóval, hiszen gyakorlatilag a fogyásunkat szabotáljuk vele.
Egy felnőtt nőnek naponta legalább 1600-2000 kalóriára van szüksége, míg egy felnőtt férfi egészséges napi kalóriabevitele 2000-2400 kalória között alakul. Az egyén pontos, ideális kalóriabevitele azonban sok tényezőtől függ, így ennek megállapítására érdemes dietetikushoz fordulni.
A gyors fogyásra törekvők szoktak víz- vagy hashajtókkal kísérletezni, ez azonban nemcsak káros, hanem nagyon veszélyes is. A vízhajtók a vesében fejtik ki hatásukat, lényegében több vizeletet kényszerítenek ki a szervezetből, míg a hashajtók a vastagbél működésébe avatkoznak be, ahol megnövelik a széklet víztartalmát. Ez bizonyos betegségek, például székrekedés esetén hasznos lehet, a fogyáshoz azonban nem járul hozzá.
A vízhajtók és hashajtók használata ezért semmiképpen sem megoldás, hiszen ha van is minimális hatásuk a testsúlyunkra, az is csak átmeneti, használatuk pedig súlyos kiszáradáshoz, elektrolit-egyensúlyhiányhoz, vitaminhiányhoz, szervi károsodáshoz, sőt szélsőséges esetben akár szívmegálláshoz is vezethet.
Az utóbbi években több influenszer is próbálta népszerűsíteni, azonban a monodiéta néven ismert módszer sem jó ötlet. A koncepció szerint napokon vagy heteken át minden étkezésnél ugyanazt az ételt – grapefruitot, szőlőt, káposztalevest – kell fogyasztani. A monodiétákban népszerűsített ételek közül soknak magas a víztartalma, ami segíthet a teltségérzet növelésében, de végső soron nem lesz kielégítő, mivel kalória-, zsír- és fehérjetartalma alacsony. A monodiéta hosszú távon így tápanyaghiányhoz és emésztési zavarokhoz vezet, így nem ajánlott követni.
Ha valami túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor nagy valószínűséggel nem is az. Ez a helyzet a gyors karcsúsodást ígérő táplálékkiegészítőket illetően is: hatalmas piacuk van, és rengeteg termék ígéri magáról, „felpörgetik” az anyagcserét és segítenek a fogyásban. A legtöbb termék hatásosságát azonban nem erősítik meg kutatások, ráadásul nem egy esetben magas kockázatot is hordoznak, mivel sokszor nem megfelelően tesztelt összetevőket tartalmaznak. Ha pedig szakértői segítség nélkül, nem megfelelően szedjük őket, akár magas vérnyomást, stoke-ot, vagy szívrohamot is okozhatnak.
Bár a testünk sok mindenre képes, önmagában nem tudja előállítani a működéséhez szükséges összes tápanyagot. Ezeket külső forrásból kell bevinnünk a szervezetünkbe, amihez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, változatos étrend. Sok divatos diéta azonban egész élelmiszercsoportok korlátozására vagy elhagyására szólít fel; ilyen például a keto vagy ketogén diéta, amely jellemzően a szénhidráttartalmú ételek teljes elhagyásával jár. Ha azonban egy egész élelmiszercsoportot kiiktatunk, az gyorsan tápanyaghiányt okozhat.
A zsír vagy a szénhidrátok teljes megvonása és megbélyegzése pszichés szempontból sem ajánlott. Előfordulhat, hogy ettől csak még jobban sóvárogni fogunk a „tiltott” ételek után, miközben a félelem és a bűntudat érzésével kapcsoljuk össze ezeket, ami akár táplálkozási zavarokhoz, esetleg a falási rohamokhoz is vezethet.
A feldolgozott élelmiszerekhez sokszor kapcsolunk negatív jelzőket, és gondoljuk őket egyöntetűen egészségtelennek. Valójában azonban szinte valamennyi boltban megvásárolható élelmiszer fel van dolgozva bizonyos mértékben. Gondoljunk csak a pasztőrözött tejre vagy tojásra, a fagyasztott zöldségekre, a hummuszra, a pörkölt mandulára vagy egy babkonzervre: ezek is mind feldolgozott ételek, amelyek viszont fontos tápanyagokat tartalmaznak.
A zűrzavart az okozhatja, hogy az utóbbi időben sokat lehetett hallani az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban káros hatásairól – nem mindegy azonban, hogy egy termék milyen átalakításokon ment keresztül különböző adalékanyagok és eljárások által.
Általánosságban azokkal a magas kalóriatartalmú, jelentős mértékben feldolgozott élelmiszerekkel van probléma, amelyekben kevés esszenciális tápanyag lelhető fel, bővelkednek viszont telített zsírokban, nátriumban, hozzáadott cukorban, valamint mesterséges adalékanyagokban: színezékekben, ízfokozókban, ragasztószerű emulgeáló- és tartósítószerekben. Ezek az ételek sokszor már szinte „előemésztett” formában kerülnek elénk, jellemző tulajdonságuk, hogy nem okoznak akkora teltségérzetet, így fölöslegesen viszünk be nagy mennyiségű zsírt, szénhidrátot és nem kívánatos adalékanyagokat a szervezetünkbe.
Persze akkor sem kell kétségbeesni, ha olykor-olykor becsúszik egy ultrafeldolgozott étel, de biztosan jobban járunk, ha nem a burgonyachips vagy a cukros reggelizőpelyhek alkotják étrendünk alapját, és a boltban próbálunk inkább minimálisan feldolgozott élelmiszereket választani.
Sokszor találkozni olyan hirdetésekkel, amelyek a méreganyagokat eltávolító, a szervezetet megtisztító, valamint a fogyást elősegítő „méregtelenítő” diétákat ajánlanak. Ez azonban csak marketingfogás, a szervezetünk valójában tökéletesen alkalmas arra, hogy magától is megszabaduljon a méreganyagoktól, amelyek széklet, a vizelet, az izzadság és a légzés útján távoznak a testünkből. Bár a tápanyagokban dús, egészséges étrend valóban segíti a szervezetet méregtelenítő képességének megtartásában, kifejezetten méregtelenítő diéta nem létezik.
A diétás trendek jönnek-mennek, és bár egyesek vonzónak tűnhetnek, fontos tudni, hogy sok ilyen termék vagy kezelés nem tudományos alapokon nyugszik, és nem szabályozott összetevőket tartalmazhat, amelyek veszélyes mellékhatásokkal járhatnak. Ha biztosra akar menni, forduljon szakemberhez, aki segít az önnek leginkább megfelelő étrend összeállításában.
Nyitókép: Shutterstock
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
